Budapest -Államosítják az önkormányzati rendszert, megnyirbálják a települések önállóságát, a tanácsrendszer irányába mozdul el az önkormányzatiság, csorbul az önrendelkezéshez való jog, központosít a kormány. Államosítják az önkormányzati kórházakat, központilag finanszírozzák a pedagógusok bérét, viszont a jövőben polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. Ez utóbbi arra utal, hogy Orbán csökkenteni akarja a rá veszélyesnek tekinthető helyi kiskirályok bevételeit és hatalmát.
Várhatóan június végén kerülhet a kormány elé és októberben az Országgyűlés tárgyalhatja az új önkormányzati törvényjavaslatot; már elkészült a vitaanyag, és megkezdődtek az egyeztetések az új szabályozásról – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár múlt hét szerdán a tartott sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.
Az államtitkár elmondta: a munkaanyagot elküldték a kormánypárti frakcióknak, a témában érintett hét érdekszövetségnek és a fővárosnak és tárgyalni fognak az ellenzéki frakciókkal is. Tállai András szerint a 44 oldalas tervezet proklamált célja többek között az önkormányzati struktúra finanszírozási rendszerének, belső felépítésének és az adósságok kezelésének a megváltoztatása, de bizonyos helyzetekben a gazdasági ellenőrzés szigorítása is. Kifejti, hogy a helyi önkormányzatok megerősítése a központi hatalommal szemben a rendszerváltás idején természetes, sőt történelmi jelentőségű volt, azonban akkoriban a „gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe”.
Politikai elemzők, több önkormányzati szakértő, ellenzéki politikusok véleménye szerint azonban az említett célokat a kormány egy olyan törvény elfogadtatásával kívánja elérni, amelynek eredménye egy erőteljes centralizáció lesz a helyi önkormányzás feladat- és hatáskörei szűkítésével a központi hatalom javára. Az önkormányzatiság, mely a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya, a jogállam alapvető követelményei közé tartozik. A törvény elfogadásával az önkormányzatiság lényegétől fosztják meg a településeket, ezért a javaslat szövegében, tartalmának adekvátabb kifejezéseként, célszerűbb lenne az önkormányzatokat tanácsoknak nevezni.
Az önkormányzatiság gyengítésére már eddig is jelentős előkészületek történtek. Az új alkotmányban például már nem szerepel az önkormányzáshoz való alapjog, a kormányhivatali struktúra kiépítése pedig egyértelműen a kabinet célkitűzéseinek helyi szintű megvalósítását célozza. A tanácsrendszerre hajazó struktúrában már nem törvényességi ellenőrzési, hanem egyenesen felügyeleti, és bizonyos kérdésekben akár döntési jogot adnának a főispánoknak.
Önkormányzati rendszer az államtitkár tájékoztatása szerint az alábbiakban foglalható össze: közigazgatási egységenként lesz majd a megye, amelybe beletartoznak a járások, a járási székhellyel együtt, és az önkormányzatok, illetve a feladatok ellátására létrejövő önkormányzati társulások. Úgy tűnik azonban, hogy a jövőben azokat a kistérségeket akarják járássá alakítani, amelyek létrehozása ellen a Fidesz korábban tiltakozott. A kistérségi rendszer 2004-2005-ös kialakításakor egyenesen a falurombolás lopakodó eszközének nevezték az akkori kabinet intézkedéseit. A járások vezetői nem közvetlen választással kerülnek majd a pozíciójukba, ennek ellenére olyan feladat- és jogköröket is magukhoz vonhatnak, amelyek korábban a választott polgármestereket illették.
Az új törvény lélekszámhoz kötné nemcsak a helyhatóság létét, hanem még a polgármester-választást is. A koncepció szerint bezárnák a polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak, ezer fő alatti településen pedig nem választhatnának főállású polgármestert sem. Az érintett települések működését egy közös, ún. „egyesített hivatal” biztosítaná.
A feladat- és jogkörváltozások eléggé elnagyoltan jelennek meg a koncepcióban. Az új rendszerben „az önkormányzatok csupán azokat a feladatokat látnák el, amelyek a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki.” Tehát csak azok a közügyek maradnak az önkormányzatoknál,a melyek kizárólag helyben oldhatók meg gazdaságosan és amelyek ellátása „biztonsággal finanszírozható”. Ilyen például a közvilágítás, a temető, a közutak, a parkolás és közparkok fenntartása, a településrendezés, a helyi adóügyek.
