Washington – Mára ígérte John Boehner, hogy megszavaztatja a Kongresszussal az újabb büdzsét, de Harry Reid szerint a szóbanforgó republikánus törvényjavaslat a Szenátusban halálra van ítélve. A szavazásra csütörtök estig nem került sor, mert a Tea Party republikánus szimpatizánsai nem hajlandók támogatni a házelnök tervét.
A republikánus párt megosztottsága miatt zátonyra futott és elsüllyedt John Boehner kompromisszumos hajója. A terv ideiglenesen lehetővé tette volna az adósságplafon emelését, és ily módon a kormánycsőd elkerülését. A Ház elnöke a tervekkel ellentétben nem bocsátotta szavazásra a törvényjavaslatot, mert a Tea Party-val rokonszenvező, fiskálisan konzervatív republikánus képviselők jelezték neki, hogy nem támogatják a csomagot. Szerdán és csütörtökön egész nap csengtek a telefonok a Kapitóliumon, a konzervatív választók nem tartották Boehner megszorításait elég keménynek, szerintük az állami kiadások nem csökkentek volna olyan mértékben, ami az ország eladósodását visszafordította volna.
Ha Boehner rá is tudta volna venni kollégáit, hogy megszavazzák a tervet, az a Szenátusban egyébként is elbukott volna, ahol a demokrata többség szószólója, Harry Reid a javaslatot eleve halálra ítélte. A demokraták fő problémaja a csomaggal az volt, hogy Boehner két szakaszban emelte volna az adósságplafont: az első emelés 2011 augusztusától számítva hat hónapra lett volna érvényes, és azt a választási kampány kellős közepén a törvényhozóknak és Obamának újra kellett volna tárgyalniuk. Obama szerette volna ezt a témát hamarabb lezárni, vagy legalábbis 2012 utánra halasztani. A demokraták ezért Boehner tervét ragtapasz törvénynek nevezték, és azzal vádolták őt, hogy a vitákkal tönkre akarja tenni a karácsonyi szezont.
Az elakadás elhárítására Obama egyes támogatóinak, például James Clyburn képviselőnek szokatlan ötletei támadtak. Clyburn szerint arra lenne szükség, hogy Obama elnöki határozattal, a törvényhozói testületek kihagyásával emelje meg az adósságplafont. Erre az alkotmány 14-dik módosítása alapján lenne joga, amely kimondja, hogy az államadósságot minden körülmények között ki kell fizetni. Mivel jelenleg az adósságot csak úgy tudjuk kifizetni, ha még több adósságot halmozunk fel, Clyburn szerint logikus, hogy a plafont emelni kell, bármilyen áron. Ez a diktatórikusnak tetsző lépés természetesen politikai kockázattal járna Obama számára.
Jelenleg a Ház által korábban megszavazott “Cut, Cap and Balance ” terv még mindig egy reális lehetőség lenne, ha a Szenátus hajlandó lenne azt megszavazni, és az elnök aláírni.
Na, akkor most felmegyek a padlásra, megkeresem a békatalpamat, mert akkorát fog fellélegezni a Piac pár nap múlva, hogy félek hogy cunami lesz belőle.