Budapest – A magyar kormány azt írta az Európai Unió alapjogi biztosának kérdésre, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét az garantálja, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökét Schmitt Pál köztársasági elnök, a kormány motorja jelöli ki. Orbánék immár mindenkit hülyének néznek, mintha Brüsszelben nem tudnák, hogy a Sándor Palotában egy zsarolható, gerinctelen idióta ül, egy tárogatóbajnok, aki a nevét se tudja rendesen leírni, és aki vigyázzban áll, ha Orbán utastja. A bírói függetlenségről van szó, emberek. Arról, hogy van hova fordulni, ha jogtalanság ér, és ott nem a Fidesz valamelyik tányérnyaló komisszárja dönti el politikai alapon, hogy kinek van igaza. Erre garancia a Smit Palkó. A HVG összefoglalta Navracsics válaszait.
Megszületett a magyar kormány válasza az uniós alapjogi biztos kérdéseire, melyekben a magyar alkotmánnyal kapcsolatos súlyos aggodalmait osztja meg Reding uniós biztos Navracsics Tibor miniszterrel. A közigazagatási és igazságügyi miniszter levele több helyen különös érvelést tartalmaz a bírói reformmal, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az ombudsmani hivatal megszüntetésével kapcsolatban. Alább olvashatják részletesen a kérdésekre adott válaszokat.
Mi volt a célja a bírák kötelező nyugdíjazásának? Miért 62 év lett a korhatár, amikor ezt 2014-ben emelni fogják?
A válasz szerint 62 év fölött is dolgozhatnak a bírák, csak adózniuk kell másképpen – lehetnek például jogtanácsosok vagy egyetemi tanárok, ámbár bírák nem, ezért a kormány szerint nem diszkriminatív a rendelkezés. A kormányzati érvelés szerint éppen az volt diszkriminatív, hogy a korábbi években a bírók 62 éves koruk után is tovább dolgozhattak bíróként, és nem kellett nyugdíjba vonulniuk, így tulajdonképpen most szüntették meg a különbségtételt. A levél azt is megemlíti, hogy nem lenne igazságos a 70 éves korhatár már csak azért sem, mert Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 70 év.
Hogyan illik ez az intézkedés abba az általános uniós törekvésbe, hogy csökkentsék a közkiadásokat?
A kormány szerint az intézkedés összesen 274 bírót érint (ez nem igaz egyébként, mert ez csak a 2012-ben a korhatárt elérők száma, összesen körülbelül 400 bíróról van szó – a szerk.), ez elenyésző ahhoz képest, hogy nő a nyugdíjkorhatár.
Miért kötelező nyugdíjba vonulniuk a bíróknak, ha ugyanez más foglalkozási ágakban nem az? Miért nem csökkentették a kötelező nyugdíjba vonulás korhatárát más foglalkozási ágak (közjegyzők, egyetemi tanárok) esetében vagy általában a közszférában?
A levél érvelése szerint bárki, aki munkaszerződéssel dolgozik, tovább végezheti munkáját a nyugdíjkorhatár után is, de azok, akik kinevezés útján nyerik el mandátumukat, speciális felelősséggel tartoznak, így rájuk más szabályok vonatkozhatnak.
Miért ilyen szoros a törvény hatálybalépésének határideje, ha egyébként a nyugdíjkorhatár emelésének határideje 2014? Történtek-e lépések az érintettek anyagi kompenzálására?
A válasz szerint fél-másfél év közötti „felkészülési” időszak áll a bírák rendelkezésére a nyugdíjbavonulásig, ami „elégséges idő”. Ráadásul az idős bírók „várható egészségromlását is figyelembe véve” amúgy sem lehet tudni, hogy hányan akartak volna 70 éves korukig dolgozni – így (a levél érvelése szerint) azt sem lehet tudni, pontosan milyen mértékű veszteségek érik az érintetteket.
