Budapest – Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen aranylabdás magyar labdarúgó. Hetvenévesen, hétfő hajnalban érte a halál.
A 75-szörös válogatott Albert Flórián csütörtökön kórházi beavatkozáson esett át: koszorúérműtétet végeztek el nála, amely a pénteki közlés szerint minden komplikációtól mentesen zajlott.
Albert Flórián Hercegszántón született. Édesanyját korán elvesztette, ezután nevelését nagyszülei vállalták. Bár nehéz anyagi körülmények között éltek, szerette a vidéki életet, a lovakat, de a legjobban a focit. Egy toborzón tűnt fel, 1952-ben került Budapestre, az akkor a Kinizsi nevet viselő Ferencvároshoz, az egyetlen klubhoz, amelyben játszott és amelyhez aktív pályafutását befejezve is hű maradt.
“Ez volt az első nagy élményem, Rákosi Gyulával együtt jelentkeztünk, fel is vettek minket. Innentől kezdve minden nagy pillanatra szívesen emlékszem” – idézte fel a régi pillanatokat szeptember 14-én, az MTI-nek adott születésnapi interjújában Albert.
Tizenhét évesen mutatkozott be az NB I-ben, a zöld-fehérek a Diósgyőr ellen az ő két góljával győztek, s 17 alkalommal játszott az utánpótlás-válogatottban. 1959. június 18-án volt először válogatott, a nemzeti együttes mezét összesen 75 alkalommal húzhatta magára.
A nemzeti csapattal az 1962-es chilei, valamint az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt:
“Előbbin teljesen egyértelműen döntőt kellett volna játszanunk, de ember tervez, Isten végez, ugyanis azt az ominózus csehek elleni mérkőzést elvitte Latisev sporttárs, ami után ő megkapta az aranysípot, de mi mást ajánlottunk neki. Amennyiben ott továbbjutunk, akkor azzal a jugoszláv együttessel játszottunk volna, amely már harminc éve nem tudott nyerni a magyarok ellen.”
Albert Flórián gólt fejel a Ferencváros-Bp. Előre mérkőzésen 1967-ben
Hozzátette: pályafutása egyik nagy pillanataként élte meg, hogy 1961. december 23-án Montevideóban, az Uruguay elleni barátságos mérkőzésen pályára léphetett, ugyanis ez volt az a találkozó, ahol Bozsik József a 100. válogatottságát ünnepelte.
Albert Flórián 537 mérkőzést játszott a Ferencvárosban és 383 gólt szerzett, négyszer nyert magyar bajnokságot és egyszer kupát, s tagja volt a VVK-t 1965-ben elhódító együttesnek.
“Játszhattunk a Manchester Uniteddel, valamint az Athletic Bilbaóval is. A döntőt végül egymérkőzésesre redukálták, így Torinóban játszottunk a Juventus ellen. Emlékszem, a találkozót az a Dienst vezette, aki később, a 66-os vb-n az ominózus angol-német finálét is dirigálta. Egy jobb oldali beadás után megelőztem a centerhalfot, aki két kézzel fellökött, már mondtam is neki, hogy talán büntetőt kellene ítélnie, de az mondta, csönd legyen, nézze meg, a hálóban a labda. Ez volt Fenyvesi Máté gólja, amivel nyertünk.”
Albert összesen háromszor volt magyar gólkirály, 1966-ban és 1967-ben választották itthon az év labdarúgójának. Tagja volt az 1960-as olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi Eb-n szintén harmadik helyezést elért nemzeti együttesnek.
Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben – eddig egyetlen magyarként – elnyerte a France Football Aranylabdáját, a legjobb európai futballistát megillető elismerést. “Technikailag és taktikailag szinte felülmúlhatatlan egyéniség” – szólt az indoklás. Ráadás volt, hogy csak néhány nappal korábban született fia, a szintén jeles labdarúgóvá érett ifjabb Albert Flórián.
“Akkoriban az volt a szokás, hogy akinek odaítélték az Aranylabdát, az a klubjánál hazai közönség előtt vehette át. Nekem a Szovjetunió elleni Európa-bajnoki selejtező előtt a Népstadionban kellett volna átvennem, ez még inkább emelte volna a rangját. Sajnos az edzőtáborban megsérültem, így csak a találkozó után a Gundel étteremben tartott banketten adta át nekem a France Football főszerkesztője” – emlékezett Albert.
