Döntött a kormány – a jövő véget ért 2011. szeptember 11. vasárnap 16:38 Forrás: Népszava, MTI, AN

Hajdúszoboszló – A háromnapos Fidesz-frakcióülésen megállapodtak az új választási rendszer alapjairól: lesz szavazati joguk a határon túliaknak, lesz nemzetiségi képviselet, a listások rovására nőni fog az egyéni képviselői helyek száma. Döntöttek az iskolák és az egészségügyi intézmények államosításáról is. Az új választási törvény teljesen felboríthatja a mostani stratégiákat. A centralizáció és a hatalom bebetonozása folytatódik. A magyar társadalom békés egyetértése mellett.

Elsöprő többséggel határoztak arról a Fidesz hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén, hogy egyfordulós legyen a választási rendszer – jelentette be Lázár János frakcióvezető. A többség azt is támogatta, hogy a határon túliak is rendelkezzenek szavazati joggal, az viszont még nem dőlt el, hogy hány mandátumra és milyen rendszerben voksolhatnának.

A mostani tervek szerint vegyes rendszer lesz, 90–110 egyéni képviselővel és 90–100 listán betölthető hellyel. A frakcióülésen arról is döntés született, hogy államosítják az iskolákat, valamint hogy az új egészségügyi és oktatási törvényt már két héten belül a parlament elé terjesztik. Lázár János azzal indokolta az iskolaállamosítás szükségességét, hogy a magyar oktatáspolitika egy kudarctörténet, és hiába születnek központilag ezzel ellentétes oktatáspolitikai döntések, ha azokat azután nem tudja az önkormányzatokkal betartatni a kormányzat.

A frakció abban is állást foglalt, hogy Magyarországon a jövőben állami feladat lesz a fekvő- és a járóbeteg-ellátás. “Koncentrált, jól fegyelmezett, partikuláris érdekeken kívüli irányítás kell az egészségügyben” – összegezte a kormánypárti frakciók álláspontját Lázár János.

Áder János júliusban ismertetett terveihez képest koncepcionálisan az a legnagyobb változás, hogy az új választási rendszer mégiscsak tartalmaz majd – egy részleteiben még nem ismert – kompenzációs elemet – kommentálta az eddig ismertté vált változtatásokat Bíró Nagy András, a Policy Solutions igazgatója.

Szerinte ezáltal némileg arányosabbá válhat az alapvetően többségi elv felé elmozduló vegyes rendszer, de fő jellemzője változatlan marad: az egyéni mandátumokat tömegesen nyerni képes politikai blokkoknak kedvez.

“Miután jelenleg egyedül a Fidesz-KDNP szövetség tekinthető ilyen szereplőnek, az új rendszer azt jelentheti, hogy az ellenzéki pártok – reálisan nézve az MSZP és az LMP – választási együttműködése nélkül szinte nincs is esély leváltani a Fideszt. Ráadásul, miután a választás csak egyfordulós lesz, az ellenzéki pártoknak már előzetesen meg kell állapodniuk a közös jelöltekről, hiszen megszűnik a két forduló közötti visszalépési lehetőségekkel való taktikázás lehetősége” – fogalmazott az igazgató, aki szerint az új rendszer egymáshoz kényszeríti az MSZP-t és az LMP-t. Az ellenzéki stratégia tehát vélhetően az együttműködés leghatékonyabb formáinak megtalálásáról szól majd.

Bíró Nagy András a határon túliak szavazati jogával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy – a Medián felmérése szerint – a választójog kiterjesztése jóval kevésbé népszerű javaslat, mint amilyen a kettős állampolgárság megadása volt. “Míg utóbbit a választók többsége támogatja, a határon túliak választójogát 77 százalék elutasítja, köztük a fideszesek és a jobbikosok többsége is. A határon túliak preferenciáiról nem készült az utóbbi időben átfogó felmérés, de általános vélemény, hogy a Fidesz mellett a Jobbik is jó pár helyen erősen labdába rúghat” – mondta.

A Policy Solutions igazgatója szerint a Fidesz hajdúszoboszlói ülése azt a célt szolgálta, hogy a kormány még a parlamenti ülésszak kezdete előtt rendezni tudja a potenciális viták nagyobbik részét, és azok ne ősszel, a nyilvánosság előtt robbanjanak.

