Budapest – A Fővárosi Bíróság bizonyítottság hiányában nem jogerősen felmentette a háborús bűntettel vádolt Képíró Sándor volt csendőr századost. A 97 éves Képírót azzal vádolták, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzián az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek kivégezésében. Ungváry Krisztián történész szerint Képíró felelőssége jogilag nehezebben fogható meg, mint morálisan, Karsai László történész pedig úgy látja: az ügyet a Wiesenthal-központ pörgette túl, hogy legitimizálja saját létezését.
A felmentő ítéletet a tárgyalóteremben ülők hangos tapssal és éljenzéssel ünnepelték. Képíró Sándor mintegy 15 perces tárgyalótermi tartózkodás során, az utolsó szó jogán közölte, hogy ártatlan, soha nem ölt, rabolt, a hazáját szolgálta, majd a 97 éves embert visszaszállították a kórházba.
A vád szerint 1942-ben a katonai vezetés elégedetlen volt a januári razzia első két napjának eredményességével, és a tiszti eligazításon azt kérték, hogy a Grassy József ezredes által kiadott írásos parancsban foglaltakon túlmenő tisztogatást tartsanak. Képíró és egy társa a parancsot írásban is kérték, de nem kapták meg. Az ügyész szerint Képíró ennek ellenére továbbította beosztottjainak a szóbeli parancsot, miszerint a magukat igazolni nem tudó zsidókat és szerbeket ki kell végezni, bizonytalan esetben pedig az igazolóbizottsághoz kell őket kísérni. A vádirat szerint Képíró osztaga kivégzett egy házaspárt, továbbá egy férfit és nőt. Elfogtak egy testvérpárt, és Képíró utasítására őket, valamint 30, korábban elfogott zsidót teherautóval a kivégzőhelyre szállítottak.
A bíróság bizonyítottság hiányában, nem jogerős ítéletben mentette fel Képíró Sándort. A tanácsvezető Varga Béla öt pontos tényállás-ismertetéséből az derült ki, hogy lényegében a vád összes pontját megalapozatlannak tartja: az újvidéki vérengzést megelőző, a karhatalom tagjai által Délvidéken elkövetett gyilkosságokról nem feltétlenül kellett tudnia Képírónak. Bizonyíthatatlan, mondta a bíró, hogy Képíró tudta, hogy az átadott foglyokat kivégezni viszik.
A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a dokumentumok, elsősorban a történtekkel kapcsolatos 1944-es per kevés fennmaradt irata, illetve a külföldre menekült Képíró társa, Nagy János 1948-as népbírósági tárgyaláson elhangzott tanúvallomása, elegendő-e, illetve hiteles-e a vádiratban foglaltak alátámasztására. 1944-ből alig maradt irat, a 48-as népbírósági per tanúvallomásainak esetében pedig felmerül, hogy azok kényszer hatására születtek. Ezért döntött úgy a bíróság, hogy kellő bizonyíték hiányában Képíró Sándort nem ítéli el.
Az újvidéki vérengzésen történteket a történészek elég jól feltárták, az ügyről íródott Cseres Tibor híres dokumentumregénye, a Hideg napok. Az, hogy a csendőrtisztek, köztük Képíró tudtak arról, hogy mi vár a foglyokra, nem lehet kérdés, hiszen Képíró pont ezért kért írásbeli parancsot.
A pert Ungváry Krisztián történész kontraproduktívnak és meghirdetett céljával ellentétesnek tartja. A háborús bűncselekményekben hozott ítéleteknek Ungváry szerint csak akkor lehet elrettentő ereje, ha azokat konzekvensen alkalmazzák. Amíg rengetegen élnek és virulnak olyanok, akik 1956 után háborús bűncselekményeket követtek el, amíg nincs politikai akarat például Biszku Béla bíróság elé állítására, a Képíró-per pont a remélttel ellenkező hatást fog kiváltani: a kritikusok kettős mércéről fognak beszélni, miszerint a valós bűnösök megússzák, miközben a cionista lobbi aggastyánokat állít bíróság elé – mondja Ungváry.
A történész szerint Képíró valamilyen szinten felelős, nem véletlenül állították 1943-ban (sokadrendű vádlottként) bíróság elé. Képíró felelősségének csak a mértéke kérdéses: tudomással bírt-e arról, hogy mi történt azokkal, akiket összefogdosott. Ungváry szerint jogilag nehezebben fogható meg a felelőssége, mint morálisan: a morális felelősség megítélése nem a bíróság, hanem a társadalom feladata kellene hogy legyen, csakhogy egy aggastyánt a társadalom nehezen fog morálisan elítélni.
