Indianapolis – Egy missouri főiskola legfeljebb százötven diákja kaphat ingyen példányt Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című remekművéből, amelyet az iskolájuk könyvtárának polcairól kivontak. A döntést a Kurt Vonnegut Emlékkönyvtár munkatársai jelentették be.
A Republic High School igazgatótanácsa a Vonnegut-regény mellett eltávolította a könyvtárból Sarah Ockler Twenty Boy Summer (Nyár húsz sráccal) című művét is. Mindkét könyvet törölték a tananyagból.
A kitüntetett háborús hős Vonnegut legfontosabb és legismertebb munkája, Az ötös számú vágóhíd a második világháborús regények közül az egyik legalapvetőbb irodalmi munka, amely Drezda bombázását dolgozza fel. A német várost a brit Royal Air Force tette a földdel egyenlővé Winston Churchill személyes parancsára, bosszúból a Londont, Coventryt és más angol városokat ért német bombázások miatt. Az akciónak több tízezer polgári halottja volt.
A Republic vezetősége április 18-án hozta meg a döntést, azt követően, hogy Wesley Scroggings helyi lakos, a Missouri Állami Egyetem közgazdaság-professzora még 2010 tavaszán követelte: az iskolakerületben szüntessék be az olyan művek terjesztését, amelyek – szerinte – hamisan állítják be az amerikai történelmet, vagy olyan eszméket terjesztenek, amelyek ellentmondanak a Bibliának.
Julia Whitehead, az indianapolisi Vonnegut Emlékkönyvtár igazgatónője kapcsolatba lépett az ACLU-val, hogy állapítsák meg, az intézkedés mennyiben sérti az Első Alkotmánykiegészítést.
Ezek szerint Amerikában is előny az idiotizmus, ha valaki professzor akar lenni.
Lehet, hogy a prof eltávolításával többet nyernek a diákok és az állam is. :)
Az 1945. 02.13.-i angol-amerikai bombatámadásnak ” több tízezer polgári halottja volt.” Egész pontosan több mint Hirosimában, 100 ezer ember halt meg, de erről pontos szám nincs mert a város tele volt menekültekkel, nőkkel és gyerekekkel.
” „Drezda bombázása háborús bűn volt. Bár nem felejthetjük el, hogy mi kezdtük a háborút, ettől függetlenűl nem lehet az egyik bűnt a másikkal szemben fölszámítani. Nekünk, németeknek is jogunk van arra, hogy az áldozatainkról megemlékezzünk.” (Günter Grass-Nobel díjas író)”
http://tortenelmiblog.blogter.hu/331852/drezda_a_pokol_napja
“Bár nem felejthetjük el, hogy mi kezdtük a háborút”
.
Melyiket? Az elsőt vagy a másodikat?
egyálttalán nem meglepő. az emberi sztupiditással általában agresszió párosul
“..amelyek – szerinte – hamisan állítják be az amerikai történelmet, vagy olyan eszméket terjesztenek, amelyek ellentmondanak a Bibliának.” furcsán hangzik ez a tudomány emberének szájából. ráadásul közgazdász…
Wesley Scroggings helyi lakos, a Missouri Állami Egyetem közgazdaság-professzora
Ez a hapsi nem leszármazottja Holger Antal úrnak?
Íme, újabb példa: nem mi emelkedünk fel a fejlett demokráciákhoz, hanem azok süllyednek le az Orbán diktatúrához. Hát akkor nem meglepő, ha az USA nagykövete is csak verbálpettingel egy magyar, fasiszta újságban.
Gonoszka! Inkább Horger Antalnak, de nem lennék meglepve, ha
Scroggings -nak és/vagy a Republic -nak kapcsolati szálai lennének a fidesz-jobbik birodalommal.
Már életében betiltották, mi több volt, ahol elégették a könyveit. Most már a felhő széléről röhög rajtuk.
amiről nem beszélünk az már nincs is.Így van ez kis hazánkban is..be kell tíltani, elkel tüntetni..
A matematikai függvénytáblázatot is be kéne tiltani. Tűrhetetlen, hogy a tartalmának alátámasztásában mennyire mellőzi az isteni igékre történő hivatkozást. Továbbá számos olyan ember kezében is látták, akik nem tartoznak egyetlen hivatalosan elismert egyház kötelékébe sem. Üdvtörténeti jelentősége homályos. Még senki nem bizonyította be, hogy eredetileg a kabbala függeléke volt, és ez több mint gyanús.