A hírek szerint – még ha voltak is éles viták – végül a legtöbb kérdésben sikerült Orbán Viktornak egyértelmű támogatást szereznie a javaslatai mögé, még a legnagyobb hullámokat kavaró önkormányzati ügyek java részében is. A párton belüli feszültségek előzetes kezelésének további eszköze, hogy a Fidesz vezetése egyenként leül és vonzó továbblépési lehetőségeket kínál azoknak a képviselőknek, akik vélhetően már nem férnek be a következő, 200 fős parlamentbe. Ezek az elővigyázatossági intézkedések elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a Fidesz egysége az őszi kétharmados menetelés során is megmaradjon – fejtegette Bíró Nagy András.

A Policy Solutions igazgatója szerint az ellenzéki pártok ősszel azt tűzhetik ki célul, hogy a kormány kezdeményezéseinek kritikája mellett egy alternatív jövőképet kínáljanak a választóknak. A többkulcsos adózás és a munka világát illetően már most egyetértés látszik kialakulni az ellenzéki pártok között, a Fidesz kétharmados törvényeinek vitája pedig még több olyan ügyet a felszínre hozhat, amelyben lehetséges hosszú távú együttműködés az MSZP és az LMP között, annak ellenére, hogy jelenleg még mindkét szereplő érdeke az, hogy magában minél erőteljesebben tudjon megjelenni. A Parlamenten kívül érdemes lesz odafigyelni a szakszervezeti aktivitásra, több nagy tüntetés is felhívhatja a közvélemény figyelmét a kormány kritikus intézkedéseire – mondta.

Mesterházy Attila szerint a kormányülésen és a Fidesz-KDNP frakciószövetség ülésén született döntések nyomán igazságtalanabbá válik a választási rendszer, “szétcincálják” a bírósági rendszert és romlik majd az önkormányzatok helyzete is.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője vasárnapi, a hét legfontosabb eseményeiről szóló, az MTI-hez is eljuttatott blogbejegyzésében a parlamenti választási rendszer átalakításával kapcsolatban azt írta, a Fidesz “tudatosan úgy döntött, hogy minél több szavazatnak kell elvesznie, s hogy eltorzítják a rendszert. A választási eredmény a jövőben kevésbé fejezi majd ki a leadott szavazatok arányát, mint most”.

Mesterházy Attila véleménye szerint új intézkedésekkel “cincálják szét” a bírósági rendszert, és döntöttek az önkormányzatiság “kivégzéséről” is, mert az iskolák és egészségügyi intézmények állami felügyelet alá vonása teljesen kivonja a helyiek kezéből az intézmények felügyeletét.

A szocialista politikus a tervezett 40 milliárd forint értékű áfabehajtást “hasszámnak” nevezi, mert véleménye szerint semmiféle magyarázat nincs annak nagyságára, illetve arra sem, hogy mire alapozzák azt a várakozást, hogy ezt a pénzt ténylegesen be is lehet majd szedni.

Mesterházy Attila úgy ítéli meg, hogy a “kormány egyebet sem tud tenni a költségvetési politikában, csakis az elődei, meg az emberek által felhalmozott pénzt elkölteni”. Véleménye szerint a “nyugdíjvagyon elkobzása” nélkül 7 százalékos hiány lenne az idei költségvetésben.

A miniszterelnök tettei alapján “hivatalosan is kijelenthető, hogy Orbán Viktor az adóemelés kormányát vezeti” – írta az MSZP elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy emelkedik a jövedéki adó és a dízelolaj adója. Elemzése szerint ez tovagyűrűzik a gazdaságban, további áremeléseket okoz, és a feketegazdaság malmára hajtja a vizet.

Mesterházy Attila a devizahitelesek végtörlesztésével kapcsolatos bejelentést úgy értékeli, a “Fidesz feltette a fizessenek a bankok című lemezt, de közben megint bedönti a forintot, nehéz helyzetbe hozva százezreket egy ostoba ötlet miatt”. Szavai szerint, ha mégis megvalósítanák ezt az “őrültséget”, azzal lehetetlenné tennék, hogy a bankok finanszírozzák a hazai vállalkozásokat. “E nélkül pedig marad a növekedés Matolcsy György által elért szintje, a kerek nulla” – írta a politikus.