Peking – Az ég felét a nők tartják – mondotta Mao Ce Tung. De manapság mennyi esélye van egy kínai nőnek, ha karriert szeretne építeni az országban? Hagyomány ugyan, hogy a kínai nők dolgozzanak, de nem mindegy, hogy milyen körülmények közt teszik.
Palli Csau nyolc évet húzott le egy nyugati vállalat kínai kirendeltségén, anélkül, hogy bármikor is béremelésben részesült volna. Mint elmondja, mindig volt valami kifogás, ha a fizetés került szóba, de maradt, mert fejlődhetett az ott töltött idő alatt. Aztán egyszer megelégelte és lelépett, egy másik multi kötelékébe lépve próbálta meg képességeit kamatoztatni. Azóta vezérigazgatója a cég kínai részlegének.
A fenti példa alapján tehát Kínában van lehetőségük a nőknek, ha megbecsült munkavállalókká szeretnének válni. A számok nyelvére lefordítva, a kínai népesség 49%-a nő, és a kínai munkaerő 46%-át teszik ki. Ez az arány Ázsiában példás, amely azt mutatja, hogy a nők társadalmi és gazdasági szerepvállalására jóval nyitottabb Kína, mint például Dél-Korea, hogy Japánt már ne is említsük.
Persze a társadalom nagy részének csak álom marad egy multinacionális cég vezérigazgatói széke, de már az is valami, ha egy falusi nő felköltözhet a közeli városba és egy gyárban robotolva akkora összegeket kereshet meg, melyről elődei csak álmodozhatnak vidéken. Az egyetemeken is egyenlőnek tekinthetők az esélyek, ha a számokat vesszük alapul; nagyjából ugyanannyi nő kerül ki diplomával a felsőoktatásból, mint férfi. Sok vállalat pedig figyel arra, hogy egyforma számban alkalmazza mindkét nem képviselőit, így már sok nyugati céget is megelőznek e téren.
A számokat félretéve azonban kissé árnyalni kell ezt az idilli képet. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságában- mely a legfőbb döntéshozó szerv, kvázi mint a mi parlamentjeink Nyugaton- mindössze 13 női tag vesz részt a munkában, miközben 204 döntéshozó kap szerepet benne. Főleg az állami cégeknél lelnek karrierre a nők, mivel ez sokkal kedvezőbb feltételeket teremt számukra, mint a versenyszféra. De itt is gyakorta éri őket diszkrimináció. Olyan is előfordult, hogy egy állami cég lefokozással és több kötelező munkaórával büntette egyik női alkalmazottját, mert elvált a férjétől.
Persze akiben van elég kurázsi és még megfelelően képzett is, esetleg nem okoz neki gondot az, hogy kevesebb időt szánhat a családjára, kisebb diszkrimináció mellett elszegődhet egy multihoz, ahogy a fent említett hölgy is tette. Azonban itt egyesek szerint jobbnak kell lenni egy férfinél, hogy megkapd ugyanazon lehetőségeket. Ha ez sikerül, akkor a határ a csillagos ég. Tavaly a Forbes magazin listáján a világ 14 nőjéből 7 kínai volt, akik önerőből váltak milliárdossá.
A karrier mellett nyugodtan nevelhetik gyermekeiket a kínai nők, ugyanis három hónap fizetett szabadság jár szülés után, és túlnyomó többségük visszatér munkahelyére a gyermekvállalást követően. A kínai tradícióknak köszönhetően pedig általában a nagyszülők gondjaira bízzák a gyerekeket a három hónap letelte után, hogy első éveikben az idősek gondoskodjanak róluk, míg szüleik dolgoznak. A pénzre pedig ettől kezdve még inkább szükség van, hiszen az óvoda és iskola, ha jót akarnak a gyereknek, nem olcsó mulatság arrafelé.
Azonban egyre többen vannak, akik önszántukból maradnak otthon, a háztartásban, de csak az, aki ezt megengedheti magának. Mint ahogy egy televíziótársaságot irányító kínai nő mondja; manapság egyre elfogadottabb, ha egy nő inkább otthon marad, amennyiben van félretett pénze, vagy a férj jól keres. Ezzel pedig sutba vágják Mao fentebb említett irányelvét. Ám a kínai nagyvárosok társadalma egyre megértőbb mindenféle mássággal, eltéréssel szemben- állítja a tévétársaság vezérigazgatója.
Döbbenetes a világ öröksége az emancipáció kérdéskörében – súlyát és sokrétűségét tekintve a rasszizmussal veszi fel a versenyt.
Sajnos – úgy gondolom – ezek feljavítására az oktatás általánossá tétele sem elegendő eszköz. :((
Attol fugg mi a cel. Ha egy no karriert akar epiteni akkor nehezebb a csalad epites, a gyerekkel vallo mindennapi foglalkozas.
Ha a csalad az elso akkor annyi a kariernek.
Amikor az anya csak a masodik muszakban tud anya lenni, akkor jelennek meg a kucslos gyerekek, az elektromos babisitter (TV,Video, Video jatek), a gyerekek elidegendnek a szuleiktol. A munka utan a szulok faradtak mar nincs energiajuk a gyerekkel foglalkozni. Az igy elhanyagolt gyerekek hamasorasn bandaznak, drog, alkohol szabad sex, aztan borton, haljektalansag stb stb.
KIna egy kommunista orszag. A kirakatban olyan szamokat tehetnek amilyeneket csak akarnak. Sok sesetben a leany ujszulottet meg is olik. Nem hiszem hogy barmely szempontbol is kovetendo pelda lehetne.
“Hagyomány ugyan, hogy a kínai nők dolgozzanak, de nem mindegy, hogy milyen körülmények közt teszik.”
az sehol nem mindegy!
“A fenti példa alapján tehát Kínában van lehetőségük a nőknek, ha megbecsült munkavállalókká szeretnének válni.”
a példa meg csak azt bizonyítja, lehet hogy csak egy valakinek sikerült a több millió kínai nő közül!!!
CommonSense:”Ha a csalad az elso akkor annyi a kariernek.”
EZ IGAZ!
“az óvoda és iskola, ha jót akarnak a gyereknek, nem olcsó mulatság arrafelé.”
errefelé sem!