A Fidesz ki akarja lopni a MOL-részvényeket? 2011. július 31. vasárnap 16:59 | AN

Budapest – Nagy valószínűséggel Simicska Lajos már a MOL visszavásárlása előtt kijelölte azokat a leendő tulajdonosokat, akik olcsón megszerezhetik a magyar olajipari cég részvényeit. Ez régi fideszes technika: az állam drágán visszavásárol valamit, megfenyegetve a tulajdonost, hogy a tulajdonrészét adja el, majd olcsón továbbpasszolja a tulajdont a Simicska által kijelölt strómancégnek. Ez a fideszes Nokiás doboz. A különbözetet kitevő tízmilliárdokat az adófizetők pénzéből fedezik.

Simicska Lajos nem alszik, minden alkalmat felhasználnak a rablásra. Ezúttal az Európai Bíróság csütörtöki ítélete teremt hivatkozási alapot, hogy nagy valószínűséggel saját zsebükre átpasszolják a MOL állam által megvásárolt részvényeit. Magyarország ugyanis megsértette az áfaszabályokra vonatkozó előírást; az ítélet végrehajtására az EB nem adott határidőt. A döntés a jegybank becslése szerint több mint 200 milliárdos hiányt jelenthet a költségvetésnek. Varga Mihály és Matolcsy György is “lehetségesnek tartja” Mol-részvények eladását, amit az MSZP és a Jobbik határozottan ellenez. Vagyis: a MOL részvényeket el fogják adni. Rodolfo azt mondaná: csak a kezüket nézzék, mert csalnak. Azt kell nézni, ki lesz a szerencsés vevő, aki tízmilliárdokkal olcsóbban jut a magyar olajipari óriáshoz. A különbséget az adófizetők fedezik.

Az Európai Bíróság szerint Magyarország jogtalanul halogatta a cégek áfa-visszaigényléséről szóló döntéseket, egyben arra kötelezte Magyarországot, hogy változtassa meg az áfa-visszaigénylés szabályait. A per ítéletét van ideje végrehajtani a kormánynak, határidőt ugyanis nem szabott az Európai Bíróság.

Az ügy nem a mostani, hanem az előző kormányok idején kezdődött. Az áfa-törvény kifogásolt rendelkezését 2000-ben a Fidesz-kormány fogadta el és a 2004-es csatlakozást követően sem sikerült rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba hozását. Az Európai Unió Bírósága pedig az eljárást 2007-ben indította.

Magyarországon az általános szabályok szerint a befizetendő áfa összegéből le lehet vonni a beszerzések után keletkező áfát, s az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ha egy cég a számlát befogadta, de az értékét még nem fizette meg az üzleti partnerének, az áfát közben visszaigényelheti. Ám, attól függetlenül, hogy a számla ellenértékét kifizették-e vagy sem a számla kibocsátójának az áfát be kell fizetnie a költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek során mindenképp a számlát kibocsátó cég vállalja a kockázatot: az állam csak akkor ad vissza áfát, ha azt valaki korábban befizette.

Az Európai Bíróság szerint ez az áfaszabályozás azért ütközik az uniós jogba, mert miközben elvárja a cégektől, hogy a ki nem fizetett számlák után is befizessék az adót, ugyanakkor a visszaigénylésnél a költségvetési szervek bármeddig húzhatják az időt.  A bíróság azt mondta ki, hogy az államnak joga van az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztására, de csak ésszerű határidőn belül.

Nagy mínuszt lesz kénytelen elkönyvelni az állam, mert ezt a féket kénytelen kivenni a rendszerből. Szinte bizonyos, hogy százmilliárdos nagyságrendről van szó. Vagyis nem véletlen, hogy a kormányok nem iparkodtak a kérdés rendezésével, mert sem a korábbi, sem a jelenlegi, de még a következő évek költségvetései sem viselik könnyen ennek a tételnek a kiszakítását a költségvetésből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) július közepén publikált, az államháztartásról szóló elemzése kimagasló kockázatúnak minősítette az Európai Bíróság magyar áfaszabályozásról szóló döntését. Becslésük szerint 240-250 milliárd forinttal csökkentheti a visszaállás évében a nettó áfabevételt. Az összeget illetően biztosat senki nem tud mondani, egyelőre csak becslések vannak arra, hogy milyen mértékű kiadást jelenthet a Bíróság döntése az államnak. Szakemberek 100 és 200 milliárdos tételről szólnak, bár a jegybank ennél nagyobb összeggel számol. Abban egyetértés van, hogy a kormánynak van némi mozgástere, mert az ítéletből nem derül ki egyértelműen, hogy mikor, kinek és milyen összeg jár vissza.