A járási hivatalok a jegyzők mostani hatáskörébe tartozó, nagyjából négyezer feladat kétharmadát átvennék. Országszerte nagyjából 200 várost fognak kijelölni járási központnak, amelyek „járási jogú városként” fogják ellátni mindazon feladatokat, amelyeket “nem célszerű megyei szinten vagy megyei jogú városi szinten, de felesleges településenként elvégezni”.
A feladattal a finanszírozás is csökken. Először a feladatokhoz szükséges forrásokat állapítják meg és ehhez ad szükséges finanszírozást az állam egyrészt állami támogatás formájában, másrészt a helyi adók beszedésének lehetőségével. A normatív finanszírozási rendszert teljesen felszámolnák, a feladatra kapott fix forrásokat pedig csak a kötelező feladatokra fordíthatnák az önkormányzatok, ugyanis nem vállalkozhatnak további feladatok ellátására, fejlesztésre, beruházásra, ha a gazdálkodása az államnak nem felel meg. Általában is szigorítják és kormányhatározathoz kötik az önkormányzati hitelfelvétel és kötelezettségvállalás lehetőségét.
Az oktatás és az egészségügy részleges államosítását jelenti, hogy központilag finanszíroznák a pedagógusok bérét, míg az iskolaépületek fenntartása továbbra is az önkormányzatok feladata maradna. A kormány határozná meg az alapvető szakmai követelményeket, az önkormányzat csak a pedagógiai program kialakításába szólhatna bele. Egyértelmű államosítási hullám vár az egészségügyre. A tervezet szerint a járóbeteg-ellátás továbbra is az önkormányzatok kezében maradna, azonban a fekvőbeteg-ellátás kifejezetten állami feladat lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelenleg még önkormányzati fenntartásban levő kórházakat és azok ingó- és ingatlanvagyonának tulajdonjogát az állam saját kezébe veszi.
Új összeférhetetlenségi szabály szerint a jövőben polgármester nem lehet országgyűlési képviselő és 2014-től ötévenként lennének önkormányzati választások.
A tervezett koncepció a koalíción belül is heves vitákat válthat ki, mivel a polgármesteri székek többségében is fideszes politikusok ülnek. A jelentős feladat-, hatáskör- és forráselvonás őket különösen érzékenyen érintheti, ugyanis az összeférhetetlenségi szabályok bevezetésével, a parlamenti létszám csökkentésével számukra fontosabbá válhat az önkormányzati jelenlét.
Budapesten egész radikális elképzeléseket vázol fel a tervezet. Az indokolásban elsősorban a városüzemeltetés gazdaságossága, valamint a főváros és kerületei közötti feladatok és hatáskörök széttagoltsága jelenik meg.
Három fő variációban gondolkodnak a kormányoldalon. Az „A” variáció egypólusúvá tenné a rendszert vagy úgy, hogy teljhatalmú fővárosi önkormányzatot hozna létre, alárendelt igazgatási kirendeltségekkel a kerületekben, vagy oly módon, hogy az erős fővárosi önkormányzat mellett “szimbolikus” jelentőségű kerületi elöljáróságok működhetnének.
A „B” verzió szerint megmaradna a mai, sokat szidott kétszintű önkormányzati rendszer, csak a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztást alakítanák át: a fővárosi önkormányzat erős és egyedüli jogosítványokat kapna az egész várost érintő fejlesztési és beruházási kérdésekben, míg a kerületi helyhatóságok hatásköre jelentősen csökkenne.
A legkülönlegesebb a harmadik verzió, amely ötvözi az első két megoldást: az erősebb főváros mellett maradnának ugyan kerületek, csak jóval kevesebb. Ennek egyik változata egy összevont központi kerülettel, a cityvel és néhány külső kerületi egységgel számol, egy másik a city mellett csak egy külső kerületet hozna létre, míg a harmadik verzió a cityvel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló kerülettel számol Pesten illetve Budán.
