Budapest – Némi késéssel, de annál nagyobb alapossággal megnyitotta végre a száját az elismert felekezetek közül visszamenőleg kizárt egyházak egy része. Amilyen szégyenletes a többiek hallgatása, olyannyira dicséretes az aláíró egyházak kiállása. A tiltakozás alapos és hosszú, de érdemes elolvasni, mert döbbenetes összefüggések derülnek ki belőle. A Mussolini-Orbán kormány ideológiai államot épít, az eddigi legdurvább törvénye – a megpuccsolt demokratikus Alkotmány helyre csempészett fideszes alaptörvény mellett – az egyházakról szóló törvény. Ha ez a törvény ebben a formában életbe lép, attól a naptól kezdve fasiszta diktatúra van Magyarországon. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a betiltott egyházak tiltakozó levelét.
.
AZ EGYHÁZI STÁTUSZUKAT ELVESZÍTŐ, ALÁÍRÓ EGYHÁZAK EGYSÉGES
NYILATKOZATA
valamint
ALKOTMÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELME
.
Címzettek:
Schmitt Pál köztársasági elnök úr
Orbán Viktor miniszterelnök úr
Kövér László házelnök úr
Szászfalvi László államtitkár úr
Országgyűlési Képviselő urak és úrhölgyek
Illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
.
Tisztelt Köztársasági Elnök úr, Miniszterelnök úr, Házelnök úr, Államtitkár úr,
Képviselő urak és úrhölgyek!
Tisztelt Alkotmánybíróság!
.
A) BEVEZETŐ
.
Mi, aláíró egyházak, együttesen és egységesen az alábbiakban összegezve kívánjuk kifejezni észrevételeinket, kifogásainkat, csalódottságunkat, megdöbbenésünket, aggályunkat, kérésünket és elvárásunkat Önök felé, a 2011. július 11-én megszavazott, és a 2011. július 19-i Magyar Közlöny 85. számában közzétett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: új Ehtv.) kapcsolatban.
Tisztelettel és jó lelkiismerettel teszünk bizonyságot arról, hogy keresztény egyházaink és gyülekezeteink az elmúlt 20-30 év során az emberek üdvösségének munkálásán túl – amely a legfontosabb egyházi tevékenység – karitatív, szociális, kulturális, oktatási, nevelési, prevenciós, és még sokféle tevékenységgel szolgálta a magyar társadalom és a közjó egészét. A törvényesen megszerzett egyházi státusszal járó jogokkal soha nem éltünk vissza. Az úgynevezett „biznisz-egyházi” visszaélésekhez soha nem volt közünk. Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy bennünket, és még rajtunk kívül több mint 250 – hozzánk hasonlóan becsületesen működő – keresztény egyházat fosztottak meg egy tollvonással egyházi státuszunktól az új egyházügyi törvény elfogadásával. Ezzel az új Ehtv. vitathatatlanul megvalósítja – az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) normáival éles ellentétben – a kisebbségi vallásszabadság elnyomását. Egyben az új Ehtv. elfogadása az emberi jogok és a jogállamiság magyarországi visszaesésének egyértelmű bizonyítéka is.
B) A 2011. JÚLIUS 11-ÉN ELFOGADOTT 2011. ÉVI C. TÖRVÉNYT AGGÁLYOSNAK, ALKOTMÁNYOS ÉS ERKÖLCSI ÉRTÉKEKET SÉRTŐNEK TARTJUK AZ ALÁBBI OKOK MIATT:
1. Alkotmányt (Alaptörvényt) sértőnek tartjuk, mivel ellentmond:
1.1 Az állam és egyház szétválasztása – az Alaptörvényben, valamint az új Ehtv. Preambulumában és a 8.§ (1) bekezdésében egyaránt kinyilvánított, hazai és nemzetközi szinten is hangoztatott – jogállamban nélkülözhetetlenül fontos alapelvének.
1.2 A szabad vallásgyakorlás az Alaptörvényben, az új Ehtv. Preambulumában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt, az Európai Unió által is deklarált demokratikus jogállami alapelvének.
2. Erkölcsi aggályokat is felvet az új Ehtv. az alábbiak miatt:
2.1 Az új Ehtv. a kiválasztott egyházak részére nem bezárja, hanem éppen létrehozza a „biznisz”, a korrupció és a pénzmosás lehetőségét azzal, hogy rendkívül tágra nyitja az egyházak gazdasági
tevékenységének jogait, [ld. 19. § (3), (6)-(7) és 20. § (4)-(5) bekezdései] és ehhez rendkívül csekély – szinte látszati, formai, csak nyilvántartásra vonatkozó – ellenőrzési rendszert ír elő [ld. 21. § (1)-(2)- (3) bekezdései], kivonva őket még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal utódja) ellenőrzési jogköre alól is. Az egyházi státuszukat elveszítő, aláíró egyházak egységes Nyilatkozata illetve Alkotmányossági Felülvizsgálati Kérelme 1 / 7
2.2 Nem egyértelmű az új Ehtv. 36. § (1) bekezdésében a „külön törvény szerinti nyilvántartás” fogalma, ami zavart okoz az egyesületté visszaminősülésre kényszerített egyházak jogutódlására vonatkozóan, melynek tétje meglévő vagyonuk megmaradása, vagy elkobozhatósága.
2.3 A törvényalkotók méltánytalan, hálátlan és kirekesztő választ adtak az egyházi státuszuktól megfosztott egyházak tagjainak, akik döntő többségükben szavazataikkal bizalmat adtak 2010-ben a mai kormányoldalnak, elősegítve őket a 2/3-os többséghez jutásban. A szavazói bizalmat Önök kizárólag a méltányos, törvényes, és a szerzett jogokat tisztelő demokratikus kormányzáshoz kapták. A kormányoldal éppen ezen egyháztagjaink szavazói bizalmát rendítette meg az egyházi jogaik indokolatlan és önkényes eltörlésével, megsértve ezzel – az egyházként történő – szabad kisebbségi vallásgyakorlás jogát is, ami etikátlan, és egyben alkotmányellenes is.
