Brüsszel-Nem született megállapodás a klónozott állati eredetű élelmiszerekről. A Tanács elutasította a Parlament erre vonatkozó javaslatát a hétfőn késő estig tartó tárgyaláson. Mivel a két intézmény elmulasztotta az utolsó lehetőséget, hogy megállapodjon az úgynevezett új élelmiszerekről szóló uniós jogszabály aktualizálásáról, minden marad a régiben.
1996-ban egy csapásra világhírű lett Dolly, a klónozott birka. Az azóta eltelt időben szarvasmarhákat, sertéseket és kecskéket is klónoztak már, a gyakorlat elterjedésével együtt pedig felmerült az a kérdés is, hogy klónozott állatokból is lehessen-e élelmiszert előállítani. A Parlament szerette volna megtiltani a klónozott állatokból és utódaikból nyert hús értékesítését, illetve a klóntechnológia alkalmazását az élelmiszergyártási célból.
Nem tudott megállapodni a Tanács és a Parlament
A Tanács és a Bizottság támogatta, hogy ne lehessen állatokat élelmiszergyártási célból klónozni, de elutasította, hogy ez a tiltás a klónozott állatok utódaira is vonatkozzon. Az EP kompromisszumként azt javasolta, hogy ilyen termékek esetében legalább egyértelműen tüntessék fel a hús vagy más termék eredetét.
A Tanács csak a friss marhahús esetében támogatta ezt, a képviselők viszont ezt elégtelennek találták. Egy 2008‑as Eurobarometer‑felmérésre hivatkoztak, amely szerint a megkérdezett uniós polgárok 63%-a nagy valószínűséggel nem vásárolna olyan terméket, amely klónozott állat húsát tartalmazza. Az akkor megkérdezettek 61%-a morális megfontolásból a klónozással sem értett egyet.
„Rendkívül bántó, hogy a Tanács figyelmen kívül hagyta a közvéleményt” – közölte közös közleményében Gianni Pittella (szocialista, olasz), az egyeztetőbizottság parlamenti delegációjának elnöke, illetve Kartika Liotard (baloldali, holland), az új élelmiszerekről szóló jelentés szerzője. „A klónozott állatok utódjaira vonatkozó intézkedések rendkívül vitathatók, mivel a klónozás csak a későbbi tenyésztést követően térül meg, nem pedig közvetlen értékesítéskor. Egy gazda se klónoztatna egy marhát 100 ezer euróért, csak azért, hogy utána hamburgerhúsként értékesítse” – jelentették ki a képviselők.
nanotechnológia
Az élelmiszergyártásban a nanotechnológiai eljárásokat az antibakteriális anyagok előállítására, az íz vagy a szín megváltoztatására használhatják. A technológiát egyre szélesebb körben használják, az EP ezért további ellenőrzéseket szorgalmazott azzal kapcsolatban, hogy megfelelően meg lehessen vizsgálni, mennyire biztonságosak az ilyen élelmiszerek. Az EP szerette volna azt is, hogy az ilyen összetevőket tartalmazó élelmiszerek címkéjén ez az információ is szerepeljen. De mivel nem sikerült megegyezni az új jogszabályokról, továbbra sem lesznek olyan specifikus rendelkezések, amelyek ezt a kérdést szabályoznák – emlékeztettek a képviselők.
A munkaidőről szóló irányelv után most fordult elő másodjára, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak nem sikerült kompromisszumra jutnia az uniós jogalkotás utolsó lehetséges fázisát jelentő egyeztetőbizottsági szakaszban sem, így nem született új jogszabály.