Nem látja értelmét a Képíró-pernek a szintén történész Karsai László sem. Szerinte nem szabad “egy roskatag aggastyánt 70 évvel később ilyen, nem megfelelően előkésztett, élő szemtanúkkal nem alátámasztható, hiányos korabeli és szinte nem létező jelenlegi bizonyítékok alapján, egy megélhetési nácivadász hisztérikus önmutogatási és önigazoló vágya alapján perbe fogni”. A per oka Karsai szerint nem az, hogy az ügyészség talált egy bizonyíthatóan tömeggyilkos háborús bűnöst. Mint mondja, az ügyet a Wiesenthal-központ pörgette túl, hogy legitimizálja a saját létezését a magánfinanszírozói felé.
Karsai szerint nem bizonyítható Képíró tevőleges részvétele a tömeggyilkosságban: az, hogy ott volt, nem bizonyítja, hogy mit rendelt el pontosan. Karsai szerint ugyanakkor nem igaz, hogy Képíró nem tudta, mi történik, csakhogy a történészi és jogászi igazság elválik.
Karsai László szerint a pert nem lehetett volna jobban előkészíteni: az alapvető bajnak azt tartja, hogy a tényleges, legkomolyabb vizsgálatot lefolytató magyarországi (1942-44-es) vizsgálati anyag hiányzik, és a szerbiai hatóságtól sem kaptak segítséget az ügyészek. A tanúvallomások, bizonyítékok, dokumentumok túlnyomó része már nem fellelhető.
“1945 után Délvidéken sokakat kikértek, megkaptak, halálra ítéltek, nem lehet mondani, hogy nem nyerték el a főbűnösök a büntetésüket” – mondja a történész. – “Csakhogy Zuroffnak, a Wiesenthal Központ igazgatójának pont most kellett valamit felmutatnia. Őszintén kívánom hogy hagyja már abba, amit csinál, hogy ilyen módszerekkel, ilyen csekély bizonyító anyag birtokában próbál embereket meghurcolni. Ezt senkivel, egy volt csendőrtiszttel sem lehet megtenni.”
Szégyen ! !
Meg főleg az amit utána egy Karsai nevű ál-történész össze mocskolódott az eset kapcsán a Köztévében !
A II vh. 66 éve fejeződött be. Aki akkor vezető vagy meghatározó pozícióban volt az már túl van a 90-en. Képiró szerencsétlenségére még életben találta a Wiesenthal Központ feljelentése. Felmentették bizonyítottság hiányában: lehet, hogy nem ártatlan, de nem mondhatjuk rá, hogy bűnös, egyelőre.
Véleményem szerint Képiró a “néma cinkosok” kategóriájába tartozik. Tudta mi történik, nem tiltakozott ellene, talán helyeselte is, de nem is mocskolta be a kezét. Ludovikás úri gyerek volt , korának és társadalmi helyzetének megfelelően gondolkozott.
Mo.-on az igazi háborús bűnös Horthy volt, aki tudta mi fog történni és mi történik az országában az általa jóváhagyott törvények alapján. Őt senki nem vonta felelősségre. 1957-ben ágyban párnák közt halhatott meg.
Hát, ennyi erővel kimondhatta volna azt is, hogy minden náci seggfej ártatlan volt.
Remélem az ügyész fellebbez, lesz másodfok, és jobban felkészül rá.
Nem azt mondom, hogy vágják börtönbe a vénembert. Elég kimondani, hogy bűnös. Az ő korában már az is elég.
Őszintén, tegye fel a kezét, aki másra számított.
A szerbek azonban kikérhetnék!
Ez a bíró is egyike a semle…!
Mikor fogunk, merünk végre a múltunkkal szembe nézni?
Vannak bűnök – ilyen a háborús bűn -, amik sosem évülnek el.
*
Ennek a tárgyalásnak az lett volna a lényege, hogy végre elismeri Magyarország, hogy hivatlanul ment idegen országba, kvázi megszálló volt és gyilkosságokat követett el Újvidéken.
Hogy merjük ezek után számon kérni – illetve végre lezárni – a Szerbiától a magyar lakosság elleni bűntetteket?
Hülye kormány, hülye ítéletek.
Nem Képírót kellett volna elítélni – szerencsétlen múmia -, hanem az ítéletben kellett volna elismerni egyes bűnöket.
Nagy és kimaradt lehetőség volt Tisztelt Politika, mert ez nem jogi hanem politikai kérdés volt igazából!
