Destabilizálja Afganisztánt az amerikai segély 2011. június 9. csütörtök 19:31 | AN Forrás: Christian Science Monitor

Washington/Kabul – Az átfogó kongresszusi jelentés szerint a közép-ázsiai feudális államba beleölt dollármilliárdok csak arra voltak jók, hogy még inkább megszilárdítsák a korrupciót. Ha az amerikai csapatokat valóban kivonják, Afganisztánban valamennyi stabilizációs programnak lőttek.

Tíz év alatt elképesztő összeget, 19 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok Afganisztán stabilizálására, de ezt az összeget megerőltetés nélkül fölzabálta a minden képzeletet felülmúló baksisrendszer, amit nem sikerült megváltoztatni. És ha eddig nem sikerült, valószínűtlen, hogy a még hátralévő időben sikerülni fog.

A Szenátus külügyi bizottságának jelentése arra figyelmeztet, hogy miközben Amerika jelenleg minden más országnál erőteljesebben segélyezi Afganisztánt, ennek a világon semmi látszata, vagy ha van hatása, az negatív. A pénz sok esetben az amúgy is mértéktelen korrupciót pörgette fel, és így még reménytelenebb helyzetbe hozta a világ egyik legszegényebb országának leszakadó régiói lakosságát.

A jelentés megállapítása szerint az ország stabilizálására szánt segélyprogramok – valamint az azokkal járó irdatlan összegek – az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes stratégiájának lényegét képezik. „Stratégiánk feltételezi, hogy a rövidtávú segélyezés stabilitást eredményez a felkelőkkel szembeni műveletekben és ’megnyeri a szíveket és az agyakat’. Ezt azonban csak korlátozott mértékben támasztják alá az afganisztáni tapasztalatok.”

A jelentés ezzel még finoman fogalmaz – a valóság az, hogy a pénz pozitív hatása nada, nem létezik. A dokumentum arra is rámutat, hogy az országba beáramló pénz felpumpálhatja a kondérhoz közel ülők javadalmazását – akár az afgán átlagfizetés tízszeresére is –, emellett azonban csak a korrupciót fűti. Hosszú távon a segély az ország totális összeomlását eredményezheti, mert az amerikai és más külföldi csapatok távozása után Afganisztán nem lesz képes a megkezdett folyamatok folytatására.

John Kerry demokrata massachusettsi szenátor kimondta: „Meg kell kockáztatnunk a feltevést, hogy stabilizációs programjaink jelen formájukban a stabilizálódás ellen hatnak.” Erre utal az is, hogy világbanki adatok szerint az ország rekorder: nem létezik még egy állam a Földön, aminek a GDP-je 97 %-át külföldi segélyek tennék ki. A maradék a kábítószer előállításából és forgalmazásából származik.

Mindennek fényében sokan értetlenül állnak Barack Obama azon kívánsága előtt, hogy az Egyesült Államok a 2012-es költségvetési évben emelje 3,2 milliárdra az afgán segélyt – miközben maga Amerika képtelen kikászálódni a válságból, sőt, a szövetségi kormány működése is csak augusztusig látszik biztosítottnak.

„Geostratégiai érdekeinket a terrorizmuson kívül az adósság, a gazdasági verseny, az energia- és élelmiszerárak, a tömegpusztító fegyverek elterjedése és számos más dolog is fenyegeti”, jelentette ki Richard Lugar indianai republikánus szenátor. „E problémák megoldása megnehezedik, ha túl sok forrást ölünk egy országba, amely történelmileg ellenállt a nemzetépítő kísérleteknek.” Lugar arra is felhívta a figyelmet, hogy a segély maga csak kis része annak, amibe az afganisztáni rendfenntartás kerül. Az Egyesült Államok évente százmilliárdot költ erre az országra, és ennek nem sok látszatja van.

A jelentés szerzői meg nem vonnák a segélyeket Afganisztántól, ellenben azokat feltételhez kötnék, megállítanák például az inflációs bérkiáramlást, ami mögött az égvilágon semmiféle gazdasági teljesítményt nem lehet még nagyítóval sem felfedezni. De ilyen teljesítményt a segélyek sem generálnak. A dollármilliárdokat a kabuli adminisztráció az utolsó centig elkölti önmaga fenntartására. A jövőben ebből a pénzből utaknak és iskoláknak kell épülniük.

Nagy kérdés azonban, hogy sikerülhet-e megszüntetni a korrupciót anélkül, hogy felszámolnák magát az országot, vagy a kettő már egy. Ryan Crocker kabuli amerikai nagykövet szerint a korrupció az ország rákfenéje, aláás az államtól a gazdaságon át a foglalkoztatásig mindent. A megoldás az lehet, hogy a segélyek kizárólag célzott támogatások formájában használhatók, és így nem, vagy nem olyan mértékben lehet szétlopni őket.