Albert a nemzeti csapatban 31-szer volt eredményes
1969. június 15-én a Dánia-Magyarország vb-selejtezőn, Koppenhágában súlyosan megsérült. Hosszan tartó felépülés után újra pályára léphetett ugyan, de térde nem bírta a terhelést, s megérett benne a visszavonulás gondolata. Utoljára 1974. március 17-én játszott a Ferencvárosban, a válogatottban 1974. május 29-én a Jugoszlávia elleni 3-2-es győzelem alkalmával lépett pályára. Amatőr sportolóként “kereső” állása a Magyar Távirati Irodánál volt, ahol 1959 és 1967 között a Sportosztályon gyakornokoskodott. Visszavonulása óta is a Fradiban dolgozott, a klub örökös bajnoka, 2001 óta volt az FTC tiszteletbeli elnöke.
Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu, játszani nagyon szeretett, azt azonban ő is elismerte, hogy edzeni sokkal kevésbé. Sportszerű játékos volt, ellenfelet soha nem rúgott meg. Elhíresült szokásaként csípőre tett kézzel várta, hogy előre kerüljön a labda – állítása szerint így pihente ki fáradtságát, semmi többről nem szólt a dolog.
Albert születésnapjakor elmondta: örülne neki, ha a jelenlegi magyar válogatottnak sikerülne kiharcolni az Európa-bajnoki szereplést: “Nagyon jó lenne végre ott lenni egy nagy tornán, hogy a magyar csapatért szoríthassunk. Akkor rövid időre ugyan, de visszavedlenék fiatallá.”
A magyar labdarúgás legendája 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett, 2010-ben Budapesten avatták a főváros díszpolgárává. 2007. december 21-től az ő nevét viseli a Ferencváros Üllői úti stadionja, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példa értékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.
1958 júniusában, mindössze 17 évesen debütált a válogatottban a svédek ellen
Szepesi György, a legendás sportriporter, aki Albert Flórián számos nagy mérkőzését, köztük az 1966-os világbajnokságon játszott magyar-brazilt (3-1) közvetítette, azt MTI-nek azt mondta, lesújtotta a hír.
“Alig egy órája értesültem Flóri haláláról, azóta se nagyon jutok szóhoz. Lesújtott a hír, képtelen vagyok magamhoz térni, annyira mellbe vágott – mondta Szepesi György az MTI-nek. – Ha valakiről, hát róla tudtam volna a leginkább elképzelni, hogy száz évig fog élni. Szeptemberben lett hetvenéves, és teljesen jól volt, én egészségesnek láttam, eszembe nem jutott volna, hogy rövidesen éppen ő fog elmenni közülünk. Felfoghatatlan, mert semmi előjele nem volt e tragédiának, s a múltheti operáció után is úgy állt a helyzet, hogy jól van, sikeres műtéten jutott túl…”
A Ferencváros legendájának hétfői halálhíre Mészöly Kálmán korábbi szövetségi kapitányt is letaglózta , aki hosszú éveken át együtt futballozott a válogatottban a Császárral.
“A legjobb barátomat és a legnagyobb ellenfelemet veszítettem el. A Farkas Jancsival is hatalmas cimborák voltak, a lehető legnagyobb király volt – nyilatkozta az MTI-nek a Mészöly, aki a nemzeti csapatban együtt játszott Alberttel két világbajnokságon is, ugyanakkor ádáz csatákat vívtak a Ferencváros-Vasas összecsapásokon. – Teljesen letaglózott a hír, még most sem hiszem el, a műtétje után még azt mondták minden rendben van. Soha semmi baja nem volt, most meg ilyen hirtelen…”
[youtube IMSu447Ibm4]
Emlékezetes Albert-gól az Újpesti Dózsa ellen (6:20-tól)
Ifjúságunk egy különleges példaképe távozott, nyugodjon békében! :((
Isten nyugosztalja az egyik legnagyobb magyar labdarúgót!
Remélem helyet kap az égi magyar válogatottban.
Sajnos egyre több NAGY JÁTÉKOS megy el közülünk.
Jo volt latni videon ezt a meccset, a Nepstadionban akkortajt “csak” 80 ezer ferohely sokszor keves volt egy egy rangadonal!
Isten nyugasztaljon Flori! Neved orrokke elni fog!
Zsigerileg nem szeretem a magyar focit.
De Albert Flórián körül nem legyeskedtek zimánylindák, és egyéb megélhetési barátnők, ahogy én emlékszem (a Végh Antali túlzásokat leszámitva) EMBER volt. Ez mindenképpen javára irandó.
Nyugodjék békében Albert Flórián ÚR!!
topi mackó
Nagy focista volt. Vitán felül.
Varga Zoli miért hagyta ott a Fradit?