C) FENTI KIFOGÁSOK ÉS ÁLLÍTÁSOK INDOKOLÁSA
1. Az Alkotmány-ellenességre vonatkozóan
1.1.A Tisztelettel kívánjuk felhívni szíves figyelmüket arra, hogy az elfogadott új Ehtv. egészét tekintve ellentmondásban van úgy a jelenleg hatályos Alkotmányban, mint a 2012.01.01-től hatályba lépő új Alaptörvényben kötelező érvényű alapelvként deklarált állam és egyház szétválasztásának alapelvével,
valamint a saját 8. § (1) bekezdésében foglaltakkal is. Ahelyett ugyanis, hogy az Országgyűlés – mint az államhatalom legmagasabb szerve – elveket, szabályokat és feltételeket foglalna törvénybe, melyek betartatását független bíróságokra és ügyészségekre bízná (ami demokráciában elengedhetetlen lenne),
közvetlenül a törvényben nevesít több száz egyház közül néhányat, amellyel megsérti az állam és egyház szétválasztásának az Alkotmányban (a jelenlegi és az új Alaptörvényben) és a nemzetközi jogban (EU, EBESZ, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata stb.) rögzített alapelvét. Párhuzamos példaként
említhetnénk azt, ha a banktörvény nevesítene 5-10 bankot, és a többit megfosztaná banki jogaitól országgyűlési szavazattal. Vagy gazdasági törvények nevesítenének cégeket, és ezzel a többi céget visszaminősítenék pl. egyéni vállalkozássá. Vajon ezen intézkedésekkel nem sértené meg az adott törvény
az állam és a gazdasági-pénzügyi szektor szétválasztásának elvét? Pedig azokon a területeken bizonyítottan számos visszaélés van. Ha ezt az állam törvényhozó testülete nem teheti meg alkotmányossági okok miatt a gazdasági és pénzügyi szektorban, akkor nem tehetné meg az egyházi törvény esetében sem, főleg ha az Alkotmányban külön, sőt az új Ehtv. 8. § (1) bekezdésében kiemelten deklarálja az állam és egyház szétválasztásának elvét. Ha az állam ezt megteszi (mint ahogy ezt meg is tette az új Ehtv. esetén), akkor az új Ehtv. alkotmányellenes, vagy az Alkotmány és az új Alaptörvény nem igaz, vagy egyik sem igaz.
1.1.B Tisztelettel jelezzük továbbá, hogy ha az Országgyűlés (mint államhatalmi ág) túllép azon a határon, hogy csupán elveket, szabályokat és feltételeket foglaljon törvénybe, és vallási kérdésekben is jogot formál a döntéshozatalra, azzal nem csak Alkotmányt sért, hanem a jogorvoslati lehetőségtől is megfosztja a később egyházjogot kérő, de a parlamenti döntés által mégis elutasított egyházat. Egy elutasító bírósági végzés ellen lehetne fellebbezni, de egy szubjektív parlamenti döntés ellen semmiképpen sem. Tehát nincs jogorvoslati lehetőség, ami szintén alkotmányellenessé tette az új egyházi törvényt.
1.1.C A nyilvántartásba vételi eljárás visszásságait jelen nyilatkozatunk mellékletében részletezzük (ld. „MELLÉKLET”!), de a lényeget összefoglalva jelezzük: ha egy egyház bejegyzési kérelme nem a törvényi feltételek teljesítése alapján kerül eldöntésre (amit eldönteni csak független bíróság lehet hivatott),
hanem a miniszter mérlegelése, majd pedig a mindenkori parlamenti szavazás eredménye, akkor a kérelmező – a törvényi feltételek betöltése ellenére – sem lehet biztos abban, hogy kérelme elfogadást nyer, mert ki van szolgáltatva a szavazás pillanatában az ülésteremben lévő parlamenti képviselői
létszámnak, valamint különböző szubjektív feltételeknek, így a törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés teljesen lényegtelenné válik! Ha a kérelmező betölt minden törvényi feltételt, és kérelmét nem az Országgyűlés, hanem bíróság döntené el, akkor – amint arra már utaltunk – a bíróság köteles lenne bejegyezni. Ez jogbiztonságot és kiszámíthatóságot jelente, ami minden esetben a jogállamiság ismérve is egyben. Ha nem egzakt törvényi feltételek betöltése a mérvadó a kérelem elfogadásánál, hanem a képviselők pillanatnyi (előre nem tudható) létszámaránya és szubjektív döntése, akkor ez nem kiszámítható, nem jelent jogbiztonságot, ezért teljesen antidemokratikus, és mindezek miatt alkotmányellenes!
1.2.A Tisztelettel fel kívánjuk hívni szíves figyelmüket arra, hogy az új Ehtv. egyesületté történő visszaminősülésre kényszerít több száz – 1991. előtt bejegyzett, de 1000 fő tagsággal nem rendelkező, vagy 1991. év után bejegyzett olyan – egyházat, amelyek éppen az új törvény elvárásainak megfelelően eddig elsődlegesen hitéleti, azaz egyházi és vallási tevékenységet folytattak, és jelentős részük még közfeladatokat is ellátott, úgymint: oktatási, szociális, karitatív, prevenciós, kulturális stb. feladatokat, mint másodlagos tevékenységeket. A szabad vallásgyakorlás alkotmányos alapelvét az új Ehtv. ezzel megsérti, mivel ezen egyházak a továbbiakban csak egyesületként tudnak működni, miközben az egyesületre vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan szabályozásokat, amelyek egyházi tevékenységekre vonatkoznának, mint pl. az Istentiszteletek tartásának joga, adakozások gyűjtésének joga (perselypénz, gazdasági és civil szervezetek adománya stb.), az evangélium nyilvános hirdetésének joga (akár közterületen, oktatási intézményekben, börtönökben, kórházakban, egyéb fogyatékosokat, vagy sérülteket ellátó intézményekben stb.). Továbbá az egyesületre vonatkozó jogszabályok nem szabályozzák a lelkészek jogait, az egyházi személy munkajogi státuszát, a lelkészképzés lehetőségeit, közfeladatok és közintézmények működtetésének lehetőségét, adózási feltételeit és jogait. Ezek miatt az egyesületté átminősülő egyházak – akik eddig természetesen és elsődlegesen hitéleti és vallási tevékenységet folytattak – a felsorolt jogok elvesztésével képtelenek lesznek legálisan, az egyesületre vonatkozó jogszabályok alapján hitéleti, vallási, azaz egyházi tevékenységüket folytatni, tehát diszkriminálódnak, ellehetetlenülnek, jogfosztottakká lesznek. Ez tényszerűen bizonyítja, hogy az új Ehtv. sérti a szabad vallásgyakorlás Alaptörvényben, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt, az Európai Unió által is deklarált demokratikus jogállamiság alapelvét, ezért tényszerűen alkotmányellenes.
1.2.B A szabad vallásgyakorlás alkotmányos alapelvét az új Ehtv. megsérti azáltal is, hogy az egyházi státuszukat elveszítő egyházakat – a szabad vallásgyakorlásuk megtartásának érdekében – beolvadásra kényszeríti másik egyház keretébe. Amely egyház ezt lelkiismereti okból nem tudja vállalni, az a megszűnés, vagy az egyesületté válás között tud csak választani, melyek nem biztosítják a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, (ld. 1.2.A.-ban foglaltak) ami szintén elfogadhatatlan, és ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal is.
2. Az erkölcsi aggályokra vonatkozóan
2.1.A Tisztelettel jelezni kívánjuk, hogy az esetleges „biznisz egyházakat” a régi Ehtv. alapján is ki lehetett volna szűrni ügyészségi vizsgálat foganatosításával. Nincs tudomásunk arról, hogy ilyen vizsgálat bármikor is indult volna az egyházi státusszal vélhetően visszaélő szervezetek esetén, ezért indokolatlannak és álságosnak tűnik az ilyen indok alapján – az új egyházi törvény segítségével – több mint 250 keresztény és más bejegyzett egyház egyházi státuszának törlése.
