Ronai and Ronai
AMERIKAI

Merénylet Karzai testvérének megemlékezésén 2011. július 14. csütörtök 14:44 | AN

  • Hozzászólások(13)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Merénylet Karzai testvérének megemlékezésén

Kandahár – Dél-Afganisztánban merényletet követtek el a napokkal ezelőtt meggyilkolt Ahmed Váli Karzai megemlékezésén egy mecsetben.

A mecset bejáratánál követték el a merényletet, méghozzá úgy, hogy a terrorista a turbánja alá rejtett pokolgéppel jutott át a szigorú biztonsági intézkedések miatti felügyeleten. A merényletben négyen meghaltak, az ország elnöke, aki a megölt férfi féltestvére, nem tartózkodott a megemlékezés helyszínén.

Ahmed Váli Karzai kulcsfigura volt a NATO számára is Afganisztán déli részén, ahol rendkívül befolyásos figurának számított. Kedd reggel egyik testőre lőtte agyon az elnök fivérét, de hogy miért, arról egyelőre csak homályos találgatások keringenek. A család régi barátjának tartott merénylő azonban magával is végzett, így még nehezebb lesz fényt deríteni az okokra.

Annyi bizonyos, hogy Ahmed Válit az egyik legnagyobb terror- és tálibellenes figurának tartották Afganisztán déli tartományaiban, ám nyugatról sok kritika érte azért, amiatt sokak szerint aláásni igyekezett a központi kormány amúgy sem fényes tekintélyét.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 0.0/5 (0 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 0 ( 0 szavazatból)

Címkék:, ,

  • Hozzászólások(13)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

13 Reader’s Comments

  1. Nehéz a nyugati demokráciát exportálni. Talán nem is kellene erőltetni. Törzsi viszonyok, törzsi múlt, törzsi jelen, törzsi vezetés, erős vallási hatással Mi, meg sem értjük.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  2. “..Nehéz a nyugati demokráciát exportálni. Talán nem is kellene erőltetni…”

    - Már rég nem erőltetik, mert belátták, hogy így van.

    A cél most már nem is ez, hanem az iszlamisták által vagy 30 éve elindított világméretű terrorháború ott tartása az ő területeiken.

    Ez, mármint, a háború áthelyezése az ellenség területére, azóta a legfőbb hadászati célkitűzések egyike, mióta szervezett hadviselés létezik az emberiség történelmében, vagyis, úgy kb. 5000 éve.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  3. Raszputyin, ott a pont. De alapvetően mi (értsd USA) nem demokráciát akarunk exportálni, hanem nyersanyagot importálni :-))
    A demokráciára magasan teszünk:-)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  4. Amúgy meg, jól nézünk ki, ha az afgán rendvédelmi erők és titkosszolgálatok olyan szinten vannak, hogy még egy ilyen rendezvényt sem tudnak biztosítani…

    Főleg, ennyi év amerikai szakoktatás után…

    Itt bizony a tanulókkal van a baj, nem a tanítóval.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  5. Attila:

    “..mi (értsd USA) nem demokráciát akarunk exportálni, hanem nyersanyagot importálni…”

    - Hagyjuk már ezt a baromságot, mennyiszer írjuk még le többen is, hogy ez miért nem így van?

    Afganisztánban ugyan van nyersanyag, de

    1,
    Nem petrolkémiai termékek, szóval, aki olajat hallucinál ide, az egyszerűen hülye (és van ilyen, hidd el!)

    2,
    Az afagnisztáni nyersanaygokról a leghalványabb fogalma sm volt senkinek (sem a szovjetnek, sem az oroszoknak, sem az euro- atlantiaknak, a mindenkori afgánoknak meg főleg nem).
    Szóval, senki még csak nem is sejtette, 2 évvel ezelőttig, amikor is pár fanatikus nyugat- európai geológus a vakvéletlennek köszönhetően fel nem fedezte ezeket.

