Budapest, Moszkva – Idáig jutottunk – már az oroszoknak sem tetszik a magyar médiatörvény. Orbán Viktor persze megteheti, hogy kioktatja Putyint, és hadat üzen Moszkvának, bár egyik se lenne szerencsés: a történelem tanúsága szerint ugyanis az oroszokkal való konfliktusokból még soha nem jöttünk ki jól. Ha viszont így folytatjuk, hamarosan Kubától, Venezuelától, vagy éppen Észak-Koreától kap feddést az Orbán-kormány, amiért semmibe veszi Magyarországon a demokratikus alapjogokat.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap Ne sértsétek meg a többséget, avagy szólásszabadság magyar módra címmel Nyikolaj Szurkov cikkét közölte kedden.
A szerző szerint a magyar újságírók, a szerkesztők és a médiamágnások, akik 20 év alatt megszokták a szabadság és a demokrácia bizonyos normáit, feszülten várakoznak: július 1-jén életbe lépett az új médiatörvény, amelynek elfogadása tavaly decemberben botrányt okozott az EU-ban.
Szurkov kifejtette: A jogszabály bírálóinak alapvető kifogásai úgy foglalhatók össze, hogy a média ellenőrzését kivételesen széles felhatalmazással bíró, egyetlen pártot képviselő testület kezébe adják, s hogy a jogszabályban foglalt követelmények rendkívül homályosak, s e követelmények megsértéséért hatalmas bírságok róhatók ki, amelyek egyes orgánumok fennmaradását veszélyeztethetik.
Szurkov azt írta: a bírálók szóvá teszik a törvény sok kétértelmű megfogalmazását, például azokat, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy előnyösek legyenek a hatalomnak. Emellett, a bírságokon kívül, amelyek mértéke kizárólag a hivatalos személyek akaratától függ, a médiatörvény egyszerre több csapdát is rejt. Egyebek között veszélybe került az újságírók joga forrásaik védelméhez azokban az esetekben, amikor az ügy „államérdeket” érint. Itt sem derül ki, mit értenek ezen.
A törvény támogatóinak érvei szerint a jogszabályt az európai tapasztalatok alapján állították össze (gyakorlatilag egybeesik a megfelelő brit törvénnyel), s hogy objektíve szükséges volt az elfogadása, mivel új sugárzási technológiák jelentek meg.
A szerző idézte a kormányzó Fidesz képviselőit, akik azt mondják, hogy létezik magyar alkotmánybíróság, amely beavatkozott volna, ha valóban veszélybe került volna a szólásszabadság. A hatóságok állítják, hogy az újságíróktól csak akkor fogják megkövetelni forrásaik feltárását, ha államtitokról lesz szó, a politikai egyensúly megsértése miatt a tévéadókat egyáltalán nem fogják bírságolni, csupán közzéteszik a tényt, hogy a nézők értsék, kivel van dolguk. A hivatalos személyek kitartanak amellett, hogy az új törvény semmiképpen sem merénylet az újságírók szabadsága ellen – mutatott rá a cikk.
Maguk az újságírók azonban Szurkov szerint másként gondolják.
Megállapította, hogy magánbeszélgetésekben a mostani kormány ellenfelei és néhány európai hivatalnok is elismeri: jelenleg a helyzet a magyar sajtóban arra emlékeztet, mint amikor egy színdarab elején a falon függ egy fegyver, és annak előbb-utóbb el kell sülnie. Noha a sajtó feletti állami ellenőrzés Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is létezik, ott megvan a megfelelő politikai kultúra és hagyomány, amely kizárja, hogy a hatalom visszaéljen lehetőségeivel.
A szerző egy nagy kereskedelmi adó főszerkesztőjét idézte, aki azt mondta: az adó mindig kiegyensúlyozott álláspontot vallott, a hírekben az idő 60 százalékát a kormányzó pártnak, 40 százalékát az ellenzéknek szánta, de most bonyolultabbá vált a munka, mindent több szempontból kell vizsgálni.