2.1.B Az új Ehtv. azzal, hogy az egyházak részére gazdasági-vállalkozási tevékenységet biztosít, és ezen felül még plusz bevezeti a ”gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek” körét és fogalmát [ld. 19. § (3), (6)-(7) bekezdései és 20. § (4)-(5) bekezdései], ezzel nem csak megteremt egy új „egyházi gazdasági szektort” a „világi (vallástalan) gazdasági szektorral” szemben, hanem egyúttal jogtalan gazdasági versenyelőnyökhöz is juttatja azt, mivel előbbit kivonja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzése alól [ld. 21. § (1)-(2)-(3) bekezdései]. Ezzel az új Ehtv. éppen törvényesíti és nem megszünteti az egyházi „bizniszt”, a korrupció és a pénzmosás lehetőségét, továbbá a közpénzek egyházakba áramoltatásával még erősebbé teszi az állam és egyház összefonódását, és ezzel együtt – a nyilatkozatokban elhangzott törvényalkotói szándékkal ellentétben – még inkább megnöveli a visszaélések lehetőségét. Megdöbbentő számunkra, hogy mindezen erkölcsileg súlyosan aggályos, sőt elfogadhatatlan szabályozás mögött hónapokig tartó, tudatosan kimunkált törvényhozói szándék húzódik meg.
2.2. Az új Ehtv. 36. § (1) bekezdése nem mondja ki nyíltan, hogy a „külön törvény szerinti nyilvántartás” fogalma az egyesületet szabályozó jogszabályokra vonatkozik-e, így eltérő értelmezéseknek ad teret a jogalkalmazó számára, ezzel bizonytalanná teszi az egyházi státuszukat elveszítő egyházak jogutódlásának kérdését, ami a jogbizonytalanságon túl súlyos vagyonvesztési (elkobzási) kockázatot is jelent számukra. Az egyházi státuszukat elveszítő, aláíró egyházak egységes Nyilatkozata illetve Alkotmányossági Felülvizsgálati Kérelme 3 / 7
2.3.A Rendkívül csalódottak vagyunk, mivel az egyházi státuszból kirekesztett egyházak híveinek nagy része, szavazataikkal hozzájárultak a 2/3-os többségű kormányoldali Parlament felállásához, amely parlamenti többség most éppen az őt támogató, keresztény hívők jelentős tömegét fosztja meg egyházi jogaitól, mégpedig visszamenőlegesen, egyetlen tollvonással. Ezt nem tartjuk becsületes és korrekt eljárásnak. A kormányoldal nem csak egyháztagjaink szavazói bizalmát taposta meg az egyházi státusz önkényes és visszamenőleges megvonásával, hanem ezzel megsértette – az egyházként történő – szabad
vallásgyakorlás alkotmányos jogát is, ami nem csak etikátlan, hanem alkotmányellenes is.
2.3.B Az etikátlanságot még az is súlyosbítja, hogy az új Ehtv. tervezetének készítése során hónapokon keresztül folyamatos ígéreteket kaptunk a Kormánytól arra, hogy a ”tisztességesen működő kisegyházaknak nem kell félniük, nem fognak rosszul járni az új törvénnyel” – mondták. Az elfogadott új Ehtv.-vel az egyházi státuszból történő tömeges kirekesztés tükrében – sajnos őszintén meg kell mondanunk – nagyot csalódtunk a Kormány szavahihetőségében. Rendkívüli joghátrányok érték egyházainkat anélkül, hogy okot adtunk volna rá. Tehát az ígéreteikkel teljes ellentétben: a kisegyházak mégis nagyon rosszul jártak! Meg vagyunk győződve, hogy a fentiekben összefoglalt észrevételek és kifogások több tízezer magyar keresztény véleményét és megdöbbenését fogalmazza meg, ezért:
Tisztelettel kérjük a Tisztelt Címzettektől, mint a különböző államhatalmi ágak képviselőitől, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény alkotmányellenességeit, etikátlanságait, a kisebb egyházakkal és vallási csoportokkal szembeni diszkriminációját, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Egyesült Nemzetek Szervezete normáiban foglaltaknak való ellentmondását szíveskedjenek megszüntetni!
Jelen nyilatkozatunkkal felkérjük az Alkotmánybíróságot a 2011. évi C. Ehtv. alkotmányossági felülvizsgálatára!
Budapest, 2011. augusztus 10.
Tisztelettel az aláíró egyházak és azok képviselői:
APOSTOLI PÜNKÖSDI EGYHÁZ, SZIGETVÁR
Ginter Zsolt lelkipásztor
ARATÁS TELJES EVANGÉLIUMI KERESZTÉNY EGYHÁZ
Tóth Lajos képviselő
BUDAPESTI AUTONÓM GYÜLEKEZET
Piszter Ervin, Görbitz Tamás, Takács Ferenc képviselők
EVANGÉLIUMI SZOLNOKI GYÜLEKEZET EGYHÁZ
Soós Péter képviselő, Szabó István lelkipásztor
ÉLET GYÜLEKEZETE, KAZINCBARCIKA
Tamás József pásztor, Keszler László képviselő
ÉLŐ KÖVEK GYÜLEKEZETE
Bernáth Sándor, Szemerédi Ferenc képviselők
JÁSZSÁGI GYÜLEKEZET, JÁSZBERÉNY
Nagy István képviselő
JÉZUS MINDEN NEMZETÉRT KÖZÖSSÉG
Bogdán István elnök, lelkipásztor
KERESZTÉNY EGYHÁZAK SZÖVETSÉGE
Nagy Jenő elnök
KRISZTUS KEGYELME GYÜLEKEZET
Nagy Jenő vezető lelkész
MAGYARORSZÁGI ANABAPTISTA MISSZIÓ, MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ
Izsák-Bács Jeremiás lelkipásztor
MEZŐKÖVESDI TELJESEVANGÉLIUMI KERESZTÉNY GYÜLEKEZET
Gönczi Zsolt, Kispál Zsolt képviselők
OLAJFÁK GYÜLEKEZET, MISKOLC
Verebélyi Tibor, Budai Zsolt képviselők
ŐSKERESZTYÉN APOSTOLI EGYHÁZ SÁTORALJAÚJHELYI GYÜLEKEZETE
Rózsás József vezető
ŐSKERESZTYÉN EGYHÁZ KISGYŐRI GYÜLEKEZET
Széles János lelkipásztor
SZERETET HÍDJA TELJES EVANGÉLIUMI EGYHÁZ
Hajdu István vezető lelkész, Rusznyák József és Oláh András vezető presbiterek
SZERETET-KÖZÖSSÉG TELJES EVANGÉLIUMI EGYHÁZ
Folk Iván lelkipásztor
ÚJSZÖVETSÉGI GYÜLEKEZET, ESZTERGOMI TELJES EVANGÉLIUMI KÖZÖSSÉG
Törőcsik Péter képviselő
MELLÉKLET
a Nyilatkozat C) rész 1.1.C pontjához
Kifejezetten aggályosnak tartjuk az egyház nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályozást a következők miatt:
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban:
régi Ehtv.) 9. § (1) bekezdése és 12. § (1) bekezdése alapján az egyház nyilvántartásba-vételéről a székhelye
szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban határoz. A bíróság az egyházat
nyilvántartásba veszi, ha a régi Ehtv. 8-10. §-aiban foglalt feltételeket teljesíti. A 11. § szerint továbbá az egyház
nyilvántartásba vétele akkor tagadható meg, ha az nem felel meg a 8. §-ban foglaltaknak, illetőleg az alapítók nem