    Szóval, erre ráfogni, hogy de hát az afgán háború a nyersanyagért megy…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  6. the cleaners to professors

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  7. Eldrad, elfogadom, ez is lehet része a nyugati katonai jelenlétnek. Viszont, nekem úgy tűnik túl nagy ára van ember életben, anyagiakban, valamiért nem hatásos, nem úgy működik, ahogy Móricka elképzelte..

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  8. Amúgy is…

    Ha esetleg az olajra gondolna bárki is, na nem afg. ban, MERT HOGY, OTT NINCS, hanem máshol…

    - Miért ne háborúzhatna a civilizált világ az olajért?

    Miért vagyunk kötelesek eltűrni, hogy az olajkincs jelentős része dühöngő őrült iszlamsita, vagy kannibál néger diktátorok kezében van, akik a jövedelmet többnyire szervezett bűnözői tevékenységekbe, és nyílt terrortámogatásba forgatják be, pár kirakatépítkezés mellett?

    Miért kell eltűrnünk, hogy ezek kedvük szerint fenyegessék a civilizált világot az “olajfegyverrel”, és időnként, kedvük szerint, bedöntsék az egész világpiacot, szintén az “olajfegyverrel”?

    És akkor arról még egy szó sem esett, hogy arab, és afrikai népvezérek saját erőből egy liter olajat nem termeltek ki, mert ezeken a helyeken az összes kitermelő, finomító, de még a szakemberképzés is szinte kizárólag euro- atlanti, közép- kelet ázsiai és délkelet- ázsiai erőfeszítés eredménye…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (1 szavazás)
  9. Raszputyin:

    - Igaz, nagy az ár.

    De miért?

    Mert liberális módszerekkel nem lehet harcolni egy eszeveszett, kőkorszaki szinten megrekedt sz***rfészek és népei ellen.

    Az nem megy, hogy “nem lőhetünk oda, nem perzselhetjük fel az ellenséges állást öt perc alatt, hiába tartanak minket két napja tűz alatt, mert lakott területről lövöldöznek ránk”…

    Ezt az egész iszlamiszmus elleni háborút már régen be lehetett volna fejezni, különösebb veszteségek nélkül, ha a civilizált világ felfogná végre, hogy iszlamistával csak egy féleképpen lehet háborúzni:

    - Vissza kell térni a 17. századi módszerekhez, persze, mai technikával.

    Csak ebben meg az a paradoxon, hogy a civilizált világnak (euroatlanti, buddhista, hindu, stb) a saját fennmaradása érdekében kellene egyáltalán nem civilizált módszereket alkalmaznia… áh.

    Sajnálom, ez van, másképp nem megy.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (1 szavazás)
  10. heheheheheeheh ekkora böszmeséget :
    ” Gonosz atlantidák háborúznak szegény országok bő nyersanyagkincseiért , hogy elrabolhassák azt ”
    Lehet hogy evvel a hülyeséggel ötöst lehetett kapni 70.-es évek-béli általános iskolai történelemóráján , de azok az idők már lejártak.
    Afganisztánban jelenleg bő termés van kecskeszarból és ópiumból.
    Ha ezek természeti kincsek….

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  11. Geyza:

    - Na, igen… viszont Afg. tényleg nagyon gazdag különféle nyersanyagokban (olaj és földgáz mondjuk pont nincs), de ez csak nemrég derült ki.

    Persze az összeesküvéselméletek már ezerrel mennek az angol nyelvű neten ezzel kapcsolatban… :(

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  12. Obama ettől még kifogja vezetni onnan a csapatokat, nem érdekli, hogy Szomália, Jemen és Pakisztán mellett ismét terrorfészek lesz belőle, csak az újraválasztásért teszi.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  13. Animebj:

    - Szerintem nem fogja.

    legalábbis, nem a teljes haderőt, és a nemzetközi koalíció ettől még maradhat.

    Na jó, majd meglátjuk.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
Kapcsolódó cikkek

Allen tábornok az európai NATO élén 2012. október 11. csütörtök | AN

A Karzai klán belső harcai 2012. június 7. csütörtök | AN

Meghalt négy NATO-katona Afganisztánban 2012. május 27. vasárnap

Harc a mákföldekért 2012. május 21. hétfő | AN

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos