Minneapolis-Washington – Több száz illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodónak mondott fel a Chipotle mexikói grillétterem-lánc. Egy részüket hamis társadalombiztosítási számmal foglalkoztatták.
Nem arról volt szó, hogy a céget a munkára jelentkező illegálisok tévesztették meg hamis adatokkal és papírokkal. Ellenkezőleg, mindenki nyílt kártyákkal játszott: a munkakeresők jobbára megmondták, hogy kamu papírjaik vannak csak, a munkaadó pedig ezt tudomásul vette. Az így létrejött törvénytelen munkaviszony sok esetben évekig tartott.
Marta, egy papírok nélkül Mexikóból beszökött nő kétszer is hamis tb-számmal élt a Chipotle-nál folytatott pályafutása során, először 2003-ban, amikor felvették, másodszor 2006-ban, amikor más néven újra felvették; akkor közölte főnökével, hogy muszáj megváltoztatnia a tb-számát, mert az másvalakié, és az illető azért nem tudott jelzálogot felvenni, mert az ellenőrzés azt mutatta a banknál, hogy a szám tulajdonosa a Chipotlénél dolgozik, nyilvánvalóan alacsony fizetéssel.
Marta nagyon hálás volt a főnöknek, hogy hajlandó volt más néven alkalmazni, a télen azonban mégis utcára került, amikor a Chipotle alkalmazottjai közül több mint négyszázötvenet rúgtak ki.
A teljes revízió fenyegetése árnyékában lévő Chipotle már nagyon régóta szúrta a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) szemét. A huszonötezer főt foglalkoztató étteremlánc azt állítja, nagyon komolyan veszik az auditálást, annak végkimenetelét és általában a törvényt. A most kirúgottak azonban, akik jól érezték magukat a cégnél, azt állítják, korábban is voltak arra utaló jelek, hogy a hatóságok rá akarnak szállni a Chipotle-ra.
A grillétterem-lánc kálváriája az Egyesült Államok foglalkoztatási és bevándorlási rendszere tarthatatlan visszásságait egyben mutatja be, akár az orvosi ló esete. A nem különösebben nagy összegű büntetéseket befizetni még mindig jobban megéri, és sokkal kevesebb a vesződség a sem papírokkal, sem jogokkal nem rendelkező dolgozókkal, akik nem hőbörögnek jogaikért, mert az alacsonyan fizetett állás is kiindulópont lehet számukra egy jobb élet felé.
A cég azzal védekezik, tudatosan soha nem alkalmazott illegális vendégmunkást, akik jogfosztottsága és kizsákmányolása növelte az amerikai munkanélküliséget egyfelől, másfelől viszont hozzájárult az extraprofithoz: a 2006 januárjában 22 dolláros részvényekkel debültált lánc nemrég azzal dicsekedhetett, hogy 282 dollárt is adtak egy részvényéért. Ehhez képest 2006 és 2010 között az egységenkénti bér- és bérjellegű költség 1,8 százalékkal bírt csak nőni – négy év alatt –, miközben az egységek forgalomnövekedése évi 14 százalékos volt.