tettek eleget a 9-10. §-ban foglalt feltételeknek. Az idézett jogszabályhelyek összevetése alapján egyértelműen
megállapítható, hogy a bíróságnak a régi Ehtv. alapján egy egyház nyilvántartásba-vétele során elsődlegesen
adminisztratív jellegű kötelezettségek teljesítését kellett vizsgálnia [ld. 9-10. §], illetve jogi szempontból azt, hogy
a vallási tevékenység nem ütközik-e az Alkotmányba vagy más törvénybe [ld. 8. § (1)-(2) bekezdései]. Úgymond
„hitéleti” szempontból a bíróságnak csupán azt kellett mérlegelnie, hogy a kérelmező tagjai azonos hitelveket
vallanak-e, illetve vallásgyakorlás céljából hozzák-e létre az egyházat, amelyek minden teológiai képzettség nélkül
nyilvánvalóan megállapíthatóak a szükséges jelenléti ív együttes aláírásából. A nyilvántartásba vételhez szükséges
feltételeknek történő megfelelés elbírálásához tehát természetesen a jogi szakvizsgával rendelkező bírák
képesítése tökéletesen elegendő volt. Ezen túlmenően a régi Ehtv. egyébként is olyannyira leszűkítette az eljáró
bíróság mozgásterét, hogy – az előbbiekben már hivatkozott – 11. §-ában azt is kimondta, hogy az egyház
nyilvántartásba vétele (csak) akkor tagadható meg, ha az nem felel meg a 8. §-ban foglaltaknak, illetőleg az
alapítók nem tettek eleget a 9-10. §-ban foglalt feltételeknek. Mindenképpen megjegyezni kívánjuk, hogy a régi
Ehtv. azzal, hogy elsősorban adminisztratív kereteket szabott az egyházalapításnak, erőteljesen arra koncentrált,
hogy az egyház megfeleljen bizonyos objektív jellegű jogszabályi feltételeknek, de semmiképpen sem vizsgáltatta
az egyház hitvallását, annak rendszerét, rítusait, stb.. Ráadásul a vizsgálatot olyan jogi fórumra bízta, amely a
jogállamiság egyik biztosítékát jelenti, tekintettel arra, hogy a bíróság törvényes működésének egyik szellemi
alapját a bírói függetlenség jelenti. Az eljáró bíró tehát politikai szándékoktól függetlenül vizsgálta az amúgy is
inkább adminisztratív jellegű kötelezettségek teljesítését. A régi Ehtv. biztosította ezzel a vallásszabadság
gyakorlásának egyik legfontosabb feltételét: az egyházalapítás lehetőségét egyenlő feltételek mellett.
Ezzel szemben az új Ehtv. az egyházalapítás során már nem csak adminisztratív jellegű kötelezettségek
teljesítését várja el – ez kiderül a kötelezettségek felsorolásából –, továbbá a kötelezettségek teljesítésének a
vizsgálatát sem független fórumra bízza, ami pedig nyilvánvalóan megállapítható az eljárás rendjéből, valamint az
eljárást lefolytató személy(ek) minőségéből is. Az új Ehtv. 14. § (1)-(2) bekezdései alapján ugyanis az egyház
nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét már nem egy független jogi fórum – azaz a bíróság bírálja el. Először is
a kérelmet – a 11. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős
miniszterhez kell benyújtani, aki a 16. § (1) bekezdése értelmében – amennyiben az egyesület a 14. §-ban foglalt
feltételeknek megfelel – a kérelmet az Országgyűlés elé terjeszti. A miniszter semmiképpen sem tekinthető
független személynek, hiszen egy regnáló kormány tagja, aki politikailag 100%-osan befolyásolt, így óhatatlanul
politikai indítékok – jobb esetben beállítottság – fogják befolyásolni az adott kérelem megítélését. Önmagában
már ez a tény is súlyosan sérti a vallásszabadság alkotmányos alapelvét, azonban ha csupán adminisztratív
jellegű feltételek vizsgálatáról lenne szó, úgy az talán valamelyest leszűkítené eme politikai befolyás alkalmazási
területét, mivel pl. egy létszámbeli megfelelést nehezen lehetne politikailag meg nem történtté tenni. Csakhogy –
amint arra már utaltunk – a feltételek már nem csupán adminisztratív jellegű kötelezettségeket tartalmaznak. A
14. § (3) bekezdésének a) pontja ugyanis rögzíti, hogy a kérelmező egyesületnek egyrészt elsődlegesen vallási
tevékenységet kell végeznie, b) pontja pedig kimondja, hogy a tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és
rítussal kell rendelkeznie. Előbbi vizsgálata – független vizsgáló esetén – még akár elfogadható is lehetne,
tekintettel arra, hogy a bíróság is több eseti döntésében elhatárolta a vallási tevékenységet más tevékenységtől. A
14. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak viszont már súlyos teológiai kérdéseket vetnek fel, ezeknek a
bírálat alá vonása már önmagában súlyosan sérti a vallásszabadság alkotmányos alapelvét, nem beszélve arról,
hogy a vizsgálatot végző személy nem független, hanem – amint említettük – politikailag 100%-osan befolyásolt
személy. Álláspontunk szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszter személyében egy politikai vezető olyan
kérdésekben, hogy mi minősül egy egyház hitvallásának, rítusának, továbbá, hogy a kérelmező hitvallása, rítusa
tartalmazza-e a kérelmező tanításának lényegét, egyáltalán megnyilvánuljon, nemhogy még döntést is hozzon
Az egyházi státuszukat elveszítő, aláíró egyházak egységes Nyilatkozata illetve Alkotmányossági Felülvizsgálati Kérelme 6 / 7
a tekintetben, hogy továbbítja-e a kérelmet az Országgyűlésnek. Ennek a lehetősége olyan elutasítási indokokat
ad egy politikai vezető kezébe, amelyek megcáfolhatatlanok. Ha ugyanis egy miniszter például elutasít egy
kérelmet azzal, hogy a kérelmező által leírtak nem merítik ki a hitvallás vagy rítus fogalmát, netán azzal indokolja
az elutasítást, hogy a kérelem 15. § (1) bekezdésének a) pontjában előírt melléklet nem tartalmaz a tanítás
lényegét tartalmazó hitvallást, vagy nem foglalja össze a legfőbb vallási tanokat, akkor a kérelmező számára
milyen lehetőség marad ennek cáfolatára? Ezek színtiszta teológiai kérdések, amelyekben való döntésre
nemhogy egy politikai vezető, de sem az Országgyűlés, sem a független magyar bíróság nem alkalmas. Ezért ezt
– véleményünk szerint – a szabályozásba bevonni sem lenne szabad.