Nyugodjék békében. Köszönjük a szép megemlékezést.
pontosítsunk topi mackó!
rongy ember volt.
nem tudom megérteni a teremtőt, hogy mi a célja azzal, hogy emberi minőség tekintetében a rongy kategóriába sorolandók közt oly sok kiemelkedő sportoló található.
esetleg, ha a gyűlölet táplálta kitartás az, mely miatt a nem gyűlölet vezérelt emberek közül kevesebb a “tehetség”. persze, ők csak tehetségesek, ebből kifolyólag képesek a normális életre, míg a gyűlölettel átitatottak küldetéstudattól vezérelve bármit képesek megtenni.
szóval, száz szónak is egy a vége: Albert nem volt jó ember.
viszont kiváló futballista volt.
ennyi, s nem több.
aki akarja, imádhatja.
Abramovics, ne felejtsd el, vakok között félszemű a király.
Nem akartam Albertet fényezni, de a mai sok-sok focista ingyenélő mellett igaz amit irtam.
Manapság sok az olyan, aki egy óvodás értelmi szinvonalán egy abramovics (bocsi a szójátékért) életszinvonalán él.
topi mackó
Ui: a teremtőt ne faggassuk, mert még kiderül, hogy pl. a világ zsenieinek jelentős része a saját neméhez vonzódik, hogy finom legyek.
asszem egy j kimaradt.
topi mackó
Annak idején fradista körökben nyílt titokként kezelték, hogy a csapatban csak azt történhetett, amit a Balerína akart. A kétségtelenül hasonló kaliberű Varga Zolit – állítólag – ő üldözte el a csapattól.
Aztán, hogy melyik focista milyen jellem volt? Lássátok Feleim Grosics mester példáját.
Ifjúkoromban hányszor szidtam, mert történetesen egy másik csapat szurkolója voltam. Azóta hányszor mondtam, hogy bár lenne 11 ilyen focistánk.
30 éve nem érdekel a foci, az ilyen nagyságok kb. azóta öregedtek ki.
Nyugodjék békében.
Az egyedüli aranylabdás a magyarok közül. Ezt a díjat nem a Fradi szurkolóktól kapta. A Varga disszidálását butaság a “Császár” nyakába varrni. A Fradin kívül még sok menő klub volt az országban.
Lehet, hogy a világban nem ismerik annyian, mint másokat, de Ő élete kezdetétől végéig “folyamatosan” magyar volt. Az ismertség? Hányan Bukarestet ismerik Budapest helyén? Az az, keverik, pedig arról a térképek is tanúskodnak.
infarctus. még mindig tehetetlenek vagyunk.
Hány nagy nincs már köztünk,aki nélkül Ő sem lett volna senki?
Voltak nagyok, akik csendesen élték le az életüket!! Őket is tiszteljük!!
te szerencsés abramovics!
Én a cimben azt olvastam, hogy elhunyt AF.
Rólam egy büdös szó nem estett a cikkben, ezért kérlek azzal foglalkozz, ne velem.
Köszönöm.
Megjegyzem, Abramovics a világ egyik leggazdagabb embere.
A szójáték rá vonatkozott, még véletlenül sem rád.
topi mackó
Abramovics durva hozzászólása moderálva. Admin
Nyugodjék Békében!
topi mackó – Albert Flóriánnak is zimánylindája volt. Bársony Irénnek hívják az akkori zimánylindát. Ő is modell volt. De azt hiszem most ez teljesen lényegtelen!
Albert Flóriánt úgyanúgy szerettem ,és tiszteltem ,mint VargaZolit .Hát nem fintora a sorsnak nem egyeztek( két tehetség nehezen fér meg együtt elve még érvénybe van ezek szerint) Mindkettőjüket a szíve vitte el .Egyik a pályán , másik a műtét után halálozott el…… Örüljünk, hogy ilyen tehetségek, és a többiek nevét is ismerhettük . Külön köszönöm MÉSZÖLY Kálmánnak , hogy megemlítette Farkas Jancsi nevét is , hogy nagy cimborák voltak . Gyerekként személyesen láthattam .Őt is a szíve vitte el sajnos,,,,,,Gyertyát gyújtottam értük……….
Ha létezik mennybéli örök-válogatott, akkor most már ő is a tagja. :)
Én világ életemben MTK,majd Vasas szurkoló voltam,de imádtam őt és a hozzá hasonló IGAZI sportembereket,ó.Hol vannak most ilyen klasszisok.Annak idején majd minden eggyesületben voltak kiváló labdarúgók,sportolók.NYUGODJ BÉKÉBEN Flóri