Alfred Edward Woodley Mason Négy toll címmel írt klasszikus regényét legalább fél tucatszor megfilmesítették (Korda Zoltán kétszer is), legutóbb 2002-ben az indiai Shekhar Kapur rendezésében A gyávaság tollai címmel.
Mason e regényében Harry Feversham a fiatal angol tisztek nyugodt, kiszámítható életét éli, büszke rangjára, büszke jellemére és boldogan készül elvenni egy nyugalmazott tiszt gyönyörű lányát, Ethne-t. Ezen idillikus képbe rondít némileg bele a frissen érkezett parancs: ezredével induljon Kartúmba, hogy az ott bajba került angol katonákat kimentsék. A csapat azonnal útnak indulna, de Feversham előbb hezitál, majd úgy dönt, inkább lemond a küldetésről és vele tiszti rangjáról. A küldetés ugyanis túl kockázatos, ő pedig nem akar kockáztatni.
A nem várt fordulat akkor következik be, mikor Feversham, miután bejelentette döntését négy tollat kap társaitól, barátaitól és Ethne-től. A négy toll a gyávaság jele. Feversham önként vállalta a tiszti pályát, hiszen tetszett neki annak kiszámíthatósága, társadalmi megbecsültsége, s mindaddig kényelmesen is érezte magát benne, míg hirtelen aktív cselekedetet, komoly kockázatot nem kívánt tőle az a poszt, amelyet elvállalt. Akkor azonban cserbenhagyva mindent és mindenkit, inkább hátat fordított az egésznek. Feversham gyáva volt, de legalább lemondott.
Alkotmánybírónak lenni Magyarországon valóságos főnyereményt jelentett. Kiszámítható életpálya, tisztességes, biztos megélhetés és magas társadalmi megbecsülés járt a kinevezéssel. A kilencvenes években a demokratikus intézmények presztízsének vizsgálatakor kiderült, a társadalmi bizalom azon intézmények iránt volt a legerősebb, amelyek határozottan deklarálták függetlenségüket. Nem véletlen, hogy e listát sokáig vezette a köztársasági elnök, a bíróságok és az Alkotmánybíróság. A listát akkor is a különböző politikai pártok, az induló bizalmi tőkéjüket hamar eljátszó egyházak és a szakszervezetek zárták. Egy-egy intézmény iránti bizalom hamar megrendült, ehhez elég volt egy rosszul megfogalmazott mondat, egy elhibázott döntés, a szuverenitás pillanatnyi feláldozása rövidtávú célok érdekében. A bizalom visszaszerzése viszont kemény és fáradságos munkát követelt, világosan megfogalmazott célokat és a célokkal összhangban álló tetteket. Na meg persze deklarált függetlenséget, gyávaság és megalkuvás nélkül. Ezen a rögös úton járnak most a szakszervezetek.
Na, de vissza az Alkotmánybírósághoz: a demokratikus intézményrendszer ellen intézett első látványos támadás (és a társadalmi bizalom felgyorsuló hanyatlása) a Fidesz első országlásához kötődik, mikor Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyészt a kormány lemondásra kényszerítette. Az ok mindenki számára világos volt: a legfőbb ügyész, mint a közalapítványok működését felügyelő szerv vezetője, törvénysértőnek minősítette azt a tényt, hogy a közszolgálati médiumok tevékenységét felügyelő kuratóriumok kizárólag az akkori kormánypártok által delegált képviselők részvételével alakultak meg. (Ezek voltak az ún. csonka kuratóriumok.)
A kormánypártok ahelyett, hogy a törvénysértő állapot megszüntetésére törekedtek volna, elmozdították Györgyi Kálmánt posztjáról, s kinevezték helyére Polt Péter, korábbi fideszes országgyűlési képviselőjelöltet, aki rövid idő alatt megmutatta, hogyan is működik egy független intézmény akkor, ha a kormány fiókszervezetévé válik. Györgyi lemondatása után az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak, ám az AB úgy ítélte meg, az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítás szabadságára még mindig kisebb veszélyt jelent az, ha a kuratórium csak kormánypárti delegáltakból áll, mintha egyáltalán nem működik. Nos, ezzel a döntésével az AB zöld utat adott a kormány egészpályás letámadásának. Néhány hónap leforgása alatt sikerült szakmai és morális szempontból is hitelét vesztett, versenyképtelen romhalmazzá silányítani a köztévét és Magyar Rádiót egyaránt, s ezek irányítása innentől kezdve szigorú politikai felügyelet alatt állt. (A köztévé bizalmi indexe a kilencvenes évek végéig inkább a lista első felében szerepelt – a rendszerváltáskor a legmagasabb bizalmi indexű volt -, míg 2000 után már a sereghajtók között volt található. Nyilván nem teljesen függetlenül az említett történésektől.)
