Washington-London – Az amerikai haditengerészet egységei a líbiai partok felé tartanak, a brit kormányfő légitilalmi zónát akar létrehozni a polgári lakosság védelmében.
Nem kizárt, hogy hamarosan fegyveres konfrontáció következik be az angolszász világ és a Kadhafihoz még hű líbiai erők között. Az Egyesült Államok földközi-tengeri flottájának egyes egységei az észak-afrikai partok felé fordultak, David Cameron brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy a Líbia felett létrehozandó légitilalmi zónával kívánják megoltalmazni a polgári lakosságot a rendszerhű erők esetleges légicsapásaitól.
Az Egyesült Államok a Kadhafi-rendszer harmincmilliárd dollárját fagyasztotta be. Franciaország két, élelmiszerrel, gyógyszerrel és más felszereléssel megrakott repülőgépet küldött a felkelők kezén lévő Bengáziba, mondván, ez csak az első a felszabadult területekre irányuló humanitárius segélyszállítmányok közül.
David Cameron utasította a védelmi minisztériumot és a vezérkart arra, hogy dolgozzák ki a Líbia feletti no-fly-zone akció részleteit. Korábban, az első Öböl-háborút követően Irak északi, illetve déli része felett volt ilyen tilalom érvényben, akkor a kurd kisebbséget akarták megóvni Szaddám Huszein haragjától. Kadhafi korábban kísérletet tett az ország olajmezőinek lebombázására, amit a légierő elszabotált; a hozzá hű fegyveresek azonban több alkalommal helikopterekről lőtték a tüntetőket.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a múlt hét óta folynak az egyeztetések a tripoli rezsimmel szemben alkalmazandó katonai lépésekről. A beavatkozó angolszász fegyveres erők feladata lesz az is, hogy a szomszédos Egyiptomból és Tunéziából biztosítsák az ország ellátását a legszükségesebb árukkal. Az élelmiszer-ellátás Líbia jelentős részein máris összeomlott, Tripoliban csillagászati árat kérnek minden falat élelemért.
Kadhafi az amerikai-brit fenyegetés hírére sem változtatott álláspontján, továbbra is az al-Kaidát vádolja az események miatt és hangsúlyozza, hogy nem távozik az ország éléről.
Egyelőre kérdéses, sor kerül-e az angolszász akcióra, amely azt is megakadályozná, hogy Líbia iszlamista szélsőségesek ölébe hulljon, és elejét vehetné a máris életveszélyesen magas, hordónként 120 dolláros olajár további emelkedésének. A katonai beavatkozáshoz nemzetközi jogi értelemben szükség lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazására, ami szinte biztos, hogy nem lesz meg, lévén a vétójoggal rendelkező Oroszországnak érdeke az olajár minél magasabbra emelkedése és a nyugati gazdaságok további szétzilálódása, s az sem egyértelmű, hogy Kína vagy Franciaország nem vétózná-e meg a határozatot.