Megtörténhet-e, hogy egyes bírók nem kapják meg a teljes összegű nyugdíjukat a korai nyugdíjazás miatt? A jövőben egyáltalán jogosultak lesznek a bírók teljes összegű nyugdíjra 62 vagy 65 éves korukban, ha az új alkotmány szerint minimum 30 évet munkaviszonyban kell ehhez tölteniük?
A válasz szerint bárkit megillet a teljes nyugdíjjogosultság, ha elérte a törvényben meghatározott kort, és legalább 30 év szolgálati idővel rendelkezik – a bírók esetében a kinevezésük előtti időszakot is beleszámítják.
Mik az intézkedés konkrét hatásai? (A bírói kar számára, a bírók pótlására nézve.)
A válasz részletesen felsorolja, hogy 2012-ig hányan mennek nyugdíjba, és azt írja, 129 bírót kell majd kinevezni ebben az időszakban, amit meg lehet oldani, már csak azért is, mert meggyorsítják a kinevezéseket. A válasz nem foglalkozik a következő évek fejleményeivel.
Mik voltak az átszervezés céljai, mi lesz a szerepe az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a hivatalnak magának és az Országos Bírói Tanácsnak?
A válasz megemlíti, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem volt képes megfelelően irányítani a bírói testület működését, a bírók magukat ellenőrizték, és a havi egyszeri ülésezés nem volt elég a megfelelő ügymenethez. Az átalakítás célja pedig az, hogy hatékonyabb legyen az igazságszolgáltatás működése.
Mi garantálja a bíróságok független működését?
A válasz szerint az, hogy csak bírók lehetnek az Országos Bírói Hivatal elnökei, akik nem lehetnek politikai pártok tagjai, nem lehetnek képviselők, és a köztársasági elnök nevezi ki őket, aki „a hatalommegosztás elves szerint független a többi hatalmi ágtól”. Érdekes, hogy ezek szerint Orbán Viktor közjogi elképzelései alapvetően különböznek Navracsics Tiborétól, ugyanis 2011 augusztusában a kormányfő még arról beszélt a köztévében, hogy az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része. Ugyanilyen szerepfelfogásról nyilatkozott az államfő is.
Milyen hatóság felelős a bírók kinevezéséért, megbüntetésükért, és mi a pontos döntéshozatali eljárás?
A bírók kinevezése az OBH elnökének (Szájer József feleségének, Handó Tündének) a joga – írja a válasz, majd megemlíti, hogy a bírói előmenetelt külön törvényben szabályozták még korábban.
Hogyan alakul át az LB Kúriává, és milyen hatással lesz ez a bírók kinevezésére, továbbá miért eredményezi a reform az LB-elnök mandátumának idő előtti végét?
Navracsics erre a kérdésre adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy a Legfelső Bíróság és a Kúria közötti jogutódlás nem érinti a bírók státuszát, és így a kinevezési kompetenciákat, jogköröket sem. Ugyanis ez utóbbit továbbra is a köztársasági elnök gyakorolja. Az LB-elnök mandátuma azért jár le idő előtt, mert a Legfelső Bíróság megszűnik.
Mi biztosítja, hogy az LB-elnök idő előtti távozása ellenére is garantált marad az igazságszolgáltatás függetlensége?
A bírói hatalom abban nyilvánul meg levél szerint, hogy bírói döntéseket hoz. Ennek megfelelően a bírók függetlensége azt jelenti, hogy nem kapnak instrukciókat a bírói működésük gyakorlásakor. Ez az alapelv nem módosult sem az új alaptörvény, sem az új sarkalatos törvények által – hangsúlyozza Navracsics. Ezek ugyanis egészükben megőrzik a bírói függetlenség intézményét és az ezeket garantáló szabályokat.
Ennek következtében – a magyar kormány válasza szerint – nincs jogilag értelmezhető kapcsolat a LB elnökének személye és a bírói függetlenség intézménye között, hiszen a Kúria elnöke nem adhat instrukciókat a bíróknak, azok bírói tevékenysége gyakorlásakor, és nem gyakorolhat hatalmat a bírók kinevezése és elbocsátása tárgyában sem.