Tarlós István főpolgármester pénteken egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva közölte, ő olyan ésszerű megoldást tart elfogadhatónak, ami “nem okoz brutális politikai feszültségeket az ellenzéknél” sem. Jelezte: ezt abban a B-verzióban látja, amelynek az a lényege, hogy mind a főváros, mind pedig a kerületek megmaradnának, de a hatásköröket és a feladatokat újragondolnák.
Az MSZP fővárosi frakcióvezetője, Horváth Csaba is értékelte az önkormányzati törvény koncepcióját. Szerinte új diktatúrát épít a Fidesz és ennek érdekében a helyi önrendelkezés joga ellen indított támadást. A tervezet ellentmond fontos Európai Uniós irányelvnek, miszerint a döntéseket a probléma felmerüléséhez legközelebbi szinten kell meghozni. Úgy vélekedett, hogy „Budapest államosítását” Tarlós István tétlenül nézi. A szocialista politikus az erős, de együtt és jobb munkamegosztás mellett működő kerületek megőrzését tartja elfogadhatónak. Ugyanakkor ez az elképzelés nem áll túl távol Tarlós István elfogadhatónak tartott verziójától sem.
miért a tancsrendszert ne restaurálná, ha a járás, ispán, al(tá)kolmány, stb. mind erre mutat. Csak azt szeretném tudni, hogy tényleg ennyire mindegy nekünk?
Orbán nem engedheti meg , h a polgármesterek más felé húznak mint Ő. Lásd eladósódás.
Jó !
Legyen Tanácsmagyarország !!
De akkor nyolc óra munkát , nyolc óra pihenést , ingyenes orvosi ellátást !!!
Geyza!
És újra 6 évet vársz egy trabantra … két órát állsz sorban egy kiló banánért karácsony előtt … cipőt a cipőboltból ….. a WC-n osztozol a főbérlővel és a másik két albérlővel … esetleg ágybérletben alszol, vagy munkásszállón … :-(
Inkább fizetek az orvosért és dolgozok 16 órát …. :-(((
Geyza.
Akkor megint aknazár lesz a határon? Bevezetik a rózsaszínű kiskönyvet? Nem,ezt az egyagyú társaságot kell leváltani! Majd még azt is megszabják, hogy a disznónak mennyit kell fialni.
Már mindegy!
Vesszen kocsi, ló!
Ezt megtudta etetni az ország több mint a felével, még mindig nem hiszem el!
Nekem nem elégtétel, ha mondja valaki, “nehari, tévedtem!”
HÉ FIDESZESEK EZT AKARTÁTOK!!!!!
Igen! Akkor OK!
Vagy jöhet a sok “nehari”, és ÉBREDJÜNK MÁR VÉGRE FEL!
A POLITIKUSOK ÚGY AHOGY VANNAK SZÉGYELLJÉK EL MAGUKAT, HOGY IDE JUTTATTÁK A ORSZÁGOT!
Majd tőlük is jöhet egy “NEHARI” , és azonnal kezdjenek el DOLGOZNI, hogy
nyugodtan tudjam, sétálni vinni az unokáimat!!!!
stefán:
Dehiszencsak ironizáltam…nemakarok én Tanácsmagyarországot…Tanácsköztársaságot akarok :D :D :D :D
( Vagy Tanács-kapitalizmust ? )
Tanécstalan vagyok teljesen…..
Én meg adnék egy tanácsot a kormánynak:
addig húzzon el, amíg még megteheti.
Hát akkor gyerünk! Fénylő tekintettel induljunk el a múlt felé!
Elment a józan eszük???
Tessenek nekem megmondani, ki mellé álljak, ha csatlakozni kívánok az orbánzavaró tömeghez?
Ki a vezér?
Geyza.
Értelek. Tudtam, hogy csak ironizálsz. Remélem azok az idő azért már nem térnek vissza.
Éljen a Magyar Tanácsköztársaság …
Asszem növelem a kivándorolni vágyók számát…..
nem tanács HELYTARÓ lesz. Milyen szép nyelv a magyar, és kifejező!
kinek tartja?
őfelsége kinyujtott keze
(nem ölel, védelmez; hanem távol tart)
Valahonnan emlékszem egy kifejezésre centrális demokrácia akkor nem értettem,de most már a fidesz meg értette velem. Nekik van hatalmuk, nekünk van
jogunk mindenre amit ők megengednek.És akkor már csak azt szeretném tudni lesznek e megyei, járási városi, pártbizotságok, mert ez lenne ám az igazi fejlődés AZ EU csak kulloghatna utánnunk. Éljen a fidesz és hazánk megbonthatatlan barátsága.Éljen az éhező magyar.
