Drámai változást nem, legfeljebb kis elmozdulást mutatnak a korábbi évekhez a tegnap ismertetett felvételi ponthatárok. Egy kicsit, mintha elmozdult volna a jelentkezők érdeklődése a természettudományos irányba – jelentette ki Fábri György, az ELTE rektorhelyettese a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában.
Ugyanitt Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora azt mondta: a ponthatárok szórása attól is függ, mennyire volt nehéz az érettségi. Megerősítette, hogy a természettudományos érdeklődés a hallgatók körében erősebb a korábbinál, de aggasztónak nevezte, hogy a tanárképzésben nem történt elmozdulás. Véleménye szerint a természettudományos tanárszakoknál már nem nagyon van hová süllyedni, és a klasszikus tanárszakok iránti érdekélődés is csökken.
Fábri György elismerte, hogy van diplomás munkanélküliség, de szerinte még mindig jobban megéri diplomás munkanélkülinek lenni. Kiemelte: egy felmérés szerint a hallgatók a végzés után 2-3 hónappal találnak munkát. Városi legenda, hogy értéktelen diplomákkal vagyunk tele, a magyar felsőoktatás még mindig jól teljesítő alrendszer – szögezte le. A szegedi rektor is úgy vélte: a munkaerőpiac értékeli a diplomát. Hivatkozott a Fitch egyik felmérésére, miszerint 3-3,5 hónapra találnak munkát a végzettek.
Arra a felvetésre, hogy valóban kell-e mindenkinek diploma, Fábri azt válaszolta. megfogalmazódott egy furcsa ellenérzés a felsőoktatással szemben. Ennek kapcsán – mint mondta – az jut eszébe, hogy évszázadokkal korábban arról vitáztak az angol parlamentben, kell-e mindenkinek írni-olvasni, és erre az egyik képviselő azt válaszolta: nem, a favágónak például nem kell.
Szabó Gábor felhívta a figyelmet arra: egy uniós vállalás szerint 2020-ra a lakosság 40 százalékának rendelkeznie kellene diplomával. Ha ezt nem teljesítjük, az Európai Unió tányérmosói leszünk – szögezte le a rektor. Beszélt arról is: a fiatalok érdeklődését elterelni valamilyen irányba szerinte sokkal nehezebb feladat, mint a keretszámokat csökkenteni, utóbbi ugyanis szerinte csak tüneti kezelés.









Ezek szerint minden jól van ahogy van.
T. Szerkesztő, a cikk illusztrációja az SZTE korábbi rektorát ábrázolja, akinek véletlenül ugyanaz a neve, mint az utódjának :)
Ő a jelenlegi rektor:
http://www.u-szeged.hu/egyetem/egyetem-vezetese/dr-szabo-gabor-szakmai?objectParentFolderId=3492
Azért kétkedek ebben a mindenkinek kell-e diploma dologban. És ki fog akkor dolgozni? :-)
Nem tudom, milyen felmérésből származik az, hogy 3-3,5 hónapra találnak munkát a felsőfokú tanulmányukat frissen végzettek. Véleményem szerint az egyes szakterületek között hatalmas különbségek lehetnek.
Ismeretségi körünkben több olyan 2-3 éve, jó eredménnyel végzett, nyelveket beszélő építészmérnök van, aki a végzés óta nem talált munkahelyet, egyikük pedig elment kerékpár-szaküzletbe biciklit árulni, mert a szülei nem tudták anyagilag segíteni. Csak azok a frissen végzett építészmérnökök tudnak viszonylag hamar állást találni, akiknek a szülei is ezen a területen dolgoznak, és a kapcsolati hálót igénybe tudják venni.
Az építőipar 2008 óta folyamatosan megy lefelé, a gödör alja még most sem látszik. 2010 februárja óta az önkormányzatok részére nem írtak ki EU-s társfinanszírozási pályázatokat, amiben a kisebb tervezőirodák munkához juthatnának, ezért nagyon sok csak vegetál és csökkenti alkalmazottainak számát.