Amerika nem érdemelte meg, hogy ilyen varázslója legyen.
Az ötös számú vágóhíd főszereplője (micsoda szerencse, hogy egy évfolyamtársam tiszta véletlenségből elolvasásra ajánlotta, addig hírét se hallottam) hosszabb időt tölt a Tralfamador nevű bolygón (innen kb. 4×10ad18 mérföld, a légkörben cián van, az odakerült embereket búra alatt tartják, mint ritka értékes állatkerti példányokat.
El tudnék képzelni egy kormányzati közvélemény-kutatást, levél formájában, arra nézve, hogy ha tehetnénk, a maiak közül kiket szavaznánk be egy tralfamadori delegációba (de maradjanak is ott).
dodeskaden:
…
A II. világháborúnak éppen ugyanúgy megvoltak a maga szabályai, mint az I. világháborúnak és a hidegháborúnak, így a szemet szemért elv könyörtelen dinamikája hajtotta a résztvevőket, DE semmiképpen sem szabad elfeledni, hogy nem Franciaország, nem Anglia, nem Amerika és nem a Szovjetunió indította útjára az egész mészárszéket Lengyelország megtámadásával, hanem Németország avagy a Harmadik Birodalom. (A “Mi lett volna, ha…” gondolatjátékot hagyjuk a gyerekekre, és persze a tengelyhatalmak szerelmeseinek).
…
Ezzel persze nem akarom megvédeni Drezda elleni légitámadások kitervelőt, és mentegetni a bombázók legénységét, csak észre kéne venni, hogy a már létező Hágai-egyezményt szem előtt tartva elkerülhető lett volna a szövetségesek és a megszállt országok partizánjainak véres bosszúja. Vajon Anglia Churchillja vagy a Szovjetunió Sztálinja megszánta volna a német lakosságot, ha Hitler az övéit? (Persze Sztálin esetében ez igen kétséges, saját népét se tartotta sokra). Úgy gondolom, hogy részben igen, mert nem lett volna morális alapjuk arra, hogy a németekkel ezt tegyék.
A második világháború irányítói nem nagyon különböztek személyiségükben. Churchill is híres volt agresszivitásáról és ha elolvastad volna a belinkelt blogot akkor ott olvasható hogyan szervezte meg Drezda bombázását. A németek által Guanernicaban a polgári lakosság ellen elkezdett terrorbombázást az angol amerikai erők folytatták a német városokon. Drezda az európai szárazföld közepén fekszik. Az akkori technika csak Észak-Olaszországból illetve Francia országból érhette el. Közlekedési csomópont volt, jelentős ipara nem volt. A menekülteket idehozták mert a háború 6 éve alatt nem bombázták.
Valóban nem az USA vagy Anglia indította a II. VH.-t, csak piszkosul készült rá.
A háborúnak valóban vannak szabályai. A háborús bűncselekményt bármelyik szemben állófél elkövethet, de büntetlen csak a győztes marad.
Az amerikai egyetemen most szerecsen mosdatás folyik , a történelem átírása a mai kor követelményei szerint. Felejtős az, hogy az amerikai-angol szövetségesek agyonbombáztak egy várost minden stratégiai nyereség nélkül, bosszúból.
Dodeskaden, állítsd le magad! A II. Világháború irányítói nagyon különböztek személyiségükben! Ne kezdjük el az egyenlősdi játszmát, hogy ez is bombázott meg az is! A háború az kegyetlen, annak is aki védekezik.Nem hiszem, hogy te akkora katonai szakértő és helyzet értékelő lennél, hogy most eldöntsd, hogy hogy kellett volna, meg mint kellett volna.
Valóban nem . Én csak megpróbálom kifoltozni a történelmi ismereteiteken tátongó lukakat. A tények makacs dolgok. Lehet zsigerből gyűlölni a németeket, de most ők voltak az áldozatok. Vonnegut Amerika lelkiismeretét próbálta élesztgetni, mostani Amerika nem kér ebből. Szomorú és ezen nincs mit ragozni.