Az NGM közölte, hogy a magyar kormány tudomásul vette az ítéletet, a tárca megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően és vizsgálja a bírósági döntés költségvetési hatásait. Az NGM közleményében azt jelezte, hogy “a kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükség lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében, többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.” Először Varga Mihály vetette fel a múlt héten, hogy szükség esetén el is adhat a kormány a Mol-részvényekből, konkrétumokat azonban akkor nem említett. Az NGM szerint az előző kormányok felelősek a helyzetért. A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kabinet “már csak az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg” – olvasható az NGM közleményében.

Tukacs István MSZP-s képviselő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kieső bevételek pótlására a kabinetnek fel kellett készülnie, véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára már a múlt héten az orosz tulajdonból a közelmúltban visszavásárolt Mol-részvénycsomag egy részének esetleges eladásáról beszélt. Elfogadhatatlan, hogy állami vagyont használjanak fel erre a célra, és dilettantizmusnak nevezte, hogy a kormány kilátásba helyezte a nemrégiben visszavásárolt Mol-pakett értékesítését. “Józan ember sosem akar olyasmit eladni, amit más egyelőre nem akar megvenni. (…) Ezért a Mol-részvények zuhanórepülése teljesen érhető. A kormány ezzel a kóbor ötlettel egy megszerzett vagyont leértékelt” – jelentette ki, megjegyezve, elfogadhatatlan, hogy ebben az ügyben a nyilvánosság előtt folyamatos a kormányzati ötletelés. Az MSZP-s képviselő szerint a szükséges 100-120 milliárd forint előkerítésére megfelelő megoldás lehet a hitelfelvétel, illetve a költségvetési tartalékok egy részének felhasználása. Tukacs elmondta, hogy a szocialista kormányok azért nem változtattak a kifogásolt áfa-szabályozáson, mert a bíróság döntésére vártak. Hangsúlyozta, hogy áfa-ügyben a legnagyobb szigorra lesz szükség, elkerülve a jogosulatlan visszaigénylést.

A jobbikos Hegedűs Tamás országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatón kijelentette: „hajmeresztő ötlet” a döntés  költségvetési hatását a Mol-részvények újraértékesítésével „orvosolni”. Az állam által nemrég visszavásárolt Mol-pakett az elmúlt hetekben is jelentősen veszített értékéből és az esetleges eladás hírére is “biztosan tovább esnek az árfolyamok”, ezért a párt szerint a Mol-pakett értékesítése “a nemzeti vagyon elkótyavetyélését jelenti”.  A bírósági döntés nyomán kieső 100 milliárd forintot a költségvetés központi tartalékából lehetne pótolni.

Romhányi Balázs, a tavaly év végén megszüntetett Költségvetési Tanács elemzőinek egy részéből alakult civil szervezet, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője az [origo]-nak azt mondta: a döntés miatt felmerülő kiadás elsősorban likviditási kérdés, vagyis csak egyszer kell megteremteni a fedezetét a kifizetéseknek. Az államháztartásban kell lennie ekkora összegnek – mondta Romhányi. “Régen rossz, ha nincs annyi pénze az államnak, hogy kifizesse ezt az összeget, és akár a Mol-csomag egy részét el kell adnia. Ennek nagyon rossz üzenete lenne, azt jelezné, hogy nincs az állam zsebében pénz, főleg, miután az idén eltette a magán-nyugdíjpénztári vagyonokat” – tette hozzá Romhányi Balázs.