Az LMP könnyítené a parlamentbe jutást 2011. augusztus 8. hétfő 19:04 | AN Forrás: MTI

Budapest – Az LMP kétfordulós, vegyes parlamenti választási rendszert szeretne, amelyben a jelenlegi ötről három százalékra csökkentenék a bejutási küszöböt és megszüntetnék az ajánlószelvények rendszerét – ismertette az ellenzéki párt hétfőn az Országgyűlésnek is benyújtott választójogi javaslatát Karácsony Gergely. A határon túli magyarok szavazati jogát nem támogatják, de valamilyen zavaros vétójogot adnának valamilyen határon túli testületnek. Tanulság: ha egyszer egy hülye ötlet elszabadul, menthetetlenül továbbiakat szül.

A frakcióvezető – aki hangsúlyozta, hogy méltányolhatónak, de nem a legfontosabb problémának tartják a parlament létszámának csökkentését – egy 245 fős Ház képét vázolta fel. A vegyes rendszerre vonatkozó elképzelésüket konszenzusos javaslatnak nevezte, amelyik képes egy jó kompromisszumot kialakítani a különféle választási szisztémák előnyös tulajdonságai között. A kétfordulós választás mellett azzal érvelt, hogy a 2006-os vagy az azt megelőző voksolásokon az derült ki: míg az első körben a szavazók a politikai szimpátiájukat fejezik ki, addig a második forduló az egymással szemben álló kormányzati alternatívák között dönt.

Kifejtette: előterjesztésük alapján a választókerületek arányosítása után 135 egyéni képviselői helyet lehetne szerezni, emellett 25 országos listás és 85 kompenzációs listás helyet osztanának ki, miközben megszűnnének a megyei listák. A 25 listás helyet azzal indokolta, hogy így a nagy pártok biztosan be tudnának juttatni a parlamentbe számukra fontos politikusokat.

Hangsúlyozta, hogy a választókerületek számát nem szabad túlságosan lecsökkenteni, mert minél több embert képvisel egy politikus, annál inkább gyengül a választói és a közte lévő kapcsolat. Az LMP a megyék lélekszáma közötti különbségeket is figyelembe venné az arányosításkor.

Az egyéni választókerületek arányosításához egy úgynevezett választókerületi bizottság kialakítását javasolja az ellenzéki párt. A testületet a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vezetné, tagsága pedig az Országos Választási Bizottság elnökéből valamint három, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által delegált szakértőből állna.

A politikus alacsonynak nevezte a nők parlamenti részvételét, ezért – mint mondta – olyan típusú listákat javasolnak, amelyeken két azonos nemű jelöltet egy ellenkező nemű követne. Eközben a pártok mellett szavazni lehetne egy országos listán szereplő jelöltre is, aki a rá adott voksok alapján saját pártja listáján kerülne előbbre.

A bejutási küszöb három százalékra való csökkentése mellett azzal érvelt, hogy egy így bejutó, de jól teljesítő párt néhány képviselője nem zavarná meg a parlament munkáját, miközben hosszú távon a szavazók újabb és újabb alternatívák közül választhatnának.

Elmondta azt is, hogy az etnikai és kisebbségi csoportok jelölő szervezeteinek kedvezményes bejutási lehetőséget biztosítanának azzal, hogy rájuk nem vonatkozna a parlamenti küszöb. Emellett az első mandátumuk megszerzéséhez feleannyi szavazatra lenne szükség, mint a pártok egyéni képviselőinek.

Hangsúlyozta, hogy az LMP eltörölné az ajánlócédulák rendszerét, ehelyett bárki indulhatna, aki életrajzot és programot mutat be. A jelöltnek azt is vállalnia kellene, hogy nyilvánossá válna a rá vonatozó ingatlan-, cég- és büntetési nyilvántartás, valamint az előző rendszerben végzett esetleges titkosszolgálati tevékenysége is.

Karácsony Gergely elmondta, hogy egy úgynevezett mandátumszimuláció segítségével, az ő elképzeléseik alapján újraszámolták a legutóbbi három országgyűlési választást. Ennek során olyan eredményt kaptak, amelyik szerint a legjobban szereplő pártokat erősen preferálná a rendszer, így kialakulhatna a stabil kormányzás, de eközben a választók akarata is jobban tükröződne. Hangsúlyozta, hogy az új rendszerben a kétharmados többség kialakulásához viszont hatvan százalékos vagy afeletti támogatottságra lenne szükség.

Az LMP csak a állandó magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok szavazati jogát tudná támogatni, de eközben érzik azt a jogos elvárást, hogy a határon túli magyarok is valamiféle befolyással lehessenek a magyar politika döntéseire. Ezért egy olyan, a határon túl élők szavazatai alapján létrejövő testületet tudnának elképzelni, amelynek valamilyen konzultációs vagy vétójoga van. Hangsúlyozta, a felmérések azt mutatják, hogy a Magyarországon élő szavazók túlnyomó többsége nem támogatja a határon túli magyarok szavazati jogának biztosítását.