New York – Noha úgy Barack Obama elnök, mint több szakember annak a véleményének adott hangot, hogy a japáni krízis nem befolyásolja az Egyesült Államok gazdaságának válság utáni kibontakozását, lehet, hogy az ellenkezője az igaz.
A japán nukleáris reaktor megsérülése miatti fenyegetés baljós légkört hozott a tőzsdéken, amelyek a hét közepén nem teljesítettek jól: noha voltak javuló időszakok, a Wall Street három fő mutatója egy hét óta folyamatosan esik.
A Dow Jones ipari átlagindex 300 ponttal esett, az amerikai cégek szélesebb áttekintését szolgáló S&P 500 szintén drámaian zuhant. A Nasdaq index, amely számos japán beszállítót foglalkoztató cég eredményeit összegzi, ugyancsak jelentős veszteségekről számolt be. Mark Zandi, a Moody’s hitelminősítő vezető közgazdásza szerint a nukleáris fenyegetés megoldatlansága teszi a piacot idegessé. Ha Japánnak sikerül bizonyítania, hogy ura a helyzetnek a Fukusima Daicsi atomreaktorban, akkor gyorsan magához térhet a piac.
Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a legtöbb elemzés optimista, a földrengés és az azt követő események miatt legfeljebb kettő százalékos japán GDP-visszaesést prognosztizál, holott nem kizárt, hogy a közeljövő ennél bizonytalanabb, és ez a bizonytalanság óhatatlanul kihat az Egyesült Államokra is. David Kotok, a Cumberland Advisors vagyonkezelő cég befektetési igazgatója arra mutat rá, hogy a japán energiaszükséglet fedezetének tíz százaléka esett ki az erőmű-balesettel, és Japánnak a sugárzásveszéllyel, valamint az egészségügyi következményekkel is meg kell birkóznia.
Kotok szerint bármilyen komolyabb lassulás a japán gazdaságban, amely a világ elektromos komponenseinek a negyven százalékát állítja elő, negatív láncreakciót indíthat el a globális cégeknél a repülőgép-alkatrészgyártóktól a szórakoztató elektronikát előállítókig egész szektorokban. „A világ harmadik legnagyobb gazdaságáról beszélünk. És csak azért a harmadikok, mert Kína most előzte meg őket”, figyelmeztet Kotok.
Az Obama-adminisztráció, amelynek figyelme eddig a földrengés humanitárius vonzataira irányult, lényegében semmiféle módon nem foglalkozott annak hatásaival az amerikai gazdaságra. Timothy Geithner pénzügyminiszter cáfolta, hogy Japán veszteségei pótlására elkezdené eladni a birtokában lévő hatalmas mennyiségű amerikai államkötvényt, melyek összértéke 886 milliárd dollár. Ennél több amerikai kötvény (1,2 trillió dollár) csak Kína birtokában van; az amerikai kormány harmadik legnagyobb hitelezője Nagy-Britannia.