Az Alkotmánybíróság döntése, vagy inkább azon törekvése, hogy elkerülje a nyílt konfliktust az agresszorként fellépő új politikai vezetéssel, megmutatta a társadalomnak az intézmény sebezhetőségét. Az AB bizalmi mutatója innentől folyamatos hanyatlást mutatott, hiszen konfliktuskerülése, szuverenitásának illékonysága egyre nyilvánvalóbbá vált.
A 2008-as ún. szociális (vagy éppen szociáldemagóg) népszavazás kérdéseinek alkotmányos tesztje során ugyanez a mentalitást köszönt vissza, csak még kézzelfoghatóbban. Az agresszor követelt és fenyegetett, az AB pedig meghasonult, és átengedett.
Az agresszor tovább folytatta, sőt emelte a tétet. A 2010-es év végétől folyamatosan érkeztek beadványok az Alkotmánybírósághoz a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása ügyében. Sok ezer megzsarolt és kisemmizett állampolgár, megannyi szervezet fordult az AB-hez, mint utolsó mentsvárhoz, jogorvoslatért. Mindhiába. Egy év is kevés volt ahhoz (s talán száz év is kevés lett volna), hogy döntésre bírja az AB-t magánnyugdíj-pénztár ügyben. Sőt, a még hatályba nem lépett, az újkori elnyomás új szabályait összefoglaló alaptörvényre hivatkozva hagyott figyelmen kívül megannyi beadványt, amely a hatályos alkotmány különböző rendelkezései alapján igyekezte menteni a demokratikus jogállam független intézményeinek maradékát. Reménytelenül. Az Alkotmánybíróság kerülve a konfliktust, a kockázatot, függetlenségének és tartásának maradékát is a sutba dobva, szó nélkül nézte végig, ahogy az agresszor vérpadra hurcolja a köztársaságot, majd nagy nemzeti heje-huja közepette hajánál fogva emeli magasba a levágott fejet. Győztek. A gyávák pedig némán elfordultak.
2011. december 28-án tartotta utolsó ülését az Alkotmánybíróság. Hogy 2012-ben fognak-e ülésezni (alkotmány már nem lesz, ugyan minek akkor bíróság hozzá?), és ha ülnek, ugyan miről fognak beszélgetni (hiszen hatás- és jogkörük is jelentősen csökken), az rejtély. Ez volt az utolsó alkalom, hogy utoljára érdemben dönthessenek valamiről. A magánnyugdíj-pénztárak kérdése napirenden volt. Vélhetően szóba is került, ám a hivatalos tájékoztatás szerint semmilyen határozat nem került elfogadásra. Vége. Ennyi.
Mintegy hárommillió érintett várt a csodára, várt arra, hogy az agresszor által elzsarolt vagyonát a jog visszaadja. Várt arra, hogy Harry Feversham meghallja a segélykérést. Ám Feversham túl kockázatosnak ítélte a beavatkozást, köszöni szépen, ebből a küldetésből nem kér.
Azt az eshetőséget mindenképpen elvetném, hogy az alkotmánybírák ne értenék pontosan, mi zajlik körülöttük, hiszen többségüket korábban elismert szakemberként tartották nyilván, s a rezsim rohamosztagosai csak szeptemberben csatlakoztak a testülethez. Előtte is lett volna alkalmuk tenni, de akár azt követően megszólalhattak volna, ám mégsem tették. Így maradnak a kényelmi szempontok, a konfliktuskerülés, szervilizmus, a gyávaság. Igaz ők csak a küldetésről mondtak le, tisztjükről nem jutott eszükbe lemondani.
Mikor Mason regényében Harry Feversham megkapja a négy tollat, a gyávaság szimbólumát, megembereli magát és az ezrede után indul. Rengeteg megpróbáltatást szenved el, mire utoléri őket, túl a nélkülözésen, üldöztetésen és a börtönön végül eléri célját és ezzel visszaszerzi elvesztett becsületét. Persze ez már a fantázia birodalma. Én egyebet most nem tudok (hiszen állampolgárként hozzájuk ezután többé nem fordulhatok), minthogy képletesen elküldöm a magam tollait az említett 15 alkotmánybírónak, mert úgy érzem, gyáván cserbenhagytak sokunkat akkor, amikor igencsak szükség lett volna bátor kiállásukra. Hátha nem csak mese Harry Feversham története.
