Budapest – Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta indítványát, így módosul a hatályos alkotmány és az alkotmánybírósági törvény. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az indítványt 257 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház; az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak. A képviselők arról is határoztak, hogy az alkotmánymódosítás sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
Az Ab létszámának növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt).
A most elfogadott változtatás értelmében azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amit az előterjesztők azzal indokoltak, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát ledolgozhassa, és minél rövidebb időn belül elbírálja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt a testülettől.
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett – ahogy az alaptörvényben is szerepel – tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.
Akkor most 15 ingyenélő lesz a bizottságban, mert a jogainkért nem igazán szólalnak fel időben.
Csuda szép lenne, ha a tűzoltók is csak megállapítanák egy esemény végén, hogy valóban tűz volt és tényleg leégett a ház, a tűznek pedig nem lett volna joga égni.
“nem törekedhet a hatalom kizárólagos birtoklására”
A folyamatos alkotmánysértést észre sem veszik?!
Nemzeti ügyek kormánya?!
Nemzet nélkül?!
Mi tényleg hülyék vagyunk mert hagyjuk!!!!!!!!!!!!!!!
Nyilván a csuti kiskondás az AB-ben is legalább 2/3-os többségre körekszik, nehogy már bármi gixer előfordulhasson…
Azok a szerencsétlen gerinctelen AB mamelukok meg hagyják, hogy statisztákká degradálják őket ebben a fityiszes színjátékban… Pedig nyilván átlátják, hogy ha nem lépnek, akkor ÖRÖKRE elvesztik annak lehetőségét, hogy ÖNÁLLÓ. SZAKMAI döntést hozhassanak.
Ki veszi még komolyan ezt az AB-nek nevezett gittegyletet?
Van, de minek? Nemcsak most. Az elmúlt 10 évben.
Az AB már amortizálódott és tisztességes volna lemondani, mint asszisztálni ehhez a baromsághoz.
Tisztelt AB!
Még megmutathatják mennyire tökös emberek.
Kérném tisztelettel alkotmány ellenesnek nyilvánítani:
- a magánnyugdíj pénztár ügyet,
- bírói nyugdíjazásokat,
- visszamenőleges rendvédelmi nyugdíjakat!
Jobb lenne 25 évre választani őket… Hogy,miért? Csak! Mert ez egy negyed század!
Ha nincs Alkotmány, csak Hitvallás, akkor milyen bíróságról beszélnek? Hitvallók? Nemzeti-Keresztény Inkvizíciós Bíróság?
Tisztességes alkotmánybíró nem vállalhat szerepet ebben a kirakattestületben. Le kellene mondania mindegyiknek, hogy a világ előtt nyilvánvaló legyen, hogy a Fidesz saját alkotmányát a saját embereivel támogatja meg.