Washington – A beavatkozásra emberiességi okokból volt szükség, és bár Kadhafi eltávolítása kívánatos volna, ez nem célja a mostani korlátozott, nemzetközi hadműveleteknek, mondta Obama elnök.
A beszédet hétfő este főműsoridőben közvetítették a tévéállomások. Az elnök először Kadhafi negyven éve tartó diktatúrájára emlkékeztette a nézőket, különösen a Lockerbie feletti terrorista támadásra, ami az amerikaiak emlékezetében ma is él. Majd rátért Kadhafi kegyetlenségére, amivel a felkelőket letörni szándékozott, és az ezt követő ENSZ döntésre, amely lehetővé tette a katonai beavatkozást. Egyúttal azt is bejelentette, hogy a NATO szerdától átveszi a hadműveletek irányítását.
Ezután konfliktus kirobbanása óta hallható kritikákra válaszolt. Az egyik elterjedt panasz vagy kérdés az, miért kellett az USA-nak egyáltalán beavatkoznia, hiszen közvetlen érdekeink nem sérültek. Erre Obama azt válaszolta, hogy Líbia helyzete egyedi: az emberiesség is kívánta a beavatakozást, de ugyanakkor a szövetségesek és Amerika érdekei is. A tétlenség a térség stabilitását is fenyegette volna, például a menekültáradat folytán, vagy a többi arab országban lezajlott forradalmak veszélyeztetésével. Egyszóval, mint Obama mondta, a tétlenség többe került volna, mint a beavatkozás.
Másfelől kitért azokra a bírálókra, akik az USA-nak nagyobb szerepet szántak volna, és akik szeretnék Kadhafit most rögtön, bármilyen áron eltávolítani. Obama szerint ez a hozzáállás szétzúzta volna a szövetségesek közötti egyetértést, és sok amerikai áldozatot követelt volna, anyagilag és emberéletben is. Ezt jelenleg nem engedhetjük meg magunknak, mondta az elnök az Irakra hivatkozva.
Végül kitért arra, hogy az ő hivatali ideje alatt mikor alkalmazhat az USA katonai erőt: ha a nemzet biztonságát vagy érdekeit közvetlen vagy közvetett veszély fenyegeti, és ha az emberiesség kívánja meg a beavatkozást például népirtás esetén. Ezenkívül a regionális biztonságot és a kereskedelem szabad folyását is biztosítani kell, mondta Obama.
Hozzátette azonban, hogy Amerika nem diktálhat senkinek, és nem is kíván elszigetelten fellépni, mint a világ csendőre. Ezt olyan tehernek nevezte, amit másoknak is vállalniuk kell, mint szövetségesnek. Mint mondta, az USA támogatja az egyetemes emberi jogokat, és szinte George W. Bush-ra emlékeztetett, mikor így szólt: “Ahol az emberek szabadok akarnak lenni, az USA-ban barátokra találnak”.
A tévés kommentátorok a baloldali MSNBC csatornán megértéssel fogadták a beszédet, mondván, hogy ezt a líbiai beavatkozást jószerivel nem is lehet háborúnak nevezni, annyira korlátozott. Hiányolták azonban az Obama doktrinát, és fájlalták, hogy olyan sok általánosságot sorolt fel, mint lehetséges okot a katonai beavatkozásra. Jó jelnek vették azonban a más országok, szövetségesek felé való nyitottságot.
A konzervatív Fox tévécsatorna a tervezés hiányosságait emelte ki. A beszéd nem adott választ arra, mi lesz, ha netán széleskörű polgárháború bontakozik ki, ebben az esetben mikor és hogyan fog az USA katonailag kiszállni a konfliktusból.
Mi egyszeru allampolgarok eleg butak vagyunk, az a szerencse, hogy van aki gondolkozik helyettunk. Az elet ismetli onmagat, csakugy mint a politikusok. Idosb. Bush elnok 1991-ben ugy dontott, le kell allitani a katonai akciot Irakban, mert nem lehet igy megalazni egy arab orszagot. Meg azt, hogy a katonai beavatkozasnak nem lehet celja egy szemely (Szaddam Husszein) megolese. A megoldatlan feladat utan tiz evvel, kulonosebb objektiv ok nelkul ifj. Bush elnok ugy dontott, vegere jar a problemanak. Honapokkal kesobb a “misszio teljesitve” jelszoval unnepelte magat. Azota tobb mint het ev telt el, Amerika szine es viraga, a fiatal idealista onkentes katonak, a legodaadobb hazafiak meg mindig Irakban vannak, es a hazatertek sokan eletre szolo serulesekkel, vagy amerikai zaszloval letakarva erkeznek meg.
Mikor lesz mar vege ennek az oruletnek?
Szeretnek minden amerikai katonat itthon latni. A doktrina: azert vagyunk ott, hogy a terroristak ne jojjenek ide, hamis. Az illuzio, hogy az arab felsziget lakosai demokraciara vagynak, mar reg szertefoszlott a torzsi lojalitasok es visszamaradt gondolkodasi mod felismeresevel. A mi portekank ott eladhatatlan, es Amerika mai allapotat vizsgalva egyre kevesbbe kivanatos.
hát én azt gondolom erröl az egész helyzetröl hogy vaójában nem ez lenne a megoldás,hogy dönsük el eövel hogy mi legyen de!!! képzeljétek el ha nem alakul ki eggy ilyen szervezet mint az ensz akkor bár ki az tehetnné az országában amit csak akar és akkor mi lenne!???? szerintem igen is jol teszi america hogy kezébe veszi a más ország helyzetét csak az nne azt jelentse hogy a maga malmára hajtsa a vizet!!!