Totális káosz várható a bíróságokon 2011. május 31. kedd 20:10 | AN, Hírszerző

Budapest – Több tízezer folyamatban lévő peres ügyet kell majd átvennie az előrelépő bírósági titkároknak a jövőre nyugdíjba vonuló tapasztalt kollégáiktól, ami valóságos dominóeffektust idéz elő az igazságszolgáltatásban.

“A bíróságok működőképességét alapvetően fogja megrendíteni a módosítás” – állították az igazságszolgáltatás vezetői abban az április 14-i közleményükben, melyet az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek. A levélben, amelyet az ítélőtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság (LB) teljes ülése írt(ak) alá, a bírói nyugdíjkorhatárt 70-ről 62 évre csökkentő, alaptörvényhez benyújtott Lázár János-féle módosító indítvány ellen tiltakoztak.

Lázár a módosító javaslatához egy tollvonásnál nem több indokolást fűzött: mindössze annyit, hogy egy alsó és egy felső korhatárt akar megszabni, és később egy interjúban annyit közölt, hogy mindenhol az általános öregségi nyugdíjkorhatárt akarják érvényesíteni.

Az új alkotmány elfogadása után szintén Lázár terjesztette elő – mint mondta az OIT észrevételei alapján – az átmeneti rendelkezéseket, egy éves átmeneti periódust hagyva a felső korhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött bírák, ügyészek részére; mint hangsúlyozta, az átmeneti rendelkezésekkel biztosítva az igazságszolgáltatás működésének zökkenőmentességét.

Az OIT elsősorban arra hivatkozva tiltakozott a nyugdíjkorhatár csökkentése ellen, hogy a fél éven belül nyugdíjba vonuló bírók peres ügyei befejezetlenül maradnak, azokat át kell adni a helyükre kerülő fiatalabb kollégáknak, ami az egyébként is lassú ítélkezést tovább nyújthatja.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint az új rendelkezés a következő három évben 350 bírót fog érinteni. A legnagyobb gondot annak a 274 bírónak az ügycsomagja jelenti, akiknek 2012. december 31-ig kell távozniuk. A 274 bíró 60 106 ügyet visz, amit még akkor sem lesz könnyű átszignálni, ha egy részük befejezés közeli állapotban van.

Egy, Fleck Zoltán jogszociológus vezette kutatás megállapította, hogy a bírósági önigazgatást bevezető 1997-es reform után a rendszer ötször akkora költségvetéssel és 30 százalékkal több bíróval sem tudott úrrá lenni a hátralékokon: 2006-ban 51 ezer volt az egy évnél hosszabb ideig tárgyalt ügyek száma. Ez mára valamelyest javult - a perek 75 százaléka egy éven belül lezárul -, ám az idősebb, tapasztaltabb bírók nyugdíjba küldése, legalábbis egy időre, visszafordíthatja a folyamatot.

A legnagyobb gondot a büntetőügyek jelentik. A 2012 végéig távozni kényszerülő bírók közül 90 foglakozik büntetőügyekkel. Ezeknél az eljárásoknál a bizonyítás lefolytatása a per legfontosabb része, a bizonyítékok mérlegelésével kell a bírónak a megalapozott döntést meghoznia. Az ügyet átvevő bíró, aki nem vett részt a bizonyítási eljárásban, hogyan tud megalapozott döntést hozni – teszik fel a kérdést az Országos Igazságügyi Tanácsban. Miután emberi sorsokról van szó, az ilyen esetekben eddig az volt a gyakorlat, hogy az ügyeket átvevő bírák elölről kezdték az eljárást. Most ez tömeges jelenséggé válhat.

Lefejezi-e a Lázár-féle csomag a bíróságokat? Bár az ellenzék a parlamenti vitában ezzel érvelt, ám az adatok összességére nézve mégsem igaz: a 26 bíróság közül kilencnek távozik 2013-ig az elnöke. Igaz, a nyugdíjazás a legjobb szakmai teljesítményt nyújtó ítélőtáblákat különösen érinti: 5-ből 3 elnöknek mennie kell. A legfájdalmasabban a Legfelsőbb Bíróságot érinti: itt a bírák 30 százaléka kényszerül nyugdíjba menni.