A válság előtt a fiatal építészmérnökök el tudtak menni Írországba, Angliába dolgozni, de 2008 nyara óta az erre a területre specializálódott állásközvetítők honlapjaikon alig-alig tesznek közzé állásajánlatot.
Nem az a lényeg, hogy hány százaléknak van diplomája, hanem az, hogy hány százaléknak milyen diplomája van.
A mennyiségi célkitűzés feltételezi, hogy a kiadott diplomák mögött megfelelő képzettség is lesz. Nyilván nem abszolut módon, hanem átlagosan és bizonyos szórással.
Különben mindenkinek diplomát lehetne adni, aki tud írni-olvasni, és egy idegen nyelven alapfokon gagyogni, és akkor letudtuk a feladatot.
Hát hogyne, persze.
De azért annak is megvolna a maga szépsége, ha a funkcionális analfabetizmus a mai 30% körüli értékről lejjebb csúszna. Meg annak is, ha a középfokú érettségin nem 20%-os teljesítménytől indulna az elégséges. Ha a szakmunkásképzőkben egyáltalán lehetne otthoni tanulásra nyomtatott szöveget kiadni (ma nem lehet, max. a legeltökéltebbeknél gépies bemagolásra). Első-vagy másodéves mérnökhallgatók azért buknak ki matematikából az egyetemen, mert középiskolás alapokat nélkülöznek. Puskázni a legkevésbé sem szégyen, inkább az számít fejlődési rendellenességben szenvedőnek, aki elvszerűen lemond róla (szórványosan előforduló jelenség). A pedagógusok között szép számmal vannak az elemi részletekre is figyelő, azokkal is dolgozó önfeláldozó kulik (ők többet, néha jóval többet dolgoznak a heti 40 óránál!), de vannak ám életművészek is, akiket bottal kéne eltanácsolni a pályától, szétverik a gyerekben azt, amit az elhivatottabb kollégák nagy nehezen összeraktak benne. A végzős diplomásjelöltek szakdolgozat-lopási –és másolási szokásaik (stb.) sem legendák. Felmérések bizonyítják, hogy a 10. alapiskolai osztály végén a tanulók alapkészségei, a teljesítményük matematikából, szövegértő olvasásban, stb. alacsonyabb szintű, mint a 8. osztályt frissen végzetteké, szóval a 9. és a 10. osztály beiktatása pont ellentétes eredményt hozott a várthoz képest.
A várthoz képest… úgy 2000 táján a vízcsapból is az folyt, hogy 2010-re Európa lesz a világ legversenyképesebb régiója. Vagyis az Unió, de akkor már velünk együtt, persze. Ehhez képest inkább válságövezetté lett, azóta már minket is beleértve. Hát ilyen őrült hazudozásból, ami itt folyik, más nem is jöhet ki, ez, ami van, abszolút megérdemelt sorsunk. A felsőoktatásnak nem a diplomások számarányának feltornászásán kéne bűvészkednie. Nem baj, ha ez a szám nő, sőt, de a követelmények fellazításával nőjön. A világpiac semmivel sem fogja honorálni önmagában azt, hogy (tegyük fel) 2020-ra itt 40% lesz a diplomások aránya. A szemforgató európai hazug életfelfogás egyik jó példája az aktuális brit bulvárlap-botrány. A felháborodott tömegek mintha elfeledkeznének arról, hogy pont az ő hírlapvásárlási-olvasási beállítottságaik szabják meg az őket kiszolgáló sajtómunkások módszereit. Szóval hazug itt minden, és a mai magyar felsőoktatás még nem kezdte el kibocsátani azokat a diplomásokat, akik (VIGYÁZAT!!! INNENTŐL MESE!!!) szép sorban elfoglalván a közélet kulcspozícióit, képesek olyan viszonyokat teremteni, hogy egyszer csak óriási botrány kerekedik abból, hogy egy felelős helyen levő döntéshozó e.g.y.é.r.t.e.l.m.ű.e.n u.t.a.l.t az odaítélt pályázati pénz valamely hányadának a visszacsorgatására…
Mostanában nem nagyon éreztem magam fenyegetve attól, hogy a földre terít a Hoffmann Rózsával való nagyfene egyetértés. De hát ilyen a élet, hm… az egyetem tényleg nem a középszernek, és nem a lustáknak való.