Végül a válasz után három csillaggal elválasztva, Navracsicsék leszögezik: „Az Európai Unió tagállamaiban a nemzeti szuverenitás része a bírósági formák szervezeti struktúrájának meghatározása.” Ezen a területen az Európai Bizottságnak nincs általános jogköre, kompetenciája Navracsicsék szerint, így a tagállamoknak joguk van szabadon formálni saját bírósági rendszerüket, és nemzeti törvényhozásuk keretében rakhatják le annak alapjait.
A magyar kormány szerint mind az új alaptörvény, mint az átmeneti rendelkezések, mind a sarkalatos törvények, mind a szervezeti és személyi változások összhangban vannak az EU által garantált alapjogokkal, és az Unió alapelveivel, a nemzetközi alapelvekkel és követelményekkel, már ami a bírói hatalmi ág szabályozását illeti. A kormány intézkedései ugyanis a magyar kormány szerint nem sértik a bírói függetlenséget.
Miért kellett a jelenlegi ombudsmani hivatalt egy újjal felváltani?
Az intézményi modell módosításának kérdésköre már többször felmerült a kormány szerint Magyarországon. Az 1992-ben felállított ombudsmani modellt már többször megfontolás tárgyává tették, mármint azt, hogy nem kellene-e egy újabb, más hatósággal felváltani, ami erősebb és több jogkörrel rendelkezne. Ezzel az ellenőrzés is hatékonyabbá válhatna – a magyar válaszlevél szerint. Végül is ezt a hatósági modellt részesítették előnyben – írja Navracsics. A uniós csatlakozás során és később sem kifogásolta viszont az EB a magyar modellt.
A válaszlevél szerint a magyar kormány tudomása szerint a legtöbb EU-tagállamban az adatvédelmet egy hatóság felügyeli, nem ombudsman. Úgy vélik Navracsicsék, hogy Magyarország – a többi EU-tagországhoz hasonlóan – szabadon dönthet a legmegfelelőbb intézményi modellről a kérdéses alapjogok védelmekor.
Sőt Navracsicsék leveléből az vehető ki, hogy Magyarországnak szinte kötelessége volt erősítenie a hatékony ellenőrzés érdekében a hatósági jogköröket, miután az ombudsmannak nem volt elég hatalma ehhez.
Miért nem átmeneti intézkedéseket hoztak addig, amíg a hivatalban lévő ombudsman mandátuma le nem jár 2014-ig?
Navracsicsék szerint törvényhozói szempontból nem volt garantálva a hatékony ellenőrzés lehetősége. Ha 2014-ig megtartották volna az ombudsmani intézményt, akkor Magyarországot az a veszély fenyegette volna, hogy nem felel meg az Európai Unió előírásainak. Ezzel akár eljárásokat is kockáztatott volna (maga ellen) Magyarország. Az új alaptörvény ugyanakkor az európai uniós direktívának megfelelően szabályozza az információszabadságot és az adatvédelmet.
Ami az új adatvédelmi hatóságot illeti, arról Navracsicsék levele szerint Jóri András egy újságinterjúban – két nappal a parlamenti szavazás előtt – deklarálta, hogy nem akarja munkáját az új hatóság élén folytatni. (Jóri András lapunknak adott nyilatkozata ennek ellentmond.) A kormánynak ezért kellett új vezető után néznie. (Ez Péterfalvi Attila lett, aki 2001 és 2007 között volt adatvédelmi ombudsman – ez is kiderül a válaszlevélből.)
Hogyan biztosítják, hogy ez ne sértse az adatvédelmi biztos függetlenségét, ami uniós jog?
