Budapest – Összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent Görögország számára az az új nemzetközi támogatási program, amelynek elemeiről csütörtökön Brüsszelben megállapodtak az euróövezeti országok vezetői. Franciaország és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelés érdekében.
Megállapodtak az euróövezet tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön a Görögországot segítő második nemzetközi programról. A mentőcsomag összesen 190 milliárdot tesz ki, főleg az Unió finanszírozza, de részt vesz a Nemzetközi Valutalap is – bár a nyilatkozatok szerint ez még nem végleges döntés – és a magánszektortól is, önkéntes alapon, 37 milliárd eurót várnak.
A megállapodás után tartott sajtótájékoztatón José Manuel Barroso „európai Marshall-tervnek” nevezte a mentőcsomagot, utalva az EU országai, a magánbefektetők és a Nemzetközi Valutaalap összefogására. A magánszektor Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke elmondása szerint kizárólag önkéntes alapon vesz részt a programban. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök bejelentette, hogy hazája és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke üdvözölte a tervet, amely szerinte „létfontosságú” Görögország számára. Christine Lagarde, az IMP vezére úgy fogalmazott, hogy az újabb segítség még nem öltött végleges formát, Athén hivatalosan még nem kérte az IMF újbóli támogatását. Így az újabb hitelek folyósításának kezdete és részletei még kérdésesek. Szerinte a ma este „egy első lépés” azon az úton, amelyen a görögök visszatérhetnek gazdaságuk piaci alapú finanszírozásához. A sajtótájékoztatón röviden felszólaló görög miniszterelnök George Papandreou szerint fenntartható a ma elfogadott görög mentőcsomag, amelynek kapcsán a görögök terheinek enyhítése lehetséges ahhoz, hogy visszatérhessenek a növekedés útjára és munkahelyek teremtődhessenek.
A négyoldalas nyilatkozat szerint a tavasszal 250 milliárdról 440 milliárdra növelt tényleges hitelkapacitású Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) a jövőben megelőző hiteleket is nyújthat az országoknak bajba jutott bankjaik feltőkésítéséhez. Emellett az EFSF a rendkívüli helyzetre tekintettel beavatkozhat a másodlagos kötvénypiacokon is.
Jelentős változás, hogy az EFSF az Unió nélkül is kisegítheti a tagállami bankokat a kormányoknak adott hiteleken keresztül, ha azok válságba sodródnak. Ez a szakértők szerint segíthet csökkenteni vagy elkerülni egy ideiglenes görög államcsőd hatásainak továbbterjedését a többi euróállamra.
Az EFSF ilyetén átalakítását azonban a nemzeti parlamenteknek is el kell fogadniuk, amely több országban, például Finnországban vagy Hollandiában ellenállásba ütközhet.
Az elfogadottak szerint szó van egy európai közberuházási segélyprogramról is, hogy támogassák a görög gazdaság talpra állítását. Ezt a programot az Európai Bizottsággal közösen alakítja majd ki a következő hónapokban Athén.
Görögország mellett Írországra és Portugáliára is vonatkozik, hogy az EU-IMF hitelük futamidejét a jelenlegi hét és fél évről minimum 15 és maximum 30 évre tolják ki, miközben a kamataikat a jelenlegi 4,5-5,8 százalékról 3,5 százalékra viszik le.
Szép, szép de ezzel azt üzenik a nemzeti kormányoknak: nyugodtan szórjátok csak a pénzt api, úgyis megmentünk benneteket a Szent Euró védelmében. Ha sürgősen nem tesznek valamit, egy újabb válság az egész EU-t padlóra küldheti.
Nem tudom mi lenne a jobb.
Ha a világ bármely táján tüsszent valaki az a forint bukását jelenti.
A kör körös védelem, szigorú vám határok, vízum kényszer, önellátás, közmunka?
Na ez az ami nem működne.
Jó diplomácia, keresletre alapított ipar telepítése, munkahelyek teremtése, szakoktatás (ami ma nincs) fejlesztése, stb……
Az talán segítene.
De ez a gőzös fejű akarnok úgy meg van elégedve magával, hogy azt hiszi a nyugat már sorban áll , hogy a magyar forintot tekinthesse saját fizető eszközének.