Belgrád – Virtuális múzeum nyílt a 2003-ban meggyilkolt Zoran Djindjic szerb miniszterelnök emlékére Belgrádban a Dom Omladine (Ifjúság Háza) felújított nagytermében.
Boris Tadic szerb elnök nyitotta meg a kiállítóteret – amely a maga nemében az első Szerbiában -, emlékeztetve a közönséget az évfordulóra. Djindjic ellen másodszorra sikerült a merénylet: a halálos golyó a miniszterelnökség bejáratánál érte a kormányfőt 2003. március 12-én.
“Ez a tárlat az első törlesztés a nemzet részéről a néhai miniszterelnök, a modern Szerbia egyik megalapozójának emléke előtt, de remélem, hogy valóságos múzeumot is nyithatunk a Demokrata Párt székházában” – mondta a szerb államfő.
A múzeum a meggyilkolt kormányfő életének hét korszakát mutatja be. Láthatók személyes tárgyai is, amelyek nála voltak a merénylet idején, valamint magánfotók, notesze, múzeumi belépője, filozofikus feljegyzései és víziói az életről és a tennivalókról.
A virtuális múzeum látogatói betekinthetnek Djindjic könyvtárába és levelezésébe, amelyet a Szerb Levéltár őriz, valamint tudományos és a politikusi munkájával összefüggő írásaiba.
A személyes dokumentumok és fényképek kivételével a tárgyak és a feljegyzések a múzeumban videón láthatók, hangképek hallhatók a kormányülésről, amikor Djindjic beszél, és 3D-technikával készült virtuális túrán mutatják be otthonát, a szobáját, ahol 1996-tól Belgrád főpolgármestereként dolgozott, majd azt a termet is, amelyet a szerb kormány fejeként használt.
A megnyitón fölolvasták Angela Merkel német kancellár levelét, amelyben azt írta, hogy Djindjic a modern Szerbia egyik fontos építője volt, és élete végéig szolgálta ezt az ügyet.
Zoran Djindjic 1952-ben született Bosanski Samacon, apja katonatiszt volt, és ezért később sokfelé élt az akkori Jugoszláviában. Politikai nézeteltérései miatt a 70-es évek végén Németországba ment, a frankfurti egyetemen Jürgen Habermas tanítványaként filozófiai diplomával tért haza 1989-ben. Az ellenzék vezetője, a jelenleg is kormányzó Demokrata Párt alapító tagja, majd elnöke, rövid ideig Belgrád főpolgármestere, 2001-ben a demokratikus Szerbia első miniszterelnöke. Három évvel később merénylet áldozata lett.