Az adatvédelmi hatóság függetlensége közös európai érték, amit Magyarország is oszt számos európai és Európán kívüli országgal együtt. A törvényhozó szándékai szerint az adatvédelmi biztos mandátumának ciklusának korábbi befejezése nincs káros hatással a nemzeti adatvédelmi hatóság működésére és függetlenségére. A mandátum korábbi befejeződése nem zárja ki a független ellenőrzést. Az új hatóság 2012 januárjában jön létre. Az adatvédelmi törvény 2011 júliusában született meg – ezzel a parlamenti módosításra utalhattak valószínűleg idén nyáron. A kormány szerint így megszakítás nélkül érvényesülhet az adatvédelem ellenőrzése Magyarországon.
“meg lehet oldani, már csak azért is, mert meggyorsítják a kinevezéseket”
Ja bírói gyorstalpalóval, amit a Fidesz szponzorál. Tehát nyilván párttól független bírók születnek majd.
.
Az “álamfő” (ő így írja le a nevét), csak egy báb. A fenti link, nagyon részletesen ismerteti, hogy lett egy “helyesírni” nem tudó olimpikonból “álamfő”:
http://hvg.hu/itthon/20110804_Orban_Schmitt_egy_eve
.
Csak ezt elolvasva, bárkinek, aki tanult történelmet, és tudja, mit jelent a demokrácia szó, kinyílik a bicska a zsebében. Ezt NEM LEHET elnézni, és megmagyarázni. Az ovi először kiiktatta az elnököt, aki megvétózhatta volna a fasizmust építő törvényeit, majd kinyírta az Alkotmánybíróságot, aztán juhé. Ráadásul ezt meg is mondta, hogy így lesz. És a sok birka ujjongva bégetett.
.
De talán még nagyobb felelősség terheli azokat, akik nem mentek el szavazni, és nem szavaztak bárkire csak nem a Fideszre. A KDNP szavazók “csak nem tudták”, aki nem ment el szavazni, nagyon jól tudta, hogy ez a bagázs rosszban sántikál, de nem tett semmit.
.
Szuper. Még 13 nap van hátra a Magyar Köztársaságból. 1984 január elsején vége.
.
Ébresztő! És ne csak te ébredj fel, aki olvasod, hanem ébressz fel mindenkit, akit ismersz!
Ne remenykedjunk, feljunk! Valoban mar nem sokat kell aludnunk, vege! vege a demokracianak.
A penzunkbul, a penzetekbol megvalositotta a kormany a totalis felelem orszagat, az egymas szemebe nem nezo, falmellett oldalgo, csak tulelni akarok tarsadalmat. Boldog uj evet!
Vérlázító, ahogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant. Ennél már csak az vérlázítóbb, hogy még mindig mennyien bedőlnek ennek a sunyi mellébeszélésnek – hányinger!
A demokráciának nem most van vége, már akkor vége lett, amikor 2/3-t kapott egy hazug, pálfordulást a hatalomért végrehajtó társaság. Kik is voltak a rendszerváltáskor? Hova jutottak? Kik a gerinclenek?
Reménytelen az új év, sajnos.
olah zsuzsanna, rokafi
.
Pont arra mennek ezek, hogy az emberek reménytelenségbe zuhannak, feladják, és meghúzzák magukat egy 20 éves apátiában, és csak páran fognak lázongani, akiket meg vagy figyelmen kívül hagynak, vagy elintéznek a “pártatlan” bíróságokon.
Pont ezt a reménytelenséget kell kihasználni és kormányellenes tüntetésekké és hálózattá kovácsolni, hogy akármikor is jöjjön az a következő választás, 100%-os legyen a részvétel, és a Fidesz még a parlament közelébe se jusson.
Mondjuk ez az utóbbi hiú remény, de többi nem!
.
Már többször idéztem Petőfit, de ismét: “Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha!”
Ez a Jelasics Tibor is csak egy vizes nyolcas. A válaszokból kiderül a gerincállapota is.Már akkor feltünt a jellemessége , elment valakihez vacsorázni és amikor az az illető Jelasics karrierje szempontjából kínos lett, kijelentette: rágós volt a borjúsült.
b.
.
Nem értem a mondatodat. Idézném, „Még 13 nap van hátra a Magyar Köztársaságból. 1984 január elsején vége”
Megmagyaráznád?
Stefán.
