Washington – Barack Obama elnök bejelentette az afganisztáni csapatkivonás menetét. A százezer főnek idén csak tíz százalékát vonják ki, további 13 ezer főt jövő nyárig. Vannak demokraták, akik máris elégedetlenek, szerintük Obama nem elég gyors.
Az elnök a jelek szerint óvatos duhaj. Még az idei tízezer fős csapatkivonás is két részletben zajlik, ötezer ember visszarendelését a nyáron kezdik meg, további ötezernek szilveszterig kell kivonulnia. Újabb 23 ezer katona a jövő nyárig tér vissza európai és Egyesült Államok-beli bázisára. Ez összesen 33 ezer, vagyis a teljes létszám harmada.
Afganisztánban harcoló alakulat. Idén már nem csökken számottevően a létszám
Obama ezek szerint a tábornokok tanácsát szívlelte meg és nem a kongresszusi demokratákét, mert míg az utóbbiak az afganisztáni misszió minél gyorsabbi beszüntetése mellett állnak ki, addig előbbiek figyelmeztették az elnököt – aki az Egyesült Államok hadseregének főparancsnoka is egyben –, hogy a kapkodás katasztrofális következményekkel járna.
A Fehér Ház igen óvatos és hallgatag csapatkivonás-ügyben, és még véletlenül sem akar „küldetés teljesítve” látszatot keltni. Obama hangsúlyozta, hogy az al-Kaida elleni harc a világ minden területén, így Afganisztánban is folyik tovább. Feltehetően ezután is főszerep hárul a Pakisztánban és Jemenben is bevetett pilóta nélküli gépekre, a drónokra, amelyek rakétatámadásai több vezető terroristát és számos terrorbázist semmisítettek meg.
Tálibok szovjet haditechnikával. Vissza a kőkorszakba
David Petraeus, az afganisztáni amerikai és NATO csapatok főparancsnoka a drónokat nagy sikerrel alkalmazó CIA élére kerül, miután az ottani igazgatóból, Leon Panettából védelmi miniszter lesz.
A döntésen egyértelműen érződik, hogy Obama a guantánamói fogolytábor bezárásának ügye után most ismét felülvizsgálta korábbi nézeteit, és legalábbis nem kívánja elsietni a csapatkivonást, amivel szinte biztosan megpecsételné a Nyugat által hatalomba ültetett, de a szövetségesekkel és Amerikával szemben egyre arcátlanabb Karzai-rezsim sorsát, miután a kabuli kormány szakértői vélemények szerint hetek alatt összeomlana a tálibok csapásai alatt.
A mostani minimális szintű kontingens-csökkentést a közelmúlt al-Kaidával és Talibánnal szembeni sikerei teszik lehetővé, köztük Oszama bin Laden és Khálid al-Mászri likvidálása, több terrorbázis megsemmisítése és más harci sikerek, amelyek számottevően meggyengítették az afganisztáni terrorszervezeteket. A több éven át tartó kiképzésnek köszönhetően ma már valamelyest harci értékkel rendelkeznek az afganisztáni központi kormányzat fegyveres erői is.
Az elnöknek azonban a 2012-es választások közeledtével a belpolitikai helyzetre is tekintettel kellett lennie – első helyen arra, hogy az amerikai közvélemény-kutatások között egy olyan nincs, amely szerint az afganisztáni háború népszerű lenne. Nagy tanulság, hogy hiába nem kényszersorozott, hanem zsoldoskatonák harcolnak, hiába vannak jelen tucatnyi más ország katonái, hiába volt a kiváltó ok egyértelmű és az egész nemzetet felvillanyozó – tíz év elteltével a közvélemény mindenképpen „kifárad”. A Pew Research Center felmérése szerint 56 százalék van azon a véleményen, hogy mielőbb haza kell hozni a fiúkat, és csak 39 százalék mondja azt, hogy addig kell maradniuk, amíg a helyzet stabilizálódik.
Saigon eleste. Nem ismétlődhet meg a vietnami gyalázat
Ám közvélemény ide vagy oda, Obama alighanem azzal is szembenézett, hogy egy könnyelmű,. „saigoni típusú” menekülés hasonló következményekkel járna, azzal a különbséggel, hogy nem kommunista, hanem iszlamista diktatúrát betonozna be a térségben beláthatatlan időre és beláthatatlan következményekkel.
