A New York Times lakásnézőben Budapesten 2011. április 8. péntek 10:04 | Alison Gregor Forrás: New York Times

Budapest – A vezető amerikai lap a magyar főváros ingatlanpiacára vet egy pillantást. Az írást rövidítésekkel közöljük.

Az 1914-ben épült téglagyárban lévő két hálószobás, nyugati fekvésű, a Dunára és a fákkal sűrűn benőtt Margitszigetre néző loftlakás Budapest központjában van, ahol a legtöbb külföldi lakást vesz, a Riverloft társasház azonban olyan extrákat is kínál, mint edzőterem, uszoda, teremgarázs, belső kert és huszonnégy órás portaszolgálat. Az egykori gyárépületben 2008-ban huszonhét loftlakást és irodákat alakítottak ki. A belsőépítészet a legjobb anyagokkal dolgozott.

Az épület a valaha iparinak számító tizenharmadik kerületben van, amely kellemes lakónegyeddé változott. Gyalog is el lehet innen jutni a hatalmas West End City Center bevásárlóközpontba, de még közelebb van a játszóterekkel teli Szent István park. A Margitsziget, amely a manhattani Central Park megfelelője, szintén nincs messze. Néhány háztömbnyire található a Dózsa György úti metrómegálló, és negyvenöt perc alatt ki lehet érni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

Mivel a loftlakások ritkaságszámba mennek Budapesten, Duna-parti loftok pedig gyakorlatilag nem is léteznek, az itteni luxusfelszereltségű lakások sokkal drágábbak a tizenharmadik kerületi átlagnál: háromszor annyiba kerülnek.

Sok budapesti luxusingatlanhoz hasonlóan két éve van piacon ez a lakás is, és tulajdonosának nem áll szándékában engedni az árból. A budapesti ingatlanárak a gazdasági válság alatt korántsem estek annyira, mint sok más országban. Különösen a legmagasabb, 300 ezer dolláros és afölötti szegmensben nem tapasztalható árcsökkenés, mivel ezek a tulajdonosok megengedhetik maguknak, hogy évekig megtartsák ingatlanjukat.

Ez a négyzetlábanként 438 dolláros lakás árban Budapest belvárosának legjobb, ötödik kerületi és Andrássy úti lakásaival vetekszik. Ezeken a részeken 370 és 560 dollár között mozog a négyzetlábár. Az eladások a válság alatt csökkentek, most azonban a luxusszektor némi mozgást mutat, leginkább a gazdag magyarok vásárlásai következtében. A módos vevők készpénzben fizetnek. A válság óta rendkívül nehéz jelzálogkölcsönhöz jutni.

Miután az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Magyarországon a várakozásokkal ellentétben nem estek az árak, a külföldi befektetők elmaradtak. A válság előtt voltak bőven európai vásárlók, főleg írek, miután azonban az árak tartották magukat, érdeklődésük csökkent. Ha valaki 2005-ben ingatlant vett, ma lényegében ugyanannyiért adhatja el.

Budapesten számos külföldről hazatérő magyar él, sok külföldi cég is található itt, a trend azonban most inkább a lakásbérlés felé tart, a piac pedig ehhez alkalmazkodik. A jelenlegi piaci lakbérek olyan színvonalat biztosítanak a budapesti belvárosban, amit Közép-Európában máshol nem lehetne ennyi pénzért elérni, a kontinens nyugati feléről nem is beszélve. A tulajdonosok örülnek, ha megtarthatják és kiadhatják lakásukat; ez a loft is kiadó, havi 4900 dollárért.

A külföldiek korlátozás nélkül vehetnek lakóingatlanokat Magyarországon. Az adásvétel ügyintézéséhez ügyvédet kell igénybe venni. A külföldi vásárlónak fizetnie kell az adásvételi engedélyért is, ennek elintézése általában egy hónapig tart és 50 ezer forintba (266 dollár) kerül. Ez alól az Európai Unió állampolgárai 2009. május 1-je óta felmentést kaptak.

Az ügyvéd díja a vételár egy százaléka; megállapodástól függ, hogy a vevő vagy az eladó fizeti, noha ez általában a vevőt terheli, amiképp az általában négy százalékos ingatlan-adásvételi adó is.

Budapesten jelenleg nem létezik ingatlanadó, de ha az ingatlant öt éven belül eladják, tőkenyereségadót kell utána fizetni.