“b” csak utalt Orwel nagyon híres regényére melynek ez a címe “1984″
stefán: Tehát NEM olvastad az 1984 című regényt
Az 1984 (eredeti címén Nineteen Eighty-Four) egy szatirikus politikai regény és szerelmi történet George Orwelltől. A történet egy disztópia (negatív utópia), melyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást diktál a polgárok között, hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Az 1949-ben kiadott mű Orwell legnépszerűbb munkája, és az „orwelli” jelzőt ezzel a művel kapcsolatban használjuk
http://mandiner.hu/cikk/20111128_orban_1984_e_es_a_jeges_csend
stefán: Tehát NEM olvastad az 1984 című regényt
Az 1984 (eredeti címén egy szatirikus politikai regény és szerelmi történet George Orwelltől. A történet egy disztópia (negatív utópia), melyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást diktál a polgárok között, hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Az 1949-ben kiadott mű Orwell legnépszerűbb munkája, és az „orwelli” jelzőt ezzel a művel kapcsolatban használjuk
http://mandiner.hu/cikk/20111128_orban_1984_e_es_a_jeges_csend
Bocs, EZT a szöveget akartam küldeni:
Mindenkit meghívok 1983. december 31-én éjfélre a Kossuth térre a demokrácia és a Köztársaság búcsúztatására és halotti torára. Másnap már 1984 virrad ránk.
én ott leszek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
kekec.
.
Bevallom, nem olvastam, ez kimaradt.
Amint tehetem pótlom.
En is elmennek,de en mar 1979-be elhagytam ezt az orszagot.De jövök!
Erezhettem-e en akkor mar az 1984 et? Kerdes kerdest követ!
Navra csicska, az egyes számú fő amortizátor most is teljesítette kötelességét a bitóhoz vezető úton.
” Az LB-elnök mandátuma azért jár le idő előtt, mert a Legfelső Bíróság megszűnik. ”
.
Ezen logika alapjan:
.
A miniszterelnok (orban) mandatuma is lejar ido elott, mert a MAGYAR KOZTARSASAG IS MEGSZUNIK 2012. januar 1.- evel!!!!!!!!!!!
.
Ja!
Van úgy, hogy “nyúl” vérszemet kap!
http://www.youtube.com/watch?v=jT66cPKp3jw
Bocs!
További szép napot!
” Mi garantálja a bíróságok független működését?”
.
HAt ezutan mar csak a “vas-edeny”.
Bocs az ironiaert!
Bohém – köszi, ilyen borús napokban jól esik egy kis röhögés. A magyarok vajon mikor lesznek “kisfarkasok”?
OKI – zseni vagy! KÖZTÁRSASÁGI választásokat tartottunk, és a mandátum a KÖZTÁRSASÁG kormányzására szólt. 1984. január 1-től NINCS legális mandátumuk! Még csak nem is illegitimek: ILLEGÁLISOK! Nincs mandátumuk Magyarország kormányzására!
OKI (2011. december 19. hétfő 14:10)
Te egy zseni vagy!
Hogyhogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe?
–
Most látom, hogy keresztbe akadtam kekeccel, úgyhogy “zseni vagy a négyzeten!”
Egy kicsit bővebben: a természetes személy jogképessége a halál pillanatában megszűnik. A jogi személy “halála” a megszűnés. Lehet ugyan rendelkezni “jogutódlásról” – de ahhoz módosítani kellett volna az Alkotmányt és nem újat csinálni – ráadásul népszavazási megerősítés nélkül. A korábbi Alkotmány alapján kapott felhatalmazás az Alkotmánnyal (és Köztársasággal) együtt szűnik meg. A tákolmányra nem terjed ki. Hiába esküsznek fel rá: ARRA nem terjedt ki a választási felhatalmazás.
Tetszettek volna ebben a kérdésben népszavaztatni!
