Budapest – Két újabb sarkalatos törvényt terjesztett Országgyűlés elé az igazságügyi tárca pénteken: a javaslatok az egységessé váló biztosi rendszert fektetné új alapokra, valamint az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő adatvédelmi hatóság felállítását szabályozza. A két tervezet jelentősen visszavágja a korábbi ombudsmani rendszer nyújtotta garanciákat. Az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hatóság elnökét ezentúl a miniszterelnök jelöli, Schmitt Pál meg kinevezi a parlament helyett. Nem lesz akadálya az új vonalkódos kérdőíveknek?
A két új jogszabály megalkotására a jövő év első napjától hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, a változtatások az új alkotmánnyal egy időben léphetnek érvénybe. A kormány az alapvető jogok hatékonyabb és koncentráltabb védelmét reméli az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől. Bár a két javaslat a garanciák továbbfejlesztését tűzte ki célul, a tervezet több ponton visszalépést jelent a korábbi ombudsmani rendszerhez képest.
Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban korlátozottak a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérheti, helyszíni ellenőrzést sem folytathat, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
Jelenleg négy, kizárólag az Országgyűlésnek felelős országgyűlési biztos működik: az állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, a jövő nemzedékek biztosa, illetve az adatvédelmi ombudsman. A januárban hatályba lépő új alkotmány – és ennek nyomán a törvényjavaslat - szerint csak egy, általános biztosnak nevezett ombudsman marad, akinek két, környezetvédelmi és kisebbségi ügyekkel foglalkozó - helyettese lesz. Eddig a szakbiztosok egyenrangúak voltak. Viszont az adatvédelmi ombudsman intézménye teljesen megszűnik, helyette egy hivatal ellenőrzi majd a közszféra átláthatóságát és garantálja a személyes adatok védelmét.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítására tesz javaslatot. Lényeges változás a jelenlegi ombudsmani törvényhez képest, hogy a jövőben már nem az államfő és az Országgyűlés dönt az adatvédelmi hatóság elnökének személyéről, hanem a miniszterelnök, akinek jelöltjét a köztársasági elnök nevezi majd ki - parlamenti jóváhagyás nélkül - kilenc évre.
A hatóság a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal visszaélőket. A törvényjavaslat a hatóság számára megteremtené annak lehetőségét, hogy díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.
A parlament honlapján olvasható összesítés szerint a jövőre hatályba lépő alaptörvény 32 olyan témakört jelöl meg, amelyeket kétharmados törvény szabályoz, ezek közül – a pénteken benyújtott két új indítvánnyal együtt – már összesen hetet nyújtott be a kormányoldal. Az Állami Számvevőszékről szóló indítványról jövő héten szavazhatnak a képviselők, és várhatóan ekkor kezdhetik tárgyalni a népszavazásról, a köztársasági elnök jogállásáról, a honvédelemről, a Magyar Honvédségről, illetve a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről és az egyházakról szóló tervezeteket.
Újdonság, hogy sarkalatos törvény rögzíti majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, amelynek elkészítését Orbán Viktor “magára szignálta”. Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, csakúgy mint a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről és az állami kitüntetésekről szóló törvény. Mindezek várhatóan ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé.
“illetve a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről ”
No ez vajon mit jelenthet?
Sóhivatal Sóhivatal hátán …
Az én véleményem már nem sokat számit, a FIATALOK MIT SZÓLNAK EZ NEKIK SZÓL MÁR!!!!
Az ATV-ben Olga meghívta Szíjjártót, ahol is ez a sz@ros behazudta, hogy igen, ők konzultáltak a kérdőívekkel kapcsolatban.
Másnap jött az ombudsmanos f@szi, aki közölte, hogy semmilyen konzultáció nem volt, de ő hivatalból kiment kétszerellenőrizni a gyártást, ahová senki nem hívta őt, feljelentette a kormányt jogosulatlan adatkezelés miatt, erre az lett, hogy megszüntetik a csába. Az ügy az Európai Bizottság asztalán van, mivel az ombudsman felnyomta Szíjjártóékat.
Egyébként házborzongató, ahogy Szíjjártó szemrebbenés nélkül behazudott mindent Olgának.
A csuti meg a golyóstoll lesznek adataitok kizárólagos birtokosai a vazallusuk által. Rettegjetek
Nem rettegek az ilyen diktatórikus hatalomnak pont ez a célja.Benne van az erőszakos emberekre erőltetett törvénykezési gyakorlatban a bukás:Mikor?Ha majd elegen ébren leszünk a remény hal meg utoljára ezért vagyok még ott minden megmozduláson.A végén siker fogja koronázni.
Omerta, tedd a kezedet a szívedre, és úgy esküdj hogy havi 2 millióért (illetve pár hónapig hárommillióért) nem tudnál pár mondatot szemrebegés nélkül belehazudni Kálmán Olga szemébe!
Egyébként meg egyértelmű a “rendkívüli helyzet” leánykakori nevén (csak úgy mindenki ráismerne) rendkívüli állapot. Már hónapok óta azon dolgozik a fidess, hogy ezt kiprovokálja! Egyből nem lennének mindenféle választások, az Ormány rendeletekkel kormányozhatna,és MINDEN politikai ellenféllel könnyedén leszámolhatna.
Ajánlott irodalom: Bartus: Az unió első fasiszta állama!
Ne bantsatok Szijjartot! Beteg ember – fö tunete az, hogy mar a sajat suletlensegeit is mint egyeduli igazsagot éli meg. Mas tarsadalmakban mar regen egy otthonban apoloknak osztana az igazsagot…
… azért megnézném a jövő nemzedéke ombudsman munkaköri leírását