:evil:
Lehar, igaz… A mai történelemszépítő politikával nem állt volna összhangban az ítélet ha marasztaló. És a “történészek”, hogy alányalnak. Talán nemzetközi fórumra is lehetne vinni az ügyet….
A Jobbik nyomására történt ez az arcátlan ítélet , annak céljából hogy a Csendőrséget visszamenőlegesen mentesítsék a ” háborús bűnös ” szervezet vádja alól.
Nagyon szeretnének már ismét kakastollak alatt masírozni , párosával , puskával a vállukon ! ! !
Ne aggódjatok, Polt Péter majd másodfokon még ki is tüntetteti mint hős magyar katonát.
És holnapután már teret vagy utcát neveznek el róla.
És Budapest díszpolgára lesz.
Szégyenlem magam.
Lépjünk előre 69 évet. Ez hát * a * m i * m a i * M a g y a r o r s z á g u n k.
Gyöngyöspata és Képíró ítélet. Az előbbi falucskában a Mátra alján – ahol ‘44 óta már falu szélén sem lakhatna az én meleg szívű, dolgos derék Öreg Néném, sem az ő rokonai – a * f a s i z m u s * (a nácizmus) n y e r t e * meg a választást. És Budapesten, a volt gettótól alig egy kilóméterre? Szintén a * f a s i z m u s * (a nácizmus) n y e r t e * meg a pert az igazsággal szemben. És még az ítélet kihírdetését követően, a jelenlévő fasiszta csőcselék * o v á c i ó b a n * törhetett ki… Nagyapa – akit én nem ismerhettem – forog a Wesselényi-utcai tömegsírjában.
Nagyapa ne haragudj, hogy nem voltunk radikálisak az eltelt évtizedekben…
*
- Ami pedig Polt Pétert illeti, az a legrosszabb, ő az öngyűlölő “hitehagyott”, túltesz a nácikon is, hogy jól feküdjön náci urainál.
Ne hivatkozzon senki a nyilas csendőr életkorára, egészségi állapotára. Az általa legyilkoltatott emberek nem érhették meg ezt a kort. Az az érvelés ,hogy nem tudott a kivégzésekről a legpofátlanabb hazugság ami ebben a pernek nevezett színjátékban elhangzott. A nyilas közönség lelkesen meg is tapsolta.Gondolom a bíró már nevezte magát alkotmánybírónak azóta, a terrorista gyártó Balsai válóperes kollégája mellé, Lám így lesz az igazságszolgáltatásból gazságszolgáltatás.
Szegyen es gyalazat amit ez a ket ugymond tortenesz allit. A tomeggyilkossagok aldozatai neveben most szimbolikusan lekopom ezt a ket senkihazi, aljas tortenesznek aligha mondhato alakot es azt az ideologiat amit ilyen megnyilattkozassal probalnak igazolni! Megelhetesi nacivadasz? Egy gyonyoru szokovacslat amellyel a megelhetesi bunozok es megelhetesi politikusokkal akarja tudatalat egy csordaba terelni a Wiesenthal Center-t ami tobb evtizedes munkajanak eredmenyekent a legyilkolt milliokra emlekezve keresi az igazsagtetelt. Ugy latom a megelhetesi torteneszeknek nincs mas valasztasuk: a jobboldal dudajat kell fujni ejjel es nappal.
De amugy, az ujsagiras elso szabalya az objektivitas latszata. Itt meg az sincs meg, sajnos, hiszen a ket “tortenesz” kozul mind a ketto igazolja a birosag donteset es tamadja az aldozatokat kepviselo Wiesenthal Center-t.
Magyarorszag egy moralis katasztrofa vegzetes oleleseben vergodik. Es sajnos, mint mindig, most is az a sok ember aki moralisan es igazsagosan gondolkodik, az issza meg a levet ennek a dontesnek es az erre adott reakcioknak is hiszen kulfoldrol Magyarorszag egyre jobban egy fasiszta, naci-barat orszagnak tunik. Es ez, sajnos, egyre jobban nem latszat, hanem mindennapos valosag.
Nagyon életszerű a szituáció hogy 1942-ben csendőrszázadosként nem vett részt hazai zsidók, cigányok sérelmére elkövetett bűntettekben.
Ja.
De az ítéletben a jelenlegi hatalom mellett semmi csodálkozni való nincsen.
Ez is Magyarország, lehet a zászlót tovább lobogtatni..