Röviden: 2012 január 1-től Magyarországnak, mint új államalakulatnak NEM LESZ választott parlamentje és kormánya! Legalábbis legális nem lesz. Egészen a következő választásokig (amit nagyon hamar ki kell írni – tehát akár március 18-ra- ahogy Gyurcsánynak megsúgták)
Húzzunk bele!
És akkor még tegyük hozzá, hogy a 2012. január 1-jétől hozandó összes új törvényük is illegális lesz, tehát nem kell őket betartani.
Ettől még lazán sittre vághatnak érte, de jogilag el fogják bukni.
Ha az ellenzéknek lenne esze, most azonnal létrehozna egy árnyékparlamentet és egy árnyékkormányt, és hölgyek. urak, lehet választani,. ki mint tart / nem tart be.
De azért ez az ország egy homokozó.
Mi lesz azokkal akik úgy érzik kinőttek a homokozóból???Remélem felnőnek sokan a választásokig pláne ha márciusban megtartják!
Carl Schmitt szerint a Führer meg a német jog garanciája volt….
stefán
Igen, az 1984-re utaltam Orwelltől. A totális diktatúra, minden diktátor álma.
Itt elérhető, érdemes elolvasni:
http://mek.oszk.hu/00800/00896/
.
A V mint vérbosszú film egy egész jó bepillantást ad, ha azt láttad.
OKI és kekec
Hát ez baromi jó. Nagyon jól hangzik. Egyszerűen kell egy új kormányt választani, mintha ezek nem is léteznének, meglátogatni az ENSZ-t meg az EU-t, azt szevasz!
Ha már a könyveknél tartunk:
Szathmári Sándor: Kazohinia
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/szathmar/kazohin/html/
Aki egyszer elolvassa, egy életre immunis lesz a demagógiával szemben.
b
annyira nem egyszerű mert nem kormányt, hanem képviselőket választunk.
A kormányfőt pedig az államfő jelölésére a képviselők választják egyszerű többséggel. Tehát a fidesz meg tudná menteni magát egy bizalmatlansági indítvánnyal és másik kormányfő megbízásával. Ahogy ezt már Török Gábor is pedzegette egy jó kis tévedés-beismeréssel együtt. (mea culpa még nem volt, de várjuk ki a végét) De nem fogják – aminek én valahol örülök, mert nem lennék vevő még a diktatúra egy álcázottabb formájára sem.
Nem fogják, mert Orbán személyesen tördelte el a gerincüket, és a bűntársaivá tette őket. Meg azért sem, mert ilyen a természetük – mint a skorpiónak.
Aki nem ismerné, erre a szövegére hivatkoztam:
http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/12/19/421_a_mindenhato_ketharmad#more3474590
Kedves Kekec,
és ezt nem lehetett tudni már a kezdet kezdetén? http://nepszava.com/2011/01/velemeny/torok-gabor-vak-vagy-a-fidesz-elemzes.html
Vagy vak vagy simlis, aki ezt nem látta az első percben. Ön nem tekinti magát az ország első számú politológusának, de Önt nem tévesztette meg semmiféle látszat. Ahogyan előre megmondtam, úgy lesz: az Amerikai Népszavát ezek gyalázzák, szélsőségesnek mondják, engem hülyéznek, aztán amikor néhány év alatt rájönnek arra, amit mi azonnal tudtunk, felfedezik a spanyolviaszt, akkor megint ők lesznek az okosok. És annak ellenére mi akkor is csak hülyék leszünk. Ez a sorsunk. :))
Üdvözlettel, Bartus László
Bartus úr – na még egy ember, aki elmondhatja/hatná “Bartusnak igaza volt”
Azért meg kell adni, Török Gábor nem egyedül volt ilyen hülye, hiszen a mai számban Para-Kovács is azt írta:
Magam is abban a furcsa helyzetben voltam majd’ két éve, hogy erősen szurkoltam az antipatikus és vészterhes pártnak, hogy a kétharmadával indítsa el a szükséges változtatásokat, hozza meg a meghozandó törvényeket, csoportosítsa át a pénzeket, és majd csak elviselem ezalatt, hogy népies műdalokat kell énekelni a gyönyörű Magyarországról, valamint igazolt idióták fogják tönkrevágni a kulturális életben, amit csak lehet. Nagy ár ez, de a kétharmaddal nem lehet vitatkozni, és birtokosai hiába ellenszenves alakok, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kellemetlen kormányok alatt Bali szigetén bekkeljük ki a ciklust.