Szurkov megállapította: „Meg kell érteni: öncenzúráról van szó, amely egyre erősödik. Ez érthető is, mert a kereskedelmi adóknak, amelyek többnyire külföldiek tulajdonában vannak, meg kell őrizniük a kormány által kiosztott frekvenciát, és pénzt kell keresniük, míg a helyi politika kevéssé izgatja őket”.
Újságírókat idézve azt írta, hogy a politikai hírek általában is fokozatosan eltűnnek az éterből, s helyüket a balesetek és hasonló események végtelen sora foglalja el.
Magyar jogvédők azt mondták a szerzőnek: a közszolgálati televízió hírműsorainak, hírmagazinjainak a 85 százalékát a Fidesz képviselőinek megszólalásai teszik ki, a többi az előző kormány bírálata.
”A helyzet ugyan meglehetősen komornak tűnik, az ellenzéknek és az újságírók egy részének azonban megmarad a remény, az internet, amelyet jóval nehezebb ellenőrizni. És van még egy tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: az európai intézmények felfokozott figyelme az országban uralkodó helyzet és a Fidesz tevékenysége iránt. Néhány megfigyelő egyenesen arra céloz, hogy ha Orbán Viktor miniszterelnök túlságosan messzire megy, az európai partnerek, például Németország, egyszerűen megfoszthatják az anyagi támogatástól” – vélte Szurkov.
Hozzátette: „Bár lehetséges, hogy a probléma nem maga a médiatörvény, hanem annak tisztességes alkalmazása. Nem zárható ki, hogy éppen a médiatörvény, illetve alkalmazása afféle lakmuszpapírrá válik, amely megmutatja a szocializmus romjain kifejlődött magyar demokrácia érettségét”.
A magyar demokráciának semmiféle érettsége nincs….mindezek alapján.
( Hogy egy párt azzal tudjon elérni kétharmadot hogy plitikai ellenfelét nyolc éven át ócsárolja , cserébe viszont nem ad semmiféle programot , ez közröhej tárgyává teszi a magyar emberek demokrácia-érettségét szövetségeseink körében )
Talán nem kell alábecsülni a sajátos orosz demokráciát, habár külföldre mindig bátrabb volt az orosz média. Nem kéne meg várni, hogy ők mondják ki – Magyarországon diktatúra épül. :-(
@gets Hiába nem-kéne, de szerintem majdnem mindegy ki mondja ki, ha már megroppantották a magyar közvéleményt.
Én azt hiszem értelmezni kellene a demokráciát. Van több fajtája. Sajnos a társadalom egyedeinek fejlettsége lényeges meghatározója a demokrácia fajtájának és fejlettségének. A közvetlen népi kormányzásnak a fejlődés véget vetett. Maradt a nép által megválasztott képviselet útján történő kormányzás. Nos nálunk itt dobott hátast a demokrácia. Olyan nem demokratikus úton történt a választás, hogy nem lehet és nem szabad demokratikusan megválasztott kormányzásról beszélni. Az a baj, hogy az írástudókból ömlik a demokrata, demokráciásnak mondott szózuhataga, hogy elnyomja a demokrácia alapjait. A nép küldötteket választott, hogy őt képviseljék a felajánlott programjuk alapján. Aki nem kínál programot nem vehet részt a választáson. Búm! És miért nem kontrollál a “demokrata”? A demokráciánkban hol van az a népszavazat, hogy egy negyede a társadalom szavazati joggal rendelkező része kétharmadnyi szavazati arányt bitoroljon? Lehetne hosszan fejtegetni, de ehhez széles körű bázis kellene. A konklúzió tehát: nálunk nincs demokrácia! A Fidesz ezt nagyon jól tudja, hisz az államformánk megjelölésénél el is hagyta. Hogy aljasság? Döntse el mindenki maga. Egy jogász, ha jogsértést akar elkövetni akkor az kalkulál és keresi a mellék ajtót. A Fidesz eddig mindég megtalálta, oszt, jó napot!
Azért szép az oroszoktól hogy aggódnak, talán náluk is kezd éledezni a demokrácia, (és remélem hat a kormányra) mert mint tudjuk, az oroszok másként szokták elintézni azokat az újság írókat, akik nem tetsző dolgokat írnak, a jó öreg makarov-val