Budapest – Nem kell megjelenniük a tárgyaláson a vádlottaknak márciustól; miután nélkülük is születhet ítélet, a távolmaradásával senki nem húzhatja vég nélkül a pert – írta szombati számában a Népszabadság, amely szerint ez azt is jelenti, hogy gyakran papírból döntenek majd, s félő, hogy a bíróság “ítéletgyárrá” válik. Innen már csak egy lépés, hogy ügyvéd jelenléte se legyen szükséges.
Ruttner György ügyvéd a “vádlott nélküli tárgyalás” intézményét jogi hungarikumnak nevezte. Szerinte több okból aggályos a vádlott távol maradása, és akár az ügy elhúzódásához is vezethet. A vádlott ugyanis az új lehetőséggel élve taktikázhat, mert törvény biztosította joga, hogy a tárgyalásról ki-bejárjon, és emiatt később az addig nélküle lefolytatott eljárást részben vagy egészben meg kell ismételni, ha például valamilyen új bizonyítékkal hozakodik elő.
Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője szerint a törvénymódosítás a bíróság számára csupán lehetőségként, nem pedig kötelezettségként írja elő, hogy a vádirat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztathatja az érintetteket a távolmaradás jogáról. Amikor tehát a tettes jelenléte nélkül a bizonyítási eljárás aggálytalanul nem folytatható le, a bíró továbbra is a “személyes megjelenés kötelezettségével” idézheti majd a vádlottat – mondta.
Frech Ágnes attól sem tart, hogy a vádlottak visszaélhetnének a számukra biztosított “kibejárás jogával”. Azt maga sem vitatja, hogy az új szabályok szerint a tárgyalásról való részvételről lemondó nyilatkozat után bármikor meggondolhatják magukat, ám azoknak az eljárási cselekményeknek a megismétlését, amelyekről saját döntésük alapján lemaradtak, bizonyosan nem kérhetik.
A törvény nemcsak a vádlott jelenléti kötelezettségét oldja fel, hanem arra is lehetőséget ad, hogy az ügyész indítványára a tanú személyes meghallgatásától is eltekintsenek, s elegendő csupán a nyomozás során tett tanúvallomás felolvasása. Ez lehet ésszerű indítvány, ugyanakkor aggályokat is felvet – mondta –, hiszen az ügyvéd jelenléte a nyomozás során általában nem biztosított, ezért előfordulhat, hogy bizonyítékként felhasználják annak a tanúnak a vallomását is, akivel személyesen sem a bíróság, sem a vádlott, sem a védő nem találkozott.
Ez már a koncepciós eljárások Fidesz által továbbfejlesztett változata. Nemzeti koncepciós per 2.1 a hivatalos megnevezés.
El kellene gondolkodni azzon is, hogy kellenek-e gyáltalán bíróságok. A Parlament törvények helyett hozhatna egyből 2/3-os, fellebbezhetetlen ítéleteket is. HA elolvassuk a Balsai úr által előterjesztett semmisségi törvény tervezetét, akkor érzékelhetjük, milyen közel járunk ehhez.