Tokió – Kedd hajnalban detonáció történt a fukushimai atomerőmű 2. blokkjában, később a 4.számúban is. Az erőmű környékén veszélyes szintű a radioaktivitás.
A robbanásban a 2. reaktor külső épülete összedőlt, de a belső védőépület valószínűleg ép maradt. A reaktorburok károsodásáról nincs hír, de radioaktív szennyezés került a levegőbe. A 4. szintén robbanás következtében gyulladt ki, a tüzet eloltották.
Két napja az 1. blokkban, tegnap a 3. számúban robbant be a hidrogén, de a reaktorburok és a belső védőépület mindkét helyen sértetlen maradt. Egyes szakértők szerint a fűtőelemek részlegesen meg is olvadhattak.
“Jelentős a kockázata” annak, hogy további radioaktív részecskék szabadulnak ki a reaktorokból – mondta a japán miniszterelnök.
Edano Jukio, a kabinet főtitkára, kormányszóvivő azt mondta, az egészségre káros a sugárzás szintje az erőműnél, és a szivárgás miatt egyre növekszik. Az erőműtől távolabb alacsonyabb a radioaktivitás – fűzte hozzá.
Kan Naoto fölszólította az atomerőmű 30 kilométeres sugarában élőket, hogy maradjanak otthon, és zárkózzanak be.
A felhívás lényegében a Fukusima-1 atomerőműtől 20 kilométernél távolabb lakókra vonatkozik, mert azt a 200 ezer embert, aki az erőmű 20 kilométeres körzetében lakik, már szombaton fölszólították, hogy hagyja el lakóhelyét. Tíz kilométeres körben evakuálták a Fukusima-2 erőmű környékét is.
Előzőleg, helyi idő szerint nem sokkal reggel 6 óra után robbanás következett be a Fukusima-1 kettes számú reaktorblokkjában. A detonáció következtében sugárzó anyag került a szabadba, amelyet hírek szerint déli irányba, a főváros, Tokió felé sodor a szél. A 8,5 milliós metropolis – amelynek tágabb körzetében több mint 35 millióan laknak – 250 kilométernyire délre van a Fukusima atomerőmű-komplexumtól.
A tokiói francia nagykövetség közlése szerint, “csekély” radioaktív tartalmú felhő tart a japán főváros felé. Aggodalomra semmi ok – közölte a képviselet, amely ugyanakkor fölszólította a Tokióban tartózkodó franciákat, hogy maradjanak otthon. A szennyezés közép-európai idő szerint a reggeli órákban érheti el a metropolist, ha addig nem változik meg a szélirány – derült ki a nagykövetség közleményéből.
Közben új hivatalos adatokat közöltek az atomerőmű zavarait is előidéző pénteki természeti csapás, a szigetország északkeleti partvidékét sújtó földrengés és az azt követő szökőár halálos áldozatairól. E szerint 2414-en vesztették életüket, és 3118 embert tartanak nyilván eltűntként. Becslések szerint tízezernél is több emberéletet követelhetett a természeti katasztrófa.
A fukusimai atomerőműnél bekövetkezett drámai fejlemények miatt az előző napi jelentős veszteségek után kedden újabb hat százalékot zuhant, és a lélektani 9 ezer pontos határ alá süllyedt a tokiói értéktőzsde Nikkei-indexe.
Miért pont a hidrogén?
Normális esetben a reaktort folyamatosan keringő vízzel óvják a túlhevüléstől. A földrengés és a cunami hatására leállt a keringetőrendszer, így a hűtővíz forrni kezdett. A fűtőelemek ettől még jobban fölhevültek, cirkónium-ötvözet borításuk megolvadt, és reakcióba lépve a vízgőzzel, hidrogén szabadított fel, mely a légköri oxigénnel keveredve felrobbant.
Szerencsére a földrengés kezdetekor a rendszer a belökte a biztonsági grafitrudakat a fűtőelemek közé, ezzel megakadályozva egy csernobili jellegű katasztrófát, de ha a fűtőelemek leolvadnak, és a reaktorburok valamint a védőépület megsérül, nagy területek válhatnak sugárfertőzötté.
Atom helyett vízerőművet:
http://www.vizenergia.hu/videok/nyir.wmv
Nem lennének rosszak az atomerőművek sem, de nem kellene bugosnak lennie a rendszernek. Az áramkimaradás esetén leállt hűtőviz szivattyúk esete tipikusan a buta hiba kategória. Aztán hiába indult el a saját áram termelése, ha már megrepedtek a fűtőelemek, akkor már lesz hidrogén.
Egyébként ha egy kicsit előre gondolkodnak, akkor a megtermelődő hidrogénnel is kellene tudjanak terv szerűen csinálni valamit, semlegesíteni, vagy elszivni, de a berobbanást a technológia nem kellett volna, hogy megengedje.
Egyébként ha egy kicsit előre gondolkodnak….
De ha nem, akkor is az első blokk berobbanása után, miért nem lehetett a többinél ezt megakadályozni?
“…Az áramkimaradás esetén leállt hűtőviz szivattyúk esete tipikusan a buta hiba kategória…”
- Nem tűnt fel valami egyéb “hibatényező is, főleg annak a tekintetében, hogy a japán atomerőművek a világ legjobbjai közé tartoznak?
Szóval, nem tűnt fel, mi volt a “hiba”? Mitől álltak le a szivattyúk?
NEM SOKKAL ARRÉBB VOLT EGY QRVA NAGY FÖLDRENGÉS, ATTÓL!!!
Tudod, az a 8,9- es!
AZ agyam eldobom, komolyan…
“…Atom helyett vízerőművet:…”
- Jó, ezt mondd meg a 180 milliós japán lakosságnak, vagy bárhol, ahol egyszerűen nem termelhető elég energia egyéb módszerrel, bármilyen okból.
Az atomerőműnél hatékonyabb energiatermelés jelenleg nemk léátezik, a hidrogénfúziós reaktor pedig még csak kísérleti fázisban van, évtizedekre a használhatóságtól.
A hidegfúzió pedig csak sci – fiben létezik (egyelőre).
A vízenergia ugyan nagyszerű, de egyszerűen NEM ELÉG.
Atomerőmű párti voltam.
EDDIG!
Tisztelettel megjegyzem, rettenetesen sajnálom Japánt.