Mindebből az lett, hogy jöttek a népies műdalok, jöttek az igazolt idióták, a klerikális kulturális reakció, de nem jött semmi értelmes átalakítás, semmi olyasmi, amitől szökkenne, rugaszkodna, repülne az ország, hazudjanak bármit is az illetékesek.
…
és jeleztem, hogy Török legalább eljutott a beismerésig – bár a valódi mea culpát, a felelősség beismerését én is hiányoltam! Viszont nagyon sokan tájékozódnak Török után – és azokban a körökben az AN-t nem olvassák.
Mi – Önnek köszönhetően – tényleg régen tudtuk, de sokan csak most kezdenek a reménykedésből ébredezni. Ha ehhez nekik Török kell – akkor az kell, a lényeg, hogy végre ébredjenek!
Török igen jól érzi, mikor honnan fúj a szél, és hogyan kell a vitorlát úgy állítani, hogy ne nagyon tépje, de azért ne mondhassák, hogy nem versenyez.
Most, hogy szép lassan elkezd irányt váltani, reménykedhetünk a jó orrában.
A patkányok már nézik, merre a kiút. Miniszterig bezárva.
admin
2011. december 19. hétfő
20:52
Az AN olyan lesz a jövő visszatekintéseiben, mint a Szabad Európa Rádió volt.
.
Tudni? Dehogynem lehetett tudni, de az emberek szeretik az gondolni, amit gondolni szeretnének. Nem képesek szembenézni a rideg valósággal, hogy egy gonosz félkegyelmű visszaépíti az egypártrendszert.
Ez még nem is érdekelne, ha valódi utópia lenne, emberi jogok, és mi önként és dalolva megválasztanánk őket újra és újra, mert olyan jó nekünk.
Ezt az álmot sokkal könnyebb remélni, mint látni a valóságot, hogy a leggonoszabb, legönkényesebb és legakarnokabb kormányunk van… Már most rosszabb, mint a kommunizmus utolsó éveiben! Ezzel nem könnyű szembenézni, és az emberek nem is teszik.
Két dolog kell:
1) A valóság folyamatos ismétlése, míg egyszer csak — ahogy ön írja — “feltalálják a spanyol viaszt”, és ráébrednek a valóságra. Ezt az AN nagyszerűen teszi. Ezt kell fokozni, hogy hangosabbak legyünk, mint a kormánysajtó.
2) A töretlen törtetés a tökkelütött ovisoktól, mígnem átlépi azt a bizonyos fájdalomküszöböt az embereknél, ami már túl fájdalmas ahhoz, hogy az álomképeket favorizálják a valósággal szembenézés helyett, amikor is rádöbbennek a valóságra, és hazavágják a trónbitorlókat.
.
A 2-es adott, az 1-esért minden elismerés önnek és az AN-nek, és a többi gondolkodónak, akiket nem lehet elaltatni.
b.
Köszönöm, elolvastam. Mint írtam ez eddig kimaradt.
George Orwell-től az „Állatfarm” jut az eszembe.
Az is nagyon találó.
Ismereteim szerint Ray Bradbury-t ez az írás ihlette meg a „Fahrenheit 451” című könyv megírására, amely témájában eltér Orwelltől, de mondani valója ugyanaz. Francois Truffaut vitte filmre.
Most ugye az a kérdés, hogy a kérdező elfogadja-e ezeket a válaszokat. Akarja-e elfogadni ? Tudja-e nem elfogadni ? Mert mi itt a prés alatt, pár nap múlva csak a szabadságunk és teljes egzisztenciánk kockáztatása árán tudunk majd kételkedni ezekben a válaszokban !