Ezzel összefüggésben aggályosnak tartjuk a 17. §-ban foglalt azon szabályozást is, mely szerint a miniszter
a benyújtó egyház kérelmének Országgyűlés elé terjesztését megelőzően, külön jogszabályban meghatározott
feltételek alapján szakértőt rendelhet ki a törvényben foglalt vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek
fennállása megállapításának tisztázására. Egyrészről ugyanis vita esetén csak az egyik fél – a miniszter – rendelhet
ki szakértőt, a kérelmező nem, ami súlyosan sérti a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét. Másrészről nem
tisztázott az sem, hogy milyen külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján rendelhető ki szakértő.
Harmadsorban nem világosan megállapítható a citált rendelkezésből az sem, hogy milyen kérdésekben dönthet a
szakértő (figyelemmel arra, hogy pl. a 14. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennállásának
tisztázására semmilyen szakértő nem alkalmas, hiszen az a kérelmező „belügye”).
Aggályosnak tartjuk továbbá azt is, hogy mérlegelési körbe került – sőt tiltó szabályként értékelhető – a
nemzetbiztonsági kockázat megállapítása is, mivel ezzel szemben sem lehet „jogorvoslattal élni” és a
mindenkori politikai elit lényegében önállóan állapíthatja meg egy adott kérelmezőről, hogy annak működése
nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelent-e vagy sem. Újabb gumiszabály.
Ezen túlmenően továbbá, ha a kérelmező túl is jut az első politikai szűrőn, akkor ott a második. Ha ugyanis
a kérelmező a törvényes feltételeknek megfelel, akkor bejegyzése még mindig a mindenkori parlamenti szavazás
eredménye, bár erről a törvény sajátos módon nem rendelkezik. Egyetlen szakasza sem szól ugyanis arról, hogy az
Országgyűlés – miután a 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az egyház nyilvántartásba-vételére irányuló
kérelmet a miniszter az Országgyűlés elé terjeszti – milyen szavazással dönt, illetve dönt-e egyáltalán.
Oláh Zsuzsa kedves, ki is lehet lépni! Ja, akkor a mézesbödön? Aha!
Én még ott tartok, hogy a materialista és az ateista között van különbség és az vajon micsoda?
Erről az a vicc jutott az eszembe, hogy mi a különbség a teológus és a geológus között? A válasz: ég és föld.
Kedves Poroszkay Úr!
Köszönöm a könyvajánlatait.
És milyen nevet jövendölt Ézsaiás (Izajás)?
Még jó hogy Mikeás eltalálta a születési helyet…..
A kormány lehetséges tervei az egyháztörvénnyel. És talán, hogy miért nem írták alá ezt pl. a metodisták.
http://www.origo.hu/itthon/20110811-kormanyzati-szandekok-az-egyhazi-torveny-atirasa-mogott.html
Már a cikk címe is elgondolkodtató! Mi az hogy betiltott egyházak? Szerintem ezek közül egy sem lett betiltva, tehát a cikk már csúsztatással indít! Ugyanúgy ahogy a Sátán megkérdezi Évától az Édenkertben: Igaz hogy Isten megtiltotta, hogy a kert egyik fájáról sem ehettek?….Szóval a Gonosz módszere nem változik az évezredek alatt!
A kép alatti szerkesztői szöveg vérlázító! Nem vagyok katolikus, a Pápa személye nem jelent a számomra többet, mint bármely embertársam személye. De ez a gyalázkodó alapvetés, amely pedofíliát feltételez úgy élből valakiről, a szerkesztő személyét, gondolatvilágát minősíti!
A materialisták, ateisták hozzászólása is érdekes! Olyan dolgokba ütik bele az orrukat, amihez lövésük sincs! Szakértőként, hanyag eleganciával osztják az észt egy számukra teljesen ismeretlen területen! Megjegyzem, ők is hívők: abban hisznek, hogy nem hisznek. Vagyis az anyagban hisznek, valamint a teljes univerzumot átvizsgálták, a háromdimenziós téren túli világot is alaposan feltérképezve megállapították, nincs Isten! Úgy mint Gagarin, aki visszatérve a világűrből büszkén jelentette, nem találkozott Istennel: Egy hívő néni a tömegben megjegyezte: Ha levetted volna az űrsisakod fiam, azonnal találkoztál volna vele!
Na ennyit a viccelődésből! Az egyházat (eklézsiát) (lehet google-zni, mi a pontos jelentése) nem az teszi, hogy az adott kormányzat elismeri-e vagy sem. Az persze jó dolog, ha büszkélkedhetünk vele: Mi elismert egyház tagjai vagyunk! Az igazi öröm az, ha Jézus Krisztus érdeméért mennyei honpolgárok lehetünk.
Tisztelt dajci,
a Gonosz módszere valóban nem változik, mert például azt hazudják a betiltott egyházakról, hhogy nincsenek betiltva, miközben be lesznek tiltva. Alapíthatnak bármire egyesületet, ha akarnak, eddig is alakíthattak volna, csak azokban nem lehet olyan hitéletet folytatni, amelynek a lehetőségére kizárólag az egyházi törvény alá tartozók jogosultak.
A pápa megtestesíti azt az egyházat, amely az utóbbi években arról híres, hogy pedofil ügyek százai derültek ki róla. Ezt ne felejtsük el. Jelenleg a pedofília jellemzi ezt a felekezetet.
Ön a hívők nevében gyalázza itt a nem hívőket. Jézus soha nem beszélt így a nem hívőkről, mint Ön, ő nem az egészségesekért jött el, hanem a betegekért, nem a hívőkért halt meg, hanem a nem hívőkért, hogy hívők legyenek, és üdvösséget nyerjenek.