Ugyanilyen súlyos a helyzet a Fővárosi Bíróságon (FB): 42 bírónak, ebből két kollégiumvezetőnek kell távoznia. Ráadásul a Fővárosi Bíróságon a széles illetékességi kör miatt a legnagyobb az ügyteher és itt a legnagyobb a fluktuáció is. Azaz korábban is itt történt a legtöbb átszignálás, számos ügy már most is 5 éven túlra tolódik. Az FB-n hónapok óta káosz uralkodik: a Baka Andrással éles vitát folytató Gatter László tavaly év végén felmondott, az OIT pedig hiába írta ki a pályázatot, nem lehet betölteni a pozíciót 2012. január 1-jéig, mert a Lázár-féle átmeneti rendelkezések leállítják a bírósági vezetők kinevezését.

Az új alkotmány valóságos dominóeffektust indíthat el. Mivel 2012-öt követően 274 bírói állást kell betölteni, amire a ranglétrán alattuk lévő titkárok jelentkezhetnek. A tavalyi alkotmánymódosítás következtében – amikor az ügykezelés gyorsítása érdekében lehetővé tették, hogy az elzárással sújtható szabálysértési ügyeket titkárok is tárgyalhassák - a bíróságok minden hadra fogható gyakornokot, úgynevezett fogalmazót kineveztek titkárnak. A most 586 titkárból lehet majd válogatni bírókat. Csakhogy ez az általuk tárgyalt 70-80 ezer szabálysértési ügy továbbszignálását eredményezheti, ráadásul a tavalyi alkotmánymódosítás utáni előreléptetést követően nem nagyon maradt hadra fogható fogalmazó sem, akik a titkárokat pótolhatnák.

Jelenleg 102 fogalmazói hely üres, és egyre kisebb az utánpótlás. OIT-közlemények figyelmeztettek arra, hogy az idősebb bírók nyugdíjazása minőségromlást is előidézhet: általában ők tárgyalják a legbonyolultabb, legnagyobb tapasztalatot igénylő ügyeket, tudásukat a pár éves szakmai múlttal bíró fiatal titkárok nem pótolhatják.

Fleck Zoltán kutatásai az OIT működésének számos anomáliáját tárták fel. A problémákat Sólyom László korábbi államfő is felismerte, ezért jelölte az LB élére a strasbourgi bíróságon dolgozó, kívülálló Baka Andrást. A két évvel ezelőtt megválasztott főbíró a kinevezése óta eltelt időben jelentős változásokat ért el. 2010 nyarára a testület kidolgozta az új stratégiáját, melynek több elemét átemelte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is  az év végi  ún. “gyorsító” törvénycsomagba.

Baka András az elmúlt hetekben több interjújában is azt nyilatkozta, a nyugdíjkorhatár csökkentése visszavetheti a KIM által is korábban támogatott reformot, ellentétes a tavalyi gyorsító csomag szándékaival, amely az ügyhátralékok ledolgozását célozta.

A Lázár János által beterjesztett átmeneti rendelkezés nem tisztázza, hogyan alakul át 2012-től a bírósági igazgatás, ezt külön sarkalatos törvényben akarja rendezni a kormány. Csak az tudható, hogy az új alaptörvény már nem említi az OIT-ot. Ugyanakkor fideszes források korábban a Hírszerzőnek elismerték, hogy a Legfelsőbb Bíróság átnevezése Kúriára, illetve a jogkörök esetleges átszabása akár még Baka András menesztését is magával vonhatja.

Baka András az alaptörvény elfogadása előtt Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levelében egyebek mellett azt írta: a nyugdíjkorhatár drasztikus leszállításáról szóló indítvány kivételes helyzetet teremt, amikor szót kell emelni a bírói függetlenség védelmében. Egy újságírói kérdésre válaszolva a főbíró kifejtette: a bírói függetlenségnek garanciális eleme annak a meghatározása, hogy a bírói életpálya hol kezdődik és hol végződik, irracionálisnak nevezve az egy hét alatt eldöntött korhatár-leszállítást. A bírói pálya nem lehet kiszolgáltatva olyan hirtelen változásoknak, mint ami itt bekövetkezett. A bíró munkáját az állam minden szervének védeni kell, a bírót független státuszban kell megőrizni, mert ha a bíró fél vagy megvesztegetik, az elfogadhatatlan – jelentette ki Baka András.