A fidesz a Demokráciát számolja fel!!!!!!!!!!!!!!!!
Sly!
Sajnos nincsen igazad!
Nem azért, mert a fityisz mást csinál, hanem mert Te jelen (közeli jövő) időben fogalmaztál. Itt pedig a Kazinczy nyelvújítása eredményeként már nem létező befejezett múlt idő lett volna indokolt !!!
Neohorthystaés Neobolsevista Turmix Önkormányzat az
- ahol a tanácsrendszer keveredik a vármegyerendszerrel,
- ahol a tanácsok élén főispánok és ispánok gyakorolják a helyi hatalmat,
- ahol a főispán és ispánt a párt központi bizottságának a kinyújtott kezei,
- ahol a helyi polgárokat kirekesztik saját sorsukat érintő kérdések megvitatásából és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatalából.
Zöldséges barátom mondta a minap: “Te, ez a FIDESZ-kormányzás olyan, mint a cseresznye – az ember bekapta, egy kicsit rágódik rajta, aztán nyel egyet, meg köp egyet.” Mondtam neki: “Igazad van, de én a nyeléssel nem értek egyet.”
Magyarországon 1990 es választást követően a GERMÁN mintára épülő ” KANCELLÁRIA DEMOKRÁCIA ” jött létre. A miniszterelnök viszi a prímet, a köztársasági elnöknek protokoláris szerepe van. Németországban is a településeken működő önigazgatási egyságeket RAT = TANÁCS nevezik. Nekik erről nem a kommunizmus jut eszükbe. Látnunk kell, hogy az immár 20 éve működő rendszer VÍZFEJ és rosszul, költségesen működő hálózat. Megreformálásával, szükítésével sok pénz takarítható meg.
kedves G.T.
ne hasonlisd össze a kádár rendszert az Orbán diktaturával
most itt el veszik a pénzed és mindenedet
akkoriban pedig csak amit termeltünk azt vitték el akörnyezö országok
teszemfel vietnam észak korea kuba az afrikai leszek szoc országok románia albánia visszamenöleg kifizetnék az 1965-89 ig kivitt magyar termékeket
nem lennénk szarban
nem tudom mikor születtél de sosem kellett a banánért sorban álni mert már akkor voltak maszek zöldségesek butikok trafikok
és ellentétben a többi kommunista országgal nálunk tömve voltak a polcok mindennel
ja a trabant ha nagyon kellet nem kellet 6 évet várni rá 1-2 ezer forint jatt és máris volt autó söt nyugati tipus is
és volt használt autó vásár minden vasárnap a váci úton
most szeretnél autótvenni regi dij eredetiség vizsga cm3 adó kötelezö biztositás
nem hiába voltunk a legvidámabb barakk mindenki minket itigyelt a kgst tömbböl
az meg meg kora kicseszés lenne ha a települések össze fogva ki lépnének a jog rendszerböl és mint független város államok kiválva az országból őnnáloan müködnének
Az önkormányzati reformot már rég végre kellett volna hajtani.
Az azért nem megy, hogy 50 fős településen is főállású a polgármester.
A 2000 fős limitet még mindíg alacsonynak tartom (én 5000-re emelném)
Lehet, hogy túl sok ügyet intézek különböző falusi polgármesteri hivatalban, de
valahogy úgy vagyok ezekkel a polgármesterekkel, mint II. András a falusi bírákkal, amikor kimondta, hogy főbenjáró ügyekben csak délelőtt ítélkezhetnek, amíg józanok.
ork sajnos csak egyszer lehet szavazni de ez +10 pontos volt
Egy tized birtokába adja Orbán az ország javainak kilenc tizedét. Majd észnél kell lenni amikor ki akarják vinni a határon mint ahogy a Horvátoknál megtették az országot megszabadítva néhány dollármilliárdtól!
Lehet, hogy erre tartogatja a szélsőjobbot Orbán? Az ország küzdhet a náci hatalomátvétel miatt miközben ők lelépnek a saját tulajdonú szigeteikre?