A regény megírását követően, 1906-ban a liberális párti A.E.W. Masont a Coventry-i választókörzetben képviselővé választották. Róla tudták, ha színt kell vallani, nem lesz gyáva. Sok-sok bátor emberre lenne most is szükség, gyávából van éppen elég.
Sok tollat ki lehetne osztani.
Solyom Laszlo miert nem szoll semmit?
Palinkas Jozsef es Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudomanyos Akademia
jelenlegi es volt elnokei, miert nem szollalnak meg?
A Professzorok Batthyany Kore miert nem szollal meg? Ok ugyancsak toltak a jobboldal szekeret az emult evtizedben. Lovas Rezso elnok es Hamori Jozsef alelnok miert nem kommnetalja a koztarsasag megszunteteset?
Az egyhazak vezetoi, puspokei miert lapitanak? Csak az en lelkiismereti szabadsagom szamit, a mase bun?
Alkotmánybíróság: Orbán Viktor, a kedves vezető bábszínháza.
Legyünk igazságosak: a mai alkotmánybíróságnak (csupa kis betűvel) egyetlen méltó tagja maradt, őt Kiss Lászlónak hívják. Egy fecske persze nem csinál nyarat, és ő nem is az első fecske, hanem az utolsó…
De akkor minek ez a bálnaszar-puhaságú szervezet , ami éles helyzetben képtelen megvédeni a széles tömegek érdekeit a Hatalommal szemben ?
Miért kellett horribilis pénzeket kifizetni fenntartásukra évtizedeken keresztül , ha az eddigi két ( kettő ) kritikus helyzetben csődöt mondtak ? ?
Egyedül az AB vbolt a letéteményese demokratikus értékeink megvédelmezésének. És mit tettek a legelső alkalommal amikor kritikussá vált a helyzet ? Semmit.
Láthatólag csak arra voltak jók hogy időnként színpadiasan bevonuljanak a kamerák előtt , anakronisztikusan ható formaruhájukban és nagy komolyan nézzenek maguk elé.
Még egy szégyenfolt az országon!!!!
Valamennyi alkotmánybíró indulhat majd a meleg-olimpián!
…végtelenűl szomorú vagyok.
Most már csak egy kérdés fogalmazódik bennem meg újra, meg újra,mikor már minden törvény minden testület csak a csuti érdekeit szolgálja,ami körülbelül még 2 hónap,utána mi a szart fognak csinálni???????????.
Kukabíróság.
Miért is kapják a fizetésüket? Nekik nem csöngetnek be az órára, mint a pedagógusoknak? Nincs teljesítménybér, mint a melósnak? Nekik munka nélkül jár a fizetés, mint ovinak, aki évekig nem járt be a munkahelyére?
Tükörbe is tudnak nézni?
Ne legyen nyugodt álmuk!!!
Hír :
-Folyik a Parlementben a törvénykezés..
Géjza:
-Ez itt a baj..Nem törvényeket ALKOTNAK, hanem csak törvénykeznek…
Kedves Szabadai Viktor!
Lehangoló magunkról az igazságot olvasni. Mert sajnos azok az alkotmánybírók is mi vagyunk. Ami ebben az országban 1989 óta van, az mind mi vagyunk. Még ez az Orbán is. Nem foghatjuk rá senkire.
1989-ben azt mondtam családi körben, hogy most le kéne húzni a rolót úgy egy évre, és nulláról újra kitalálni ezt az országot. Kinevettek. Pedig mennyival olcsóbb lett volna…
.
“képletesen elküldöm a magam tollait az említett 15 alkotmánybírónak”
Csatlakozom, ha megmondhatom, hová dugják.
A jogásztársadalom teljes lejáratása 2010 április óta teljes sebességre kapcsolt.
Az a baj, hogy ez az ország lejáratása is. :((
Nem kell 4 toll, elég kettő is, vagy csak egy. A fülükbe.
“Nem kell 4 toll, elég kettő is, vagy csak egy. A fülükbe.”
Hát, oda is lehet…
Az egész alkotmánybíróság nem ér annyit mint az ember a kukáskocsin!
Rájuk felnézek, megdolgoznak a pénzükért de az alkotmánybíróságot lenézem!
Kíváncsi vagyok mennyi pénzért járnák el a seggberúgós osztrák táncot talárban mert, hogy eljárnák az biztos! Ha az országot képesek voltak elárulni egy zsíros állásért…!
