Washington – 1959 óta nem éltek ennyien a létminimum alatt, derül ki a kormány egy kedden közzétett jelentéséből. A szegénység megnövekedése mindenekelőtt a makacsul a tíz százalékot közelítő munkanélküliségnek köszönhető.
A szövetségi Népszámlálási Hivatal nyilvánosságra hozott adatai alátámasztják az Obama adminisztráció előtt álló gazdasági kihívások súlyosságát. A jelentés szerint az Egyesült Államokban a szegények aránya immár harmadik éve folyamatosan nő, és tavaly meghaladta a tizenöt százalékot. Ez a legnagyobb arány 1959 óta, amikor a kormány minden évben nyilvánosságra hozza a szegénységre vonatkozó statisztikai adatokat.
A jelentés nyilvánosságra hozatala abban az időszakban történt, amikor Barack Obama az újraválasztásáért, azon belül pedig azért kampányol, hogy a szövetségi állam további eladósodása árán indítsanak be egy 450 milliárd dolláros munkahelyteremtő csomagot, amelynek elképzelését a múlt héten ismertette.
Az adatok nyilvánvalóan hatással lesznek annak a kétpárti kongresszusi bizottságnak a munkájára is, amelynek feladata a július végén, augusztus elején az elnök és a Kongresszus között a költségvetés egyensúlyban tartásáról kötött megállapodás. Ennek betartása azonban nem további költekezést ír elő, hanem többek közt éppenséggel azt, hogy a jelenlegi büdzsét november 23-ig legalább 1,2 billió dollárral nyirbálják meg.
A fejlett országok közül az Egyesült Államokban a legmagasabb a szegénység aránya. A létminimum ma egy kétgyermekes amerikai család esetében évi 22 ezer 113 dollár (kb. havi 370 ezer forint). Ahol ez az összeg nem folyik be rendszeresen, az a család számít hivatalosan szegénynek.
Míg a lakosság 15,1 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, a szegények aránya a 18. életévüket be nem töltöttek esetében jóval magasabb: 22 százalék. A szegénység függ a népcsoporthoz tartozástól is. Növekedett a létminimum alatt élők száma a fehérek, a hispánok és a feketék körében, az ázsiaiak körében ellenben nem. Az amerikai szegények 54 %-a fekete vagy hispán, 12,1 %-a ázsiai. 9,9 %-a fehér. Lényegesen rosszabb a helyzet a déli államokban, mint az északiakban.
Ez aztan tenyleg bizonyitja, hogy mas a statisztika es mas a valosag!
Lemernem fogadni, hogy a 46% szegenynek beallitott hol dolgozik, kis vallalkozok es alkalmazottaik
szinte annyit vallanak be amenyit akarnak. Nembeszelve akik illegalisokat foglalkoztatnak azok sajat adozott penzukbol fizetik oket???
Nagy tevedes, hogy a kisvallalkozok annyit vallanak be, amennyit akarnak. Itt mindenki keres nelkul is szamlat ad, a vizvezetek szerelotol kezdve a kerteszig. Aztan hogy ok alkalmaznak-e illegalis bevandorlot, az mar az o dolguk, de a bevetel igazolva van, annal is inkabb, mert egyre kevesebben fizetnek keszpenzben, a csekknek es a hitelkartyanak nyoma van. Pofon egyszeru az adohivatalnak bebizonyitani, ha a kisvallalkozo nem fizet annyi adot, amennyit kellene, vannak erre komputeres algoritmusok.
Az illegalisok persze szegenyek, ehhez ketseg nem fer, de nemcsak ok szegenyek.
Hát mit mondjak? 22 113 dollár az 16 031 euro. Ha ezekből a kritériumokból indulunk ki, akkor itt Szlovákiában a lakóság 90 százaléka szegény. És ráadásul itt a bemzin is sokkal drágább. Egy átlagnyugdíj havonta 480 dollár. Ennél van sokkal kisebb nyugdíj is. A szociális segély, az un. szükséghelyzetben lévő 1-4 gyerekes családok (apa+anya+gyerekek) számára havi 218 dollár. Úgyhogy amerikaiak, még nyugodtan van hová süllyednetek, ne panaszkodjatok.