Végezetül, Ön összekeveri a látható anyagi és a láthatatlan szellemi világot. A láthatatlan világban egy Egyház van, de létezik látható világ, hadd tájékoztassuk erről, ha esetleg még nem esett tégla a fejére. A látható világban sokféle hit, vallás, felekezet és egyház léátezik, amelyben látható módon gyakorolják a vallásukat az emberek. Ezt a vallásgyakorlást pedig az állam jogosult elismerni, védeni, korlátait meghatározni. Akiknek az állam ezt a jogot nem adja meg, azok ezt a látható tevékenységet, mint közös imádkozás, istentisztelet, keresztelés, az evangélium hirdetése, nem tehetik meg. Még adományokat sem gyűjthetnek legálisan. Akiket ettől a lehetőségtől elzárnak, azokat betiltották, kedves uram, függetlenül attól, hogy egyesületben beszélgethetnek arról, milyen lenne egyháznak lenni. Aki az állami törvényeket megsérti, az bűnöző. Jogállamban a lelkiismereti szabadság gyakorlása nem lehet törvénybe ütköző és bűncselekmény. Ezért nem kellene annyira fennhéjázni hiányos ismeretekkel a Wikipédiából, és leszólni mindenkit, hívőt és hitetlent Jézus Krisztus nevében, mert Ő nem ilyen. Azon pedig nem csodálkoznék, ha a dajci nicknév mögött egy olyan felekezet tagja beszélne, akinek egyháza bekerült a 14 közé, és onnan kevélykedik. Admin
Kedves Rupcsi,
a képaláírás nem OV gyermekeiről szól, hanem a katolikus egyházról, amelyet a pápa testesít meg. Ez az egyház ma a pedofíliával azonosítható, olyan számú visszaélésre került sor (azokon a helyeken, ahol az ilyesmi egyáltalán kiderülhet, a látencia pedig hatalmas), hogy ma gyereket engedni katolikus pap közelébe életveszély. Ezt a bűnt nem ismerték el eléggé, maga a pápa is takargatta, nem léptek fel vele szemben, nem indítottak belső vizsgálatokat és nem számolták fel az okokat. A katolikus egyház a pedofília ügyében nem tisztázta magát, és nem számolta fel azt megnyugtató módon. Ennek a felekezetnek a feje a pápa. Ők akarják megszerezni az iskolákat, és erkölcsre nevelni a gyerekeket. Erről szól a képaláírás, és azt helyénvalónak tartjuk. Admin
Gonoszka! Te komolyan gondolod, hogy ettol az embertol el lehet valni? az isten nimbusza nem engedheti meg, hogy a vilag kinevesse! Hamarabb lenne belole ozvegyember, mert bizinyosan nem engedne el maskent!
Tisztelt Admin!
Gondolom Ön a cikkírót képviseli.
Hátulról kezdem: A felekezetek között dolgozom, akihez szervezetileg tartozom a “betiltottak” között van!
Nem fennhéjázok és nem kevélykedek! A közel 60 hozzászólás nyüzsög az agresszív, liberális, trágár megnyilvánulásoktól, de moderálni ezeket meg sem próbálta, hiszen ezek egybeesnek azzal a szándékkal, amiért ezt a cikket létrehozták!.
Amerikából, a taccsvonalon kívülről bekiabálni, ez az Önök stílusa!
Fogalmuk sincs arról, mi van Magyarországon!
A lényeg a szenzációhajhászás, a nézettség (olvasottság) fokozása mindenáron! Buta módon, még én is hozzájárulok ehhez!
Isten, Biblia Egyház…Népszava! Ismerjük már ez utóbbi mit jelent! Rákosi és Kádár megismertette velünk!
” ! Rákosi és Kádár megismertette velünk!”
..és most, hogy Ön és az Önhöz hasonlóak el ne felejtsék Orbán ismét ismerteti.
Mellesleg Önnek van fogalma arról, hogy ma mi van Magyarországon? Esetleg csak nem egy ujabb trollhoz van szerencsénk?
Tisztelt dajci,
Ön Gagarin-hasonlatokkal gúnyolta a nem hívőket. Kioktatta azokat a felekezeteket, akik jogállami keretek között szeretnék a hitüket megélni, a vallásukat gyakorolni. Tanította őket, hogy Jézus Krisztus szellemi egyháza egy, és nem függ az állami elismeréstől, ami igaz, de jól ismertek a hazai és a külföldi példák, amikor a vallásgyakorlás szabad jogát és törvényi védelmét elveszik egyes egyházaktól, mi következik utána. Magyarország egy demokratikus Európa része, eddig jogállamban mindenki szabadon gyakorolta a vallását, miért kellene tudomásul venni a jogfosztást? Az Ön hozzászólása sem volt kevésbé agresszív, mint másoké, mégsem moderáltuk ki. Elmondhatják az emberek a véleményüket. Megjegyezzük, hogy ha a lap egészét megnézi, itt nagyobb számban vannak jelen hívő és biblikus emberek, mint általában az internetes fórumokon, az itteni stílus a legkulturáltabb valamennyi internetes lap hozzászólásai közül. Itt nincsenek náci vagy pornográf szövegek. Mi nem a taccsvonalon kívül vagyunk, mi ugyanolyan magyarok vagyunk, mint Ön. Az itt hozzászólók nagy része még Magyarországon is él. Az emberi jogok tekintetében és a sajtószabadságot tekintve nincs taccsvonal, a Süddeutsche Zeitung vagy a Financial Times ugyanúgy kifejti a véleményét ezekről a jelenségekről, mint mi. Pedig ők még nem is magyar állampolgárok. Azt csak Orbán Viktor és Ön hiszi, hogy ehhez rajtuk kívül másnak nincs joga.
Ön összehordott itt mindenfélét, hetet-havat, sértegettt hívőket és nem hívőket, amire kapott egy választ. Ezekre nem tudott mit mondani. Majd érvei fogytán, tehetetlen dühében, újra a többi hozzászólót támadta meg, majd azt az Amerikai Népszavát, amelyet 1891-ben alapítottak Amerikában, és amelynek soha semmi köze nem volt a kommunizmushoz, mindig is Amerikában működött, előbb létezett, mint a magyarországi Népszava magyar nyelvű napilap változata, nemes egyszerűséggel Rákosival és Kádárral hozza összefüggésbe. Ez tényleg nevetséges. Ön elveszítette a realitásérzékét és az önuralmát.
Végezetül, csak azért, nehogy üres puttonnyal távozzék, és ne legyen semmi, amire nem kapott választ: ezt a cikket nem mi hoztuk létre. Ennek a cikknek adtunk egy címet, egy bevezetőt, és utána változatlan formában közzétettük a tiltakozó egyházak nyílt levelét. A”cikk” maga a levél, amit nem mi írtunk, amihez semmi közünk nincs. Ön szerint mindez csak az szenzációhajhászás, a nézettség fokozása miatt történt, “mindenáron”. Vagyis, ezek a felekezetek azért írtak levelet a Köztársasági Elnöknek, az Alkotmánybíróságnak, a Parlamentnek és mindenki másnak, hogy az Amerikai Népszava nézettségét fokozzák, az újságnak a szenzációt hajszolják.
Nem akarjuk megbántani, ezért inkább semmit nem mondunk. Csak annyit, hogy gondolja át, mielőtt bárkit megítél, elítél a magas lóról, mert kiderült, hogy egyetlen szava sem állja meg a helyét. Admin
Ha Ádám és Éva kínaiak lettek volna, megeszik a kígyót és az almát pedig hagyták volna a 3,14csába, mennyivel könnyebb lenne?
??? írta:
“A kormány lehetséges tervei az egyháztörvénnyel. És talán, hogy miért nem írták alá ezt pl. a metodisták.
http://www.origo.hu/itthon/20110811-kormanyzati-szandekok-az-egyhazi-torveny-atirasa-mogott.html”
.
A link szerint a mögöttes szándék a szcientológusok kizárása volt.