Úristen, nagy elütés: “… de NE a követelmények fellazításával nőjön,…”, ahogy azt azóta girbegurba soraiban is olvasom.
Arra lennék kíváncsi ki és mikor és milyen hangerővel áll ki végre a szakmunkás képezés mellett. Tökéletes a kérdés, hogy ha mindenkinek diplomája lesz, ki fog dolgozni? Nem akarok én egy diplomást sem bántani, és szükség is van jól képzett., mondom jól képezett és felkészült diplomásra, de…..valakinek valóra is kel váltani álmokat!. Két kézzel, szakértelemmel. Ehhez viszont képzés is kell és újra méltóságot adni a SZAKÉRTELEMNEK és képzésnek. Az utóbbi 10 valahány évben mindenki diplomás akar lenni…amit nem is csodálok, mert a jelenleg regnáló hatalmon lévő bagázs ezt nyomja éjel nappal, hogy CSAK a diplomás ér valamit. :evil: Pedig….
Vica1: Érdemi szakmunkásképzés majd akkor lesz, ha lesznek gyakorlati képzőhelyek. Ha a tanműhelyben idétlenkednek szakmai gyakorlat helyett – jobb híján – kb. annyi értelme lenne a dömping szakmunkásképzésnek, mint a dömpingdiplomáknak.
” Szabó Gábor felhívta a figyelmet arra: egy uniós vállalás szerint 2020-ra a lakosság 40 százalékának rendelkeznie kellene diplomával.”
Bocsánat de nem sok az egy kicsit? Jelenleg a lakosság több mint 50%-a inaktív, vagyis közömbös, hogy lesz -e vagy volt-e munkaerőpiacon felhasználható diplomája.
A foglalkoztatottak kb. 3 754 000-en voltak, a különbözet az a 10-11 százaléknyi munkanélküli.
Ha az összlakosságot nézzük akkor közel 4 millió embernek kellene diplomásnak lennie, az aktívak közül 2 milliónak. 2020-ra nem leszünk sajnos 10 millióan és az arányok csak romlani fognak..
Bizony a nemrég a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott EU. oktatási vezetői látogatás nyilvánosan leszögezte: Magyarországnak növelnie kell a reál képzését, mert lassan ezt a területet már senki nem tanítja és oktatja, és erre kitűnő bizonyíték, hogy egy év alatt egyetlen egy fizikatanár képzése történt, és ez rossz irány. Az egyházi iskoláknak is feladatává kellene tenni a tudományos oktatást.
Sajnos aki világosan látja, hogy milyen végzettséggel lehet ma pozícióhoz és jó fizetéshez jutni, az látja, hogy az a valódi hozzáértést nem igénylő jogi, szociológusi, államigazgatási, stb. végzettség. Ilyen végzettségekkel rendelkezik Orbán Viktor és kormánya, nem is lehet más a következménye, mint a totális kudarc, legfeljebb győzelemnek kikiáltva. És miután ezt a képzetlen népünk többsége el is hiszi, így nem várhatunk változást.
Persze az egyre több egyházi kezelésű iskolától mit lehetne várni? Sőt, az oktatás ügyünkért felelős eminensek a vallási nevelés fontosságáról és a testnevelés mindennapossá tételéről beszélnek.
Nemzeti tragédia! Az eredménytelenség záloga ez az oktatáspolitika!