Washington – Elemzők szerint az új amerikai szankciók, amelyek súlyosan meggyengíthetik az iráni gazdaságot, az Obama adminisztráció válaszát jelentik azokra a kongresszusi vádakra, miszerint a Fehér Ház késedelmesen cselekszik Irán ügyében.
Az Egyesült Államok most először vezet be szankciókat az Irán által importált finomított üzemanyagokra, így a benzinre is. A lépés hét, Iránnak szállító céget érint, köztük van a venezuelai PDVSA óriáskonszern és – egy izraeli hajózási vállalat is. A többi céget az Egyesült Arab Emírségekben, Monacóban, Szingapúrban és a Csatorna-szigetek egyikén, Jerseyn jegyezték be.
Iránnak bőven van ugyan olaja, nem rendelkezik azonban megfelelő olajfinomító kapacitással, így kénytelen a benzint és a dízelolajat negyven százalékban külföldről beszerezni. Ugyanakkor ezek fogyasztási árát abnormálisan alacsonyan tartja, és a szubvenció hatalmas terhet ró a teheráni államháztartásra. Ha a világ-átlagárat 1-nek vesszük, a magyarországi benzinár 1,33-nak, az amerikai 0,77-nek felel meg, míg az iráni 0,08-nak; Iránnál csak Irakban és Türkmenisztánban lehet olcsóbban tankolni.
Az amerikai intézkedést ugyanaznap jelentették be, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentésben közölte: előrehaladás történt az iráni atomprogramban. A jelentés, amit az Ügynökség a jövő hónapban vitat meg, bizonyítékokat hoz arra, hogy az iráni nukleáris program egyes elemei katonai felhasználhatóságot is lehetővé tesznek.
Amerika már korábban is egy sor szankciót hozott a perzsa állam ellen, ezek azonban az iráni cégekre, bankokra és az atomprogramban részt vevő személyekre vonatkoztak. A James Steinberg külügyminiszter-helyettes által most bejelentett intézkedés alanya azonban hét külföldi cég, amelyekben egyvalami közös: valamilyen módon közreműködnek abban, hogy Irán üzemanyaghoz férjen hozzá.
Az Obama adminisztráció most először intézkedik az egy évvel ezelőtti kongresszusi lépés óta. A 2010-es Átfogó Irán-szankcionálási, Elszámoltatási és Megfosztási Törvény célja is többek közt Irán Achilles-sarka, az üzemanyag-import volt. Most kedden pedig a Szenátus fogadta el az Irán, Észak-Korea és Szíria Szankció Konszolidációs Törvényt, amit Joe Lieberman független, Robert Menendez demokrata és Jon Kyl republikánus szenátorok közösen terjesztettek be.
Szakértők szerint nem valószínű, hogy az intézkedéseknek azonnali és súlyos hatása lesz a hét cégre, mert azok nagy része nincs jelen az amerikai gazdaságban – és ezután nem is köthet üzletet amerikai valutában, amerikai bankkal, és nem kaphat amerikai export-importtámogatást sem. Steinberg szerint azonban az üzenet a világ valamennyi cége felé világos: azoknak, akik közreműködnek az iráni üzemanyag-ellátás fenntartásában, következményekkel kell számolniuk.
Valami határozottabbat esetleg ??
Ez semmit sem fog érni, mikor Irán szomszédai közt ott van Kína és India, a két feltörekvő, energiaéhes ország! A rezsimet csak katonai úton lehet térdre kényszeríteni, különben tovább fogja támogatni a terrort, és atomernyőt von kegyelt gyilkosai köré.
A semminél több.
Sajnos semmi tsem hasznal hanem ezzel rakemyszeritik oket arra hogy sajat finomitokat epitsenek es ezzel meg nagyobb legyen a fuggetlenseguk. Aztan majd Izraelnek kell ezeket lebombaznia….
Végre… Iránnal szemben csak az erő számit.
Iránt ez nem roppantja meg.USA meg magát teszi tönkre.