Még egyszer:
„Drezda bombázása háborús bűn volt. Bár nem felejthetjük el, hogy mi kezdtük a ( a II. VH.-t. D. ) háborút, ettől függetlenűl nem lehet az egyik bűnt a másikkal szemben fölszámítani. Nekünk, németeknek is jogunk van arra, hogy az áldozatainkról megemlékezzünk.” (Günter Grass-Nobel díjas író)”
Nem gyűlölöm zsigerből a németeket. Günter Grass minden könyvét olvastam.Persze, hogy a németek voltak az áldozatok, de tudod kinek az áldozatai voltak a németek? Hitlernek.A tény ez.
dodeskaden
Nem vagyok az itt emlegetett történelmi szereplők történetének és személyiségének szakértője, szóval nem a beavatottság késztet beírásra (sajnos), csak az igazságérzet, vagy ha úgy tetszik, az izgágaság.
De hogy Churchill és Hitler ne nagyon különböztek volna a személyiségükben, ez azért furcsa. Churchill a humoráról is híres volt. Megvolt benne az a bizonyos gentlemani tisztesség, mint életstílus. Soha nem csábult volna Hitler követőjévé olyasmiben, hogy emberek millióinak elpusztításában legyen részes faji alapon. Viszont aki háborúba keveredik pl. mint miniszterelnök, azt némely dolgokban viszik magukkal az események Ez most a háború természetével függ össze. A háború nem olyan pozitív szellemiségű fejlesztő csoporttréning, ami az erősebb fél erősebb mivoltának barátságos megállapításával zárul. Nem pontozással dől el. A háború attól (is) háború, hogy van fél, amelyik megnyeri, és van, amelyik elveszti. Ennek „így kell lennie”, ez alapvetően befolyásolja pl. a legyőzött fél adófizetési fegyelmét, vagy azt, hogy a tömegek és az uralkodók hogyan viszonyulnak majd a következő háború kérdéséhez. A rómaiak ugye felszántották és sóval behintették Karthágót. Ami, mint tudjuk, így nem is igaz, de ez még inkább kiemeli, hogy a társadalmi tudatban a háború kötelező kelléke, hogy aki győzött, az győzött, aki vesztett, az vesztett. Bizonyára történelmi tapasztalat, hogy a háborút másképp nem is lehet úgy befejezni, hogy az tényleg lezáruljon. Ezt is jelenti az, amit írsz, hogy „A háborúnak valóban vannak szabályai.” Ahhoz Churchill is kevés lett volna, hogy a háborúnak ezt a természetét átformálja. De ennek nehogy már az legyen a vége, hogy akkor mindegy, hogy Hitler vagy Churchill. Hogy ez most éppen Drezda lebombázásában valósult meg, hát, ebben ne keressük az igazságot, bizony eléggé irtózatos, de a háborús bűnök nélküli háborúhoz úgy látszik, még nem vagyunk elég érettek.
Hogy Churchill nem Hitler, ezt azok is érezhették, akik az előbbinek Nobel-díjat ítéltek.
Marcus Aurelius,
kaptál egy pontot tőlem.Nem tudom, hogy szükséges, vagy “arányos” volt-e Drezda bombázása, de annyi rombolás és szenvedés után nem fogom elítélni Angliát és Amerikát háborús bűnösként.A háborúnak pszichológiája is van és nincs alapja moralizálni a háborút indítóknak arról, hogy kicentizzék,mennyire kellett volna legyőzni őket.
Sajnálom, hogy elterelődött a figyelem cikk lényegéről, pedig kétszer is leírtam.
A következő könyv amit ki fognak tiltani az egyetem könyvtárából a My Lai-i vérengzésről szóló lesz. Eltelt egy emberöltő és az új nemzedéknek nem kell tudnia mi történt akkor. Hogy az mi volt? Már Te se tudod?
dodeskaden:
…
Nem tudom, hogy Te csak gyűlölöd a győztes nyugati hatalmakat vagy szimplán hülye vagy.
…
Churchill és angol gazdaság képtelen lett volna magától háborút kezdeményezni, a gazdasági világválság után a franciákkal együtt alig volt esélyük a németek szerződésszegő határmódosításokat, az Anschluss-t majd végül Lengyelország lerohanását megakadályozni. Nem véletlenül kötött megnemtámadási szerződést a németek a szovjetekkel.
…
” Valóban nem az USA vagy Anglia indította a II. VH.-t, csak piszkosul készült rá.”