Ez egyélrtelműen hazugság. Olyan nem létezik, hogy ezt akarták, de aztán valahogy az egész félrecsúszott és az lett belőle, ami: egyházi vállalkozói monopólium, és az egyházak ügyes megosztása. Nekem ne magyarázzák, hogy nem ez volt a tényleges szándék — ezt így kifőzni több hetes/hónapos munka kellett legyen. Ha ez véletlen volt, akkor legalább akkora, mint ha egy roncstelepen magától összeáll egy Boeing 747-es.
Mindig tudtam, hogy a jó vicc valmami fontosra mutat rá. Az alábbi viccnél máig nem tudtam, mire mutat rá, most már tudom:
Móricka megkérdezi a tanítónénit:
- Tanítónéni kérem, tegnap benyitottam az anyukámék hálószobájába, és azt láttam, hogy apu rajta van anyun, aki liheg!”
[Tanítónéni ügyes kibúvóval:]
- Móricka, az azért volt, mert anyukád nehezen kapott levegőt, és apukád segített neki.
- Milyen praktikus, és közben b*sztak is!
Kedves Dajci.
Hátmár mértne lehetne viccelődni a Pápával ?
Holélünk ?
Iránban ??
Ahol halára ítélték a dán újság szerkesztőségét mert a Mohamedjükkel merészeltek tréfálkozni ???
( Jólnézünk ki… )
Zsuzsanna drága, a társkereső tele van özvegyasszonyokkal..
Fürdőszobában a kádbaeső hajszárító álmoskönyv szerint rázós. :)
Kedves EGO:
nagyon fontos a megszólalása, utólag azt találták ki, hogy az egész a szcientológusok miatt volt. Azért nem kell betiltani másik 300 egyházat, hogy a szcientológusok kimaradjanak. Az eredeti tervben volt egy el nem ismert kategoria is, vagyis olyan kategória, ahova az általuk bizniszegyháznak ítéltek kerültek volna. Már a kategorizálás is alkotmányellenes, de aztán eltöröltek az összes további kategóriát és az összes felekeztet, kivéve a Hit Gyülekezetetét (és vele az ATV-t), amit még beemeltek a Fidesz barátai közé. Azért meglepő, hogy egy ilyen hazugság az oriogo-ban megjelenhetett, mert az origo eddig nem tartozott a propagandagépezetbe. Admin
Dajci:
Gagarin vadászpilóta volt , meghozzá az alom elejiből.
Mit érdekelte őt ottan a Jóisten ?
( Max. csak annyiból hogy igazpilóta egy komolyabb feladat előtt nem azért rinyál mert fél hogy megdöglik , hanem azt mondogatja start előtt :
” Add istenem hogy EZT most valahogy el ne basszam…mertha elbaszom , mitszólnak majd a többiek.” ) .
Ugye világos a dolog mélyebb értelme ?
simplemind! Nagyon tetszik a felvetésed. Tényleg, a kígyó sokkal kiadósabb is. De mi lenne akkor az eredendő bűnnel, akkor valami mást találtak volna ki? Vagy akkor csak a torkosság bűnébe estek volna? És mi lett volna az emberrel eredendő bűn nélkül? Olyan buta maradt volna, hogy örökké boldog lett volna? A kígyó miatt nem kellett volna megváltani az enbert a bűnétől (ha nincs bűn)? Akkor nem lenne pokol sem? Ajjaj!
Hülyeség az egész.
Ádám és Éva kölykei vérfertőztek folyamatosan ugyebár.
Vagyis ezekszerint a hülye tanok szerint az összes fehérember a fertőből és a szodomából lett.
( Színesbőrü ábrázolását még semmilyen templomban nemláttam ennek az idillikus Édenkertbéli alma-evészetnek. Az igaz hogy nemisjárok templomba.)
Tényleg meglepő, hogy van, aki azt szűrte le a hozzászólásainkból, hogy ellenne lennénk a szabad vallásgyakorlásnak, legyen körön belüli, vagy körön kívüli egyháztagról szó. Na mindegy.
Fenntartom, hogy mindenkinek joga legyen abban hinni, amiben akar. És ezért tenni is hajlandó vagyok. És ez nagy szó, mert egyébként nem kedvelem az egyházakat. A hitemhez (vagy hiányához) senkinek semmi köze, a papoknak meg különösen nem. De nem is akarom megfizettetni más állampogárokkal a spirituális életem költségeit.
Tehát legyen annyi egyház, amennyi csak akar. Én azt sem bánom, ha 89 ezer (vagy még több) bejegyezett egyház van Magyarországon. De tartsák el a tagjai. Ha iskolát akar, csinálhasson. De tartsák el azt is a tagjai, meg a tanulók szülei. Ha menhelyet akar, csinálhasson. Gyűjthessen a céljaihoz adományt. (Én is szívesen adok.)
A hozzászólásom a szabad vallásgyakorlás érdekében íródott. A második pedig a szabad véleménynyilvánítás alapján.
dajci:
Bár csak sima olvasó és hozzászóló vagyok, de:
(1) “Gondolom Ön a cikkírót képviseli.”
Jó eséllyel rosszul gondolja. Egy újság híreket közöl. A válogatás többnyire nem elfogulatlan, de szó sincs az Ön által vélelmezett direkt azonosulásról.
(2) “A közel 60 hozzászólás nyüzsög az agresszív, liberális, trágár megnyilvánulásoktól, ”
Az, hogy a “liberális” szót szitokszóként használja, elég sokat elárul Önről. Én például magamra nézve büszkén vállalom. Sokkal jobban cseng, mint az, hogy “gyermekmegrontó katolikus pap” vagy “hazaáruló jobboldal” vagy “szegénynyomorító kormány”.
(3) “de moderálni ezeket meg sem próbálta, hiszen ezek egybeesnek azzal a szándékkal, amiért ezt a cikket létrehozták!”
Képzelje, ez egy újság. Vannak neki szándékai. Mint minden más újságnak. Most mondja meg. Mit kellett volna moderálni? A beírók véleményét? A szóhasználatát? Bármelyikért Önt simán ki lehetne moderálni innen.
(4) “Amerikából, a taccsvonalon kívülről bekiabálni, ez az Önök stílusa!”
(a) [a bekiabálásról] Bartus László saját pénzéből tartja fenn ezt a lapot. Nem bértollnoka senkinek, szuverén véleményt alkot, szemben azokkal, akik az Ön egyházát is lapátra tett pártok kegyeit keresik (és akkor finom voltam) és ezért elég rendes júdáspénzeket kapnak.
(b) “Ez az Önök stílusa!” — Kikre gondol? Gyáva kimondani?
(5) “Fogalmuk sincs arról, mi van Magyarországon!”
Kiknek már megint? Kikhez beszél Ön? Itt vannak egyáltalán? És azt hiszi, olyan nehéz fogalmat alkotni arról, mi folyik itt? Megfogalmazni, találó szavakat találni rá, az igen, az nehéz. Bartus László nagyon is pontos szavakat talált rá, némelyiket már az itteni nyomtatott sajtóban is viszontláttam.
(6) “A lényeg a szenzációhajhászás, a nézettség (olvasottság) fokozása mindenáron!”
