Budapest- Magyarország egyike azoknak az uniós tagállamokban, ahol a legalacsonyabb a termékenységi ráta – derül ki a harmadik demográfiai jelentésből. Ezzel szemben a Huszonhetek közül a legtöbb gyerek Írországban és Franciaországban születik.
Az európaiak hosszabb ideig és egészségesebben élnek, a hatvan év fölöttiek száma pedig évente kétmillióval nő az EU-ban – egyebek között ez derül ki abból a harmadik demográfiai jelentésből, melyet Budapesten mutatott be Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos.
A régóta ismert pozitív tendenciák közé sorolható, hogy Európában általában véve nő a várható élettartam: 2008-ban a Huszonhetekben a férfiak 76,4, a nők pedig várhatóan 82,4 éves kort érhettek meg. A tagállamok között azonban meglehetősen nagy az eltérés: a csúcson Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Svédország található, ahol a várható élettartam a férfiak esetében 80, a nőknél pedig 85 év lehet. Tavaly egyébként a legtöbb idős ember Németországban és Olaszországban élt (itt az átlagéletkor 44,2, illetve 43,1 év körül alakult), a legfiatalabb nemzetnek pedig az ír nevezhető (34,3 év).
Ezek után nem meglepő módon a legnagyobb termékenységi rátával is az írek büszkélkedhetnek (ez egy nőre vetítve kettőnél több gyereket jelent), akiket szorosan a franciák követnek (valamivel két gyerek alatt). A legalacsonyabb termékenységi rátával a lettek, a magyarok és a portugálok rendelkeznek (éppen csak 1,3 fölött). Uniós szinten egyébként ez az arány a korábbi 1,45 gyerek/nő helyett ma már 1,6 körül alakul, igaz, ahhoz, hogy a népesség úgymond önfenntartó legyen, egy nőre számolva 2,1 gyerekre lenne szükség.
A jelentésből egyébként az derül ki, hogy a fizetett munka és a családi kötelezettségek kedvező összehangolása sokat javíthatna ezen a területen.
A családok összességében drámai változásokon esnek át: a házasságok száma csökken, a válásoké, és a házasságon kívüli születéseké pedig nő. Minden tíz házasságra négy válás jut, a csecsemők több mint egyharmada pedig házasságon kívül születik. Mindeközben az idősek növekvő száma vélhetően nagyban meg fogja változtatni a társadalom arculatát: a 80 és a fölöttiek száma jelenleg 4 százalék körül mozog, 2060-ban ez az arány 12 százalékra is felkúszhat. A hatvan év felettiek száma évente kétmillióval nő az EU-ban.
Az elmúlt években éves szinten 1-2 millió nem uniós polgár költözött az EU területére, ezzel párhuzamosan pedig az Unión belüli mobilitás is nőtt. A jelentés szerint a migráció demográfiai szempontból várhatóan a jövőben is meghatározó lesz, különösen, mivel a munkaképes korú személyek száma várhatóan 2014-től csökkenni fog. Európa népességnövekedését jobbára egyébként még mindig a bevándorlás táplálja, és bár az előrejelzések szerint az Unióban a halálesetek száma a jövőben várhatóan meghaladja majd a születésekét, a bevándorlás miatt 2060-ban Európa lakosainak a száma mégis magasabb lesz a mostaninál.
Kutatási adatok azt mutatják, hogy a második generációs bevándorlók az oktatásban és a foglalkoztatásban is alapvetően a helyiekkel hasonló szintet érnek el, igaz, körükben a magas munkanélküliségi ráta még mindig megfigyelhető. A jelentés szerint éppen ezért ezeken a területeken folytatni kell az aktív integrációs politikákat.
A fiatal, jól képzett európaiak élnek leginkább a külföldi tanulás, foglalkoztatás lehetőségeivel. Általában rövid időtartamot töltenek külföldön, és ez gyakran nem is jelenik meg a hivatalos statisztikákban, melyek jobbára a hosszú távú tartózkodásra összpontosítanak. Minden ötödik uniós polgár egyébként azt mondta, hogy vagy tanult, vagy dolgozott már egy másik tagállamban, együtt élt egy másik tagállamból származó partnerrel vagy éppen rendelkezik valamilyen külföldi tulajdonnal. Minden tizedik megkérdezett pedig azt tervezi, hogy a következő tíz évben másik tagállamba költözik.
A tagállamoknak mindeközben gazdaságilag és szociálisan is nagy nehézséget jelent, ha gyorsan veszítenek el embereket, már csak azért is, mert a fiatal és képzett polgárok azok, akik a leginkább hajlanak arra, hogy egy másik tagállamba költözzenek. A jelentés szerint éppen ezért az érintett országok gazdasági növekedésére mindez jelentős hatással lehet.