…
Anglia maximum Hitler külpolitikája miatt készülhetett volna, de Amerika az messze-messze nem érdekelte az európai viszálykodás! Merev izolacionizmust gyakoroltak mindaddig, amíg a japánok meg nem támadták őket (bár kétségtelen, hogy Roosevelt tisztában volt azzal, hogy nem fogja tudni fenntartani az elszigetelt állapotot). Az, hogy Te burkoltan a háború súlyosbítóiként tartod őket, miközben nem érdekel az igazi ok, elárulja náci mivoltodat. Magyarázkodj, de nem fogsz engem meggyőzni, túl gyakran találkoztam már moralizáló nácikkal a neten, hogy tudjam, a tömeggyilkos vesztesek igazát vallják.
dodeskaden , de en tudom, vietnam….
sajnos nem tanulunk ezekből.
Azért bele kellene írni a címbe, hogy egy amerikai főiskola.
Ahol szabadság van.
Ezek szerint van aki hisz az amerikai “szabadság” illúziójában.
Vajon mi lesz a biológia és a geológia oktatással? Vannak területek, amelyeken nem kompatibilisak a bibliával :-)
Hülyék mindenütt vannak, szabad országokban is, mint Amerika.
Dresden bombázásának kevesebb stratégiai fontossága volt, mint inkább a Német morál megtörése. Amit nem szívesen említenek a történelemkönyvek, amit a győztesek írtak, hogy az Angol légierő hosszú ideig kisérletezett a legjobb gyújtóbomba tervezésével, ami kizárólag a civil lakosság, a városok ellen irányuló támadások hatékonyságét javította. Angliában felépítettek tipikus több emeletes Német lakóházakat, bebútorozták Német bútorokkal, vagy azok másával, az anyagok, függönyök, szőnyegek, stb., mind másolták a tipikus német lakások berendezését. Ezen gyakorlatoztak és erre fejlesztették ki a gyújtóbombákat. Márpedig ez nem éppen a leghumánusabb módszer, semmiben sem különb tartalmában, céljában, kegyetlenségében, mint Hitler, Stalin és minden diktátor háborúzási módszere. Talán még Hiroshima és Nagasaki sem volt olyan borzalmas, mint a három napig tartó tűz Dresden és a környező városokban. De ennél is nagyobb kár esett és kétszer annyi ember halt meg a hamburgi bombázásokban. Fölösleges kibújni a felelősség alól, Churchill is ugyanolyan gátlástalan hadvezér volt, mint Stalin és Hitler.
Gyula Bognár, Jr.
2011. augusztus 7. vasárnap
00:05
Kerüljük a sommás kijelentéseket, nincs két egyforma hadvezér, ha lemegyünk a részletekig. De hadvezérként eleve mindenkinek a szerep által megkövetelt módon cselekvőképesnek kell lennie. Ez igaz, de egyáltalán nem alapozza meg a köztük levő különbségek letagadását. Kár ilyesmivel fáradoznod, legalábbis itt. Egyébként is, nehéz műfaj a náci vezéreknek másokkal való összemosása vagy rehabilitálása.
(Amúgy: 1.) felsorolnád a világtörténelem sikeres gátlásos hadvezéreit?
2.) szeretted volna, ha a szövetséges hatalmak hadvezérei humanistább vezetési stílust gyakoroltak volna, és a német hadsereg győzelmei fejezték volna be a háborút?
Animebj
A Speer und er c. 2005-ös német filmben van egy jelenet a nürnbergi perből.
Speert kérdezi a szovjet ügyész mi tudott a Hitler viselt dolgairól?
A válasz -Mindent. Miért, Önök talán nem olvasták a Mein Kampfot?
Zavart hallgatás a válasz.
A párizsi békék után csak idő kérdése volt, hogy mikor tör ki a háború.
Amerikáért egyébként tényleg nem vagyok oda,de azért nem gyűlölöm.
“Amerika a szabadság és a rabszolgák hazája” Rém rendes család.
Ha engem “náczinak” tisztelsz akkor Vonnegut micsoda? Idézzek tőle?
„Amerikai katonaként német hadifogságban éltem túl Drezda bombázását. Másnap kihajtottak minket a város romjaira, túlélőket keresni és romokat takarítani. Félig megfőtt gyermekeket cipelni egy félig leomlott korház emeletéről elmondhatatlan és feldolgozhatatlan borzalom volt.”
(Kurt Vonnegut – Amerikai író)
Bizonyára nem volt büszke Amerikára.Ha még mindig nem érted a cikk lényegét nem magyarázom tovább.
Kedves Zsazsa!
Google: my lai+massacre képekkel gazdagon illusztrálva vagy az 1968-as Népszavák..
Jó Éjt Mindenkinek.