David, teljesen ertheto a felhaborodasod. Azonban ne feledd: Magyarorszagon most fasiszta restauracio megy vegbe. A Horthysta, fasiszta reakcionak nagyon jol jott ez a per, es mint egy sakkjatszmaban, most lecsaptak az antifasisztak egy fontos babujat. Hosszu tavon oriasi vereseg var rajuk, de sajnos most ugy tunik hogy egyre csak erosodnek. Mellesleg Magyarorszag egove a Nyilas, es ez nem lehet teljesen veletlen. Szemely szerint az en nagyszuleimet, dedszuleimet a mocskos, rohadt, primitiv, szadista csendorok tuszkoltak vagonokba. A csaladom nagy reszet meggyilkoltak. Kepiro is csendor volt, es remelem hogy ha nem is itt ezen a Foldon, de majd a Tulvilagon elnyeri melto bunteteset.
Az igazságból elveszett az i! -HOFI
A Wiesenthal Intézet jó titkosszolgálati módszerekhez híven a régi adatokat újra feldolgozta és a Mo.-i Lakónyilvántartó alapján talált azonosságot.
- No, akkor Ő!
Képiró ugyanis nem bujkált. Volt már néhány felmentő ítélete a még élő tanúk korából. Ügyes volt-e vagy nem, vagy csak szerencséje volt, nem tudom.
Csendőrként valószínűleg részt vett dolgokban, ezért nem igazolták a felszabadulás után. Az újvidéki vérengzés után itthon perbe fogták és felmentették még 1943-44-ben.
A magyar igazságszolgáltatás a 60-as években folyamatosan levadászta az újvidéki lehetséges tetteseket. Az ügyet a ” Hideg Napok” c. film és a könyv is ébren tartotta. Emlékszem egy volt honvéd ítéletére akinek a nyugdíját háborús bűn, újvidéki vérengzés, miatt a minimumra kellett csökkenteni.
Horthyval arra akartam utalni, hogy az igazán nagy halak megúszták, mert megvédte őket a nagy politika.
Képiró egy kihaló klub utolsó darabja jár neki az igazságos ítélet.
KI A F…SZT ÉRDEKEL HÁNY ÉVES ÉS MILYEN BETEG. AZ ÁLDOZATÁT MÉG MEGBETEGEDNI SEM HAGYTA, HA IGAZAK A VÁDAK ÉS TÉNYLEG RÉSZT VETT A BŰNBEN. HA BŰNÖS, PUSZTULJON, NINCS HELYE A A CIVILIZÁLT VILÁGBAN. NÁCIK, ODA KERÜLTÖK AHOVÁ VALÓK VAGYTOK. A SZEMÉTDOMBRA.
Mivel a fidess szerint Európa őket másolja és követi, ezek után a világ legtermészetesebb dolga lesz, ha a délszláv háborús bűnösöket is ugyanezen indokkal felmenti a nemzetközi bíróság. Miszerint nem ismerhettek minden katonát, akiket alájuk rendeltek, ezért NEM IS FELELNEK a tetteikért.
Azaz a magyar (mitől is?) független bíróság szerint emberiség ellenes és háborús bűncselekményeket KIZÁRÓLAG személyesen lehet elkövetni.Akkor jó! Ilyen alapon Hitlert is fel lehetett volna menteni, hiszen nincs rá bizonyíték, hogy akár egyetlen zsidót, ellenzékit, elmebeteget, homoszexuálist is maga, személyesen ölt volna meg. Ész, hova mész?
Sajnos a bíróság/a bíró el(nem)járásából egyértelműen kitűnt, hogy Képírót, nagypolitikai érdekből, semmi szín alatt NEM AKARTÁK elítélni. A NEM AKARÁS köré építették fel a kihirdetett ítélet indokolását. Ennyit a független magyar bíróságokról.
N e m * i g a z, hogy nem bujkált. Argentinában élt, mint a háb”orús bűnösök többsége és 1996-ban jött vissza.
Amúgy Horthy is csupán Sztálin “jóindulatából” úszta meg a háborús bűnösök nürnbergi perét. Talán az utolsó kiugrási kísérletért cserébe… Egyébként ki tudja mit kappott volna.
Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
főárboc
“N e m * i g a z, hogy nem bujkált. Argentinában élt, mint a háb”orús bűnösök többsége és 1996-ban jött vissza.” … vagyis 15 éve.
Páger Antal is élt Argentínában, vissza is jött és semmi baja nem lett, pedig ő nyilvános szereplést is vállalt a Horthy rendszere mellett.
Lehet, hogy Pártunk és Kormányunk nem örül annak, hogy most találnak nálunk egy háborús bűnöst, de bíróságot akkor sem befolyásolhatja.
A W. Központ feljelentését kissé megkésett pótcselekvésnek tartom.