Ego:
TE most pajzán vótál ? :D
Tisztelt “kisember”
Kérlek lépj az ügyben, hogy a kisember nevet több elég régen használom és szeretném továbbra is. Az pedig már végképp nem tetszik, hogy a hozzászólásom nem jelenik meg!
Légy szíves változtasd meg a nickneved tudomásul véve, hogy ez foglalt!
Kérem az admin segítségét is ez ügyben.
Tisztelettel “kisember”!
Egy rossz almát ha beteszünk a többi közé, akkor mi fog történni?
Lassan az összes alma meg fog rothadni. A leggyengébb tönkreteszi az összeset.
Hátmég ha két rohadtat mint a Stumpfot és a Balsait……
Kedves jaccuzifan
2011. december 29. csütörtök
19:23
mind úgy hallgat mint Erdő Péter a fűben.
tori:
így igaz.
” Egy egésséges alma egész kosárnyit képes megrothasztani magakörül ”
/ Josef Heller : A 22.-es Csapdája c. alapműből../
Kedves GEYZA eredetileg egy ősi Angol közmondás, Proverb:
.
“rotten apple spoils the barrel”
.
Prov. one bad person in a group of people who are good influences everyone he or she comes into contact with, making them bad too.
Kedves kisember,
az Ön hozzászólása azért nem jelent meg, mert nem ugyanarról a gépról jelentkezett be, mint korábban. A másik “kisember”-nek nevet kell változtatnia. Admin
Nagyon jó cikk.
” Nem kell 4 toll, elég kettő is, vagy csak egy. A fülükbe.”
Elég egy is de a fenekükbe és akkor pont úgy illegethetnék magukat a Kedves Vezető füttyszavára mint a riói táncoslányok a karnevál forgatagában. :)
Patyomkin parlamenti demokráciában patyomkin köztársasági elnök vagyis holnaputántól patyomkin álamfő/egy l -el/ehhez illő díszlet a kiheréltek alkotmánybírósága a herék gyülekezete!Kár lenne itt bármilyen önálló véleményt várni vagy abban reménykedni!!! A látszatméltóságért a stallumért és a hozzá járó apanázsnál kevesebbért is ELÁRULTÁK már sokan az ESKÜJÜKET!Ilyen az ELITÜNK!!!?…MINDIG ILYEN VOLT!!! Csak szép reményű íróink vagy álmodozóink és hazug politikusaink láttattak szebbet a valóságnál.
Átlagemberként én úgy látom, hogy a manyup pénzek elvétele szimpla rablás volt. Az ebben aktívan közreműködők börtönt érdemelnek. Mivel jelentős létszámú állampolgár szenvedett kárt, a maradókat is bedarálva, állami szinten, a hatalommal visszaélve történt a rablás, a társadalomra, a demokráciára, a jogállamra mért súlyos csapással járt tettük, enyhítő körülménynek nincs helye.
Személy szerint most már nem csak Orbán Viktort és Selmezci Gabriellát tartom ezért személyesen felelősnek, hanem az AB tagjait is.
Remélem, megérem, hogy bíróság előtt feleljenek tettükért, és hogy visszakapom a pénzem, ha máshova nem, akkor az önkéntes pénztári számlámra.
Grezó,
Nekem nem volt mnyp-m, de ++++++++++++++++++
Kiegészítés:
A rablás minden haszonélvezőjét is büntetném, és ez érinti a teljes jobboldali politikusgárdát és minden vállalkozót is, akik ebből hasznot húztak. Ezt szoktam úgy mondani, hogy:
IGAZSÁGTÉTELT AKAROK.
Kedves Szabadai Ur.A cikk igazságot tartalmaz.Minden sorával egyetéstek.És kedves Jaccucifán.Én meg mondom miért hallagatnak az általad felsorolt személyek és szervek képviselői.Azért,mert mindanyian a kONCÉRT VANNAK OTT,AHOL VANNAK.nEM AKARJÁK EZT ELVESZITENI.vESSZEN INKÁBB AZ ORSZÁG és a benne élő kisemberek kedve.
nakadzsi 2011. december 29. csütörtök 21:10
Természetesen alkotmánybíráskodni! Nem megszüntetik, hanem csak megfosztják őket korábbi funkcióiktól. Ettől még névlegesen léteznek, csak még annyit sem fognak dolgozni a pénzükért, mint eddig. Nekik, mint tanult jogtudósoknak, igen nagy szerepük van, hogy ez a helyzet kialakulhatott. És még ők mondják magukat a törvényesség felügyelőinek. Nem többek nyomorult kóklereknél. Szégyen rájuk
Nehéz érteni, de megérteni nem lehet, milyen AB az ami eltűrte az
alatta lévő alap – vagyis az Alkotmány – alapjaiból kiforgatott
TÁKOLMÁNY-nyá változtatását. Hol voltak ők ebben az időben.