Már elnézést, de mi a frászt zagyvál Ön itt össze?! Összekeveri a kereskedelmi adókat/lapokat egy önerőből fenntartott NONPROFIT lappal? Higgadjon le, úgy tűnik, összezavarodott a saját gyűlölködésétől.
(7) “Buta módon, még én is hozzájárulok ehhez!”
A mondat első felével maximálisan egyetértek, és ne aggódjon: nem írt olyan falrengető igazságokat, hogy nagyon megdobnák a lap olvasottságát. Ha mégis, akkor teljesen más okból és annak Ön nem örülne.
(8) “Isten, Biblia Egyház…Népszava! Ismerjük már ez utóbbi mit jelent! Rákosi és Kádár megismertette velünk!”
Mit jelent a Népszava? Kérem, postafordultával mondja el, mit jelent Önnek, nekem ezt jelenti: az egyetlen olyan lap, amely megpróbál tisztességesen tudósítani, nem gyűlölködik, igyekszik tárgyilagos lenni. Az egyetlen megmaradt szálka a szélsőjobb — azaz a Fidesz, a KDNP és a klérus — szemében.
Egyébként Kádár idején sok Önhöz hasonló ember lett “békepap”, legyen rájuk büszke…
Nagyon rossz lehet most Önnek: éppen azok tették lapátra, akikkel oly szívesen együtt gyűlölködne, és akiknél a pénz van. Biztosan nehezen tudja most eldönteni, kinek a bokájába harapjon bele: a hálátlan Gazdáéba, vagy a Gazda által üldözöttekébe. Ma az utóbbi mellett döntött.
Remélem, egyszer Önnek is megjön az esze.
Bocs, helyesen:
a szélsőjobb — azaz a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és a klérus — szemében
Kedves Ego,
és mindazok, akik csak a cikk címét olvasták el. Kiemelném azt a részt amiért a linket betettem. Reméltem, hogy aki rákattint végigolvassa.
” Egy, a helyzetet ismerő, a törvény kidolgozásában és várható őszi korrekciójában is részt vevő kereszténydemokrata képviselő az [origo]-nak még szigorúbban fogalmazott a lista bővítéséről: szerinte mindössze további hét világvallás egy-egy képviselője, konkrétan egy iszlám, egy buddhista, egy hinduista, egy metodista, egy adventista, egy mormon és egy anglikán közösség kaphatna egyházi státust a jövőben. “Ők viszont minél előbb” – tette hozzá, utalva rá, hogy a törvény elfogadása óta “diplomáciai szinten erős lobbifolyamatok zajlanak az egyházak elismertetése érdekében”.
Azt, hogy az ugyanazon világvallást képviselő közösségek közül melyikük nyerheti el a státust, a képviselő szerint szakértői vélemények, Magyarország külügyi és egyház-diplomáciai érdekei, valamint az adott közösségek egyszázalékos felajánlásokból és népszámlálási adatokból leszűrhető társadalmi beágyazottsága alapján fogják eldönteni. “
Bár megértem, de sajnálni nem tudom a “körön” kívül rekedt egyházakat!!!
Akaratom ellenére támogatom a történelmi egyházakat, miközben megbékélés helyett csak gyülölködést szítanak. Folyamatosan elkövetik a fő bűnök valamelyikét kiegészítve a gyerekek megrontásával. A világ eddig ismert véreskezü diktátorai meg sem közelítik az egyházak
intézményesített “holokausztjait”
Ideje rendet rakni!!!!!!!!!!!!
Kedves ???,
Nem tudom, miből gondolja, hogy csak a cikk címét olvastam el.
Egy cikkről sokféle vélemény alakulhat ki, és az én véleményemhez (és csak ahhoz) az Ön által leírt továbbiak lényegtelenek. (Természetesen ezzel nem az Ön adatait minősítem, amelyek egy más vélemény kialakításánál adott esetben kulcsfontosságúak lehetnek.)
Én csak annyit mondtam, és ez független minden egyéb további információtól, hogy kizárt dolog, hogy a szcientológusokra lőttek, de puszta véletlenből sebészi pontossággal kilőttek egy csomó kisegyházat, a megmaradt keveset pedig egytől egyig bizniszegyházzá tették. Ajánlom szíves figyelmébe a hozzászólásomban szereplő viccet.
Önnek láthatólag sok további — bennfentesnek, de legalábbis jólértesültnek tűnő — információja van, azonban ez mit sem változtat azon a véleményemen, amelyet megfogalmaztam:
az Ön által belinkelt hír címe nagy valószínűséggel hazugság.
OK. Egyetértek, csak engem meg a cikknek ez a része nem érdekelt.
“legdurvább törvénye – a megpuccsolt demokratikus Alkotmány helyre csempészett fideszes alaptörvény mellett – az egyházakról szóló törvény.”
.
A cikkben a “helyre” szónál kimaradt egy é, ami zavaró és félreérésre ad okot.
Helyesen:
legdurvább törvénye – a megpuccsolt demokratikus Alkotmány helyére csempészett fideszes alaptörvény mellett – az egyházakról szóló törvény.
Hát már megint veszekedtek. Felajánlok egy hajszárítót. Hosszabbító is kell? Nesztek az is.
a pápák között volt nem is egy olyan aki nemi beteg volt, és a gyónás titkát a papok sokszor besúgták, tisztelni kell minden ember jogát, azt hogy hogyan gyakorolja hitét, hisz-e istenben vagy nem hisz ez legyen az ő gondja és senkire se eröltessék rá vagy szabják meg neki
igen cicamic és tartsák el a hívők az ő közösségüket, ne másnak keljen fizetni adójából. Ha ez így lenne Magyarországon, nagyon hamar kiderülne kinek milyen erős a hite, ki milyen erős pap, ha nem az állambácsi fizetné őket. Nagyon nagyon meglepődnének a hívők és hamar kiderülne melyik biznisz egyház és melyik amelyikben az egyháztagok megbíznak ! Melyik tartja a markát amiért más megdolgozott és melyik az amelyik a hite által közvetített értékeknek megfelel. Nem bort iszik és vizet prédikál !
A kedves cikkíró szerint szégyenletes a csendben maradt kisegyházak hallgatása. Én magam is egy ilyen kisegyháznak vagyok a tagja vagyok, és értem, hogy a vezetőink miért nem emelték fel a szavukat ebben a dologban. Inkább szégyenletes az újságírók szemtelen, szubjektív véleménye, de azt gondolom, hogy ezt kevésbé kell bizonyítani…
Véleményem szterint érdemes lett volna a címzettek listájába felvenni az Európai Uniót is. Ott is illene foglalkozni evvel a törvénnyel, akarom mondani TÖRVÉNYTELENSÉGGEL. Ráadásul az illetékes biztos éppen magyar, – Mszp-és delegált,- Andor Lászlónak hívják., valamint Dr. Györkös Péter úrnak, Magyarország uniós Állandó Képviselete vezetőjének.
Menyien TILTAKOZNAK meg?