„Jó választás” Paczolay újraválasztása 2011. július 11. hétfő 2:25 | AN Forrás: nol.hu

Budapest – Bár példátlannak tartja a hatáskörök csökkentését, és attól sem érzékenyül el, hogy ezt csak ideiglenesnek szánják a döntéshozók, mégis elfogadta az újrajelölést Paczolay Péter. Talán azért, mert szerinte „miért ne születhetne olyan döntés, amelyet szakmai megfontolások indokolnak?”, és bízik abban, hogy nem egyedi esetről van szó. Nem kell attól tartani – Paczolay szerint -, hogy a korábban pártkötődésű bírák új pozíciójukban nem rendelkeznek majd az alkotmánybíráktól elvárt autonómiával. A magyar alaptörvényt bíráló velencei dokumentumban – szerinte is – „maradtak ténybeli tévedések”, és az Európai Parlament „állásfoglalása semmire nem kötelez” – nyilatkozta a nol.hu-nak Paczolay Péter.

Paczolay Péter az interjúban elmondta, hogy az AB határozatainak az alaptörvény megváltoztatásával történő felülírása a törvényhozó hatalomnak mindenütt a végső – kivételes – eszköze, a hatáskörök csökkentése viszont európai viszonylatban példátlan. A testület ezt a lépést kommünikében határozottan visszautasította és javasolta, hogy a hatáskörök ne változzanak. Arra nem tér ki az elnök, hogy e lépésüknek lett-e valamilyen következménye, hogy a törvényhozói hatalom részéről figyelemre vagy megfontolásra méltónak találták volna.

Paczolay Péter szerint újraválasztása ügyében semmiféle politikai alkudozás nem folyt, a nemmel szavazó frakciók is hangsúlyozták, hogy ellenszavazatuk nem a személyének szól, hanem politikai megfontolások eredménye. „Miért ne születhetne olyan döntés, amelyet szakmai megfontolások indokolnak?” – kérdezi Paczolay Péter. És bízik abban, hogy ez nem egyedi eset.

Paczolay szerint a bírák között alacsony a kifejezetten pártokhoz köthető személyek aránya. A jelölési folyamat során nem kérdezték meg őket, bár, teszi hozzá, nincs is ilyen törvényi kötelezettség. Azt viszont már abszurdnak tartja az elnök,és kérte az illetékesektől, hogy legyen női tagja is az Alkotmánybíróságnak.

Paczolay szerint nem kell attól tartani, hogy a korábban pártkötődésű bírák új pozíciójukban nem rendelkeznek majd az alkotmánybíráktól elvárt autonómiával. Hiszen a nemzetközi szakirodalomban is az olvasható, hogy a politikai jelöltek „törvényszerűen hálátlanok az őket jelölő pártokkal szemben”. Ennek egyik oka, mint mondja Paczolay, hogy bizonyítani akarják: korábbi politikai kötődésük az új pozíciójukban nem jelent politikai alapú elkötelezettséget, ugyanakkor a bírák meg kívánnak felelni a testület által támasztott „szigorú szakmai követelményeknek” – próbál meggyőzni az Alkotmánybíróság elnöke.

Paczolay Péter a Velencei Bizottság alelnöke is, és mint az érintett országból delegált tag, tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és nem vett részt a magyar alaptörvénnyel kapcsolatos bizottsági dokumentum szavazásában sem. Két raportőri megkeresésre azonban 25 pontban javaslatot tett a határozattervezet korrekciójára, azonban észrevételei többségét végeredményben figyelmen kívül hagyták. Szerinte a megszületett dokumentumban maradtak ténybeli tévedések és meglepetéssel szolgált számára, hogy a Bizottság végül kezdeményezte a magyar alaptörvény módosítását. Ugyanakkor – teszi hozzá folytatva, hogy – a velencei testület a sarkalatos törvények elfogadását és tartalmát tekinti majd perdöntőnek.

Az elnök kizártnak tartja - a Velencei Bizottság véleménye és az európai parlamenti állásfoglalás ellenére is -, hogy az Európai Unió Bírósága Magyarországot az alaptörvény közösségi joggal esetleg ellentétes pontjainak módosítására kötelezze. Kijelenti, hogy „a parlamenti állásfoglalás semmire nem kötelez”, az alkotmányozás az egyes államok szuverén belügye.

Mint ismert, jövőre az alkotmánybírósági eljárást kezdeményezők mozgástere szűkül, a törvényeket csak azok támadhatják meg, akiket a kifogásolt szabályozás igazolhatóan érint. Ez az intézkedés bizonyos esetekben kifejezetten aggályos lehet, hiszen számos olyan jogszabály van, amely nem konkrét személyeknek okoz érdeksérelmet. Mi lesz, ha alkotmányellenes választási törvényeket fogadnak el, ki támadja meg az aggályosnak tűnő kétharmados törvényeket? Paczolay Péter szerint ezekben a kérdésekben az ombudsmanhoz lehet fordulni, aki majd indokolt esetben kérheti az AB-tól a jogszabály vizsgálatát – hangzik a megnyugtatónak szánt válasz. „A politikailag vagy más okból kényes ügyek tehát változatlanul az AB elé kerülhetnek, bár időben kétségkívül később – ismeri el az újjáválasztott elnök – hiszen a jogszabályról előbb ki kell derülni, hogy az alkalmazása az alapjogok tekintetében valamilyen visszásságot okoz.”

A hatályos alkotmányra hivatkozva korábban benyújtott beadványok sorsával kapcsolatban Paczolay Péter elmondta: még nincs eldöntve, hogy mit kezdenek az előttük fekvő mintegy kétezer üggyel. Egyik lehetőség, hogy tiszta lapot nyitnak és akkor a beadványok jelenlegi formájukban elvesznek és mindenkinek döntenie kell arról, hogy az új alaptörvényhez igazított panasszal ismételten az AB-hoz fordul-e. Vagy esetleg levélben felhívják az érintettek figyelmét a változásra és arra, ha fenntartja továbbra is a kifogást, a beadványt aktualizálni kell.

Az elnök szerint a korábbi alkotmánybírósági határozatokat, amelyekre a döntéseik során gyakran precedensként hivatkoztak, nem kell automatikusan hatályon kívül helyezni. Ugyanis „a ma hatályos alkotmány és az új alaptörvény között például az államszervezetre vagy az alapjogokra vonatkozó rendelkezések között számos hasonlóság, helyenként szó szerinti egyezés van, ezért határozatok sora változatlan formában érvényesnek tekinthető. A testület képes eldönteni, hogy precedensként melyik rendelkezés alkalmazható a jövőben is, s melyik nem” – mondja Paczolay Péter.

A nagy érdeklődéssel kísért ügyek – mint például a médiatörvény, a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, az AB-hatáskörök módosítása, a semmiségi törvény, vagy a bírák nyugdíjkorhatárának szabályozása – sorsáról, nem sikerült egyértelmű választ kapni az elnöktől. Annyit elárult, hogy kedden tárgyalják a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványt, illetve az alkotmánymódosítás miatt benyújtott panaszt, a többi ügyet a nyári szünet után veszik napirendre. Ezek egy részében időhöz kötött az AB döntése, mert a kifogásolt jogszabály hatályba lépése után már nem lehet reparálni a jogsérelme, ilyen ügy például a nyugdíjpénztári vagyon”államosítása”. Az elnök szerint rendező elv lehet, hogy azokat az ügyeket, amelyek már szerepeltek a teljes ülés napirendjén célszerű lenne még idén lezárni, bár ezt a felvetést még meg kell vitatni a testülettel – fejeződik be a bizonytalan tartalmú válasszal az interjú.