Miért nem foglaltak állást valamilyen módon? Úgy tűnik ez az
általuk tanúsitott állapot “rugalmas elszakadás”-t jelképezett a
rendszerváltás idején közösen elfogadott demokratikus alapoktól.
Jelenlegi köpönyegforgatásuk országunk történelmének
szégyenfoltja!!!!!!! Mi ez, ha nem korrumpálásuk elfogadása?????
Ne szégyenitsük meg azt a madarat, melynek tollát “jutalmul” kapnák!
Az alkotmánybíróság,szerintem PATKÁNYOK gyülekezete,élükön orbán viktor FŐPATKÁNNYAL.Jaj de szeretném szemből jó alaposan pofánVERNI,hogy kiköpje az összes szaros fogát.Javasolnám továbbá,hogy a csuti nevét ne írják nagybetűvel.Én többé nem nézem a közszolgálati adásokat.BUÉK mindnyájatoknak
http://www.pupublogja.hu/
Más országokban a nép a puszta kezével tépné ízekre azokat, akik el akarják venni azt a pénzt, amit élete munkájával kuporgatott össze, vagy amit vállalkozóként keservesen összegürcölt – itt meg ábrándos pofával néz mindenki a nagy semmibe, várva a csodát.
Nem lesz csoda, a világ törvényszerűségek alapján működik, azok pedig könyörtelenek.
Ha a liba nekirohan a késnek, ettől nem hős lesz, hanem pörkölt.
Ezer éve dolgozik Magyarország önmaga megsemmisítésén.
Nagy idő, nagy feladat.
Legalább valami tehetségesebb és nagystílűbb politikus lenne az, aki a művet bevégzi, de hogy Kuka törpére háruljon ez a feladat, – annyira snassz.
Talán ha elküldenénk világgá, még lenne sanszunk…
és egy sajátságos híradó-átköltés 23-áról
http://www.youtube.com/watch?v=JbOzZjPaeYE
meg a Nem erről volt szó
http://www.youtube.com/watch?v=wm1dm7_iDxM&feature=related
Ezt a gyáva, hazaáruló bandát a fidesz rablók letűnése után felelősségre kell vonni.
#
emigrant
2011. december 29. csütörtök
19:51
Figyu!!!!!!!!!!!!!!!!
A teljes AB PP-k( puha pöcsök) gyulékezete, kivétel nélkül.
Ha Kiss László nem közéjük tartozna már rég felállt volna , igy Ő is csak egy prosti.
Én gittet küldenék , hogy legyen elfoglaltságuk az elkövetkező évekre. Kicsit sokba kerül az adófizetőknek ez a mocskos banda.
Végre ki kell mondani, hogy Orbán és társai ellenforradalmat hajtanak végre a Magyar Köztársaság ellen. És ennek meg(el)ítélését jogilag sem fogja megakadályozni , hogy ezeket törvénybe foglalták. A diktatúrák törvényei csak arra jók, hogy azokat semmisé tehesse a demokrácia.
Jelentem Biszkú is elvtársai is az akkor hatályos “törvények” alapján mészárolták le a politikai ellenfeleiket ennek ellenére senki sem gondolja , hogy törvényesen jártak el.
Néhány éve Friderikusz Sándornak volt egy műsora az ATV-n, ahol különböző emberekkel beszélgetett. Egyszer két, idejét kitöltött alkotmánybíróval, egy nővel és egy férfival. A hölgy erősen hajazott W.Máriára, külsejében, mentalitásában is (ő volt az, aki nem fogott kezet az őt kitüntető miniszterelnökkel, akit akkor Gyurcsány Ferencnek hívtak). Az a tömény, sötét gyűlölködés, ami ebből a két emberből áradt, az az elvakultság, amivel még a közismert történelmi tényeket is tagadták, felvetette bennem a kérdést: EZEKET hisszük mi a törvény őreinek? Akkoriban engedte át a T.Testület a népszavazásos kérdést…
Fridi műsora hamarosan megszűnt, mint ahogyan a Demokraták egy adást megélt vitaestje is. Helyettük hetente többször is évezhetjük Havas et. öntömjénezését. Németh SÁndor et. megfizette a nagyegyház árát.