Orbán Viktor január 19-én Strasbourgban, az EP plenáris ülésén elhangzott beszédére adott reakciók előrevetítették a magyar elnökség első hónapjának eredményességét: minden politikai csoport támogatja a programot, de kár volt előjönni ezzel médiatörvénnyel. A szocialisták bekeményítettek; a konzervatívok dicsérnek, és a Bizottságra támaszkodva próbálják meg tompítani a dolog élét.
Magyarország európai uniós elnöki tevékenységének első hónapját sajnálatos módon beárnyékolta a médiatörvény körüli vita – mondta Hannes Swoboda.
Az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökhelyettese szerint az lenne a legfontosabb, hogy a törvényt kiigazítsák, továbbá “nyitott szellemű hozzáállással ültessék át a gyakorlatba. Ez esetben a magyar elnökség sikeres lehet” – hangoztatta az osztrák képviselő.
Swoboda szerint az elnökségi program fontos témákkal foglalkozik kiemelten: példaként külön említette a romastratégiát, a gazdasági kormányzást, valamint Horvátország uniós csatlakozásának ügyét (ugyanezen pontokat emelte ki értékelőjében a konzervatív Jerzy Buzek, az EP elnöke).
A szocialista frakció támogatja ezeket a törekvéseket, és “ha a módosításoknak köszönhetően kijutunk a médiatörvény árnyékából, a magyar nagyon jó elnökségnek bizonyulhat” – vélekedett.
A Bizottság gyorsan és csendben akarja letudni a médiatörvény problémáját
Gyorsan kívánja rendezni az Európai Unió a magyar médiatörvény ügyét – közölte Brüsszelben újságírókkal Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője. Jóllehet Todd szerint Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, azért Orbánék inkább személyesen egyeztetnének a kérdésekről.
Az Európai Bizottság kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és készen áll a szakértői egyeztetések mielőbbi megkezdésére – mondta a szóvivő. Azon kérdésre, miszerint jogsértési eljárást indít-e a bizottság Magyarország ellen, ha az egyeztetések nyomán nem bizonyul számára kielégítőnek a magyar álláspont, Todd leszögezte: nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás.
Egy másik újságíró felvetette, hogy ezek szerint a médiatestület függetlenségének a kérdése már nem okoz gondot a Bizottságnak. A szóvivő válaszában megismételte korábbi közlését, miszerint a szóban forgó uniós irányelv csupán a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.
Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a magyar médiatörvény felülvizsgálatát ki kellene terjeszteni: szerinte nem csupán az uniós előírásokkal kellene összhangba hozni, hanem az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyével is, amely a véleménynyilvánítás szabadságáról szól.
Hammarberg szerint a törvényt övező aggályok fényében fennáll annak a veszélye, hogy a média öncenzúrát kezd majd gyakorolni Magyarországon. Hammarberg úgy véli, hogy a törvénybe be kellene építeni a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak az Európa Tanács által előírt normáit. A biztos az Európai Emberi Jogi Egyezmény normaszövege mellett a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatának a tanulmányozását is ajánlotta a magyar hatóságok figyelmébe.
Hammarberg a törvény számos vonatkozásában emlegetett súlyos aggodalmakat, amelyek szerinte - függetlenül az előírások alkalmazásától – öncenzúrához vezethetnek. Így fölvetette például a “nem világos” fogalmak használatát, amelyek félreértelmezésre adhatnak okot, a “politikailag kiegyensúlyozatlan szabályozó gépezetet”, “a közszolgálati műsorszóró média függetlenségének veszélyeztetettségét”, illetve az újságírói források védelmének “erózióját”.
A magyar kormány saját pártcsaládjában bízik
Köszönetet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek a tárgyilagos kiállásért, amelyet az elmúlt hetekben a magyar EU-elnökség mellett, illetve a médiatörvényt övező vitában tanúsított. Hozzátette: minden témára vonatkozóan értésre adta azt, hogy a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.











Már csak 5 hónap vesszőfutás van hátra!
Vagy már csak 5 hónapig “jó” nekünk?
Aztán leoltják a reflektorokat, lehull a függöny, indul a bunyó?
:-(
Az EU vezetése már számolja a napokat:hányat kell még aludni,hogy megszabaduljanak első számú közellenségüktől,a diktátor Orbántól… Addig meg hagyják élvezkedni…!
“ilyen ez a cèst la vie ” elvégre a diplomácia nyelve a francia….
Ez (moderálva).
Ezek szerint kiböjtölik még az 5 hónapot, aztán hazaküldik hozzánk a diktátort.
Mintha mi sem történt volna.
És folytatódik tovább Európa közepén a bolsevizmus…
A bunyó előbb beindul, a szakszervezetek kissé elvesztették már türelmüket, s jön a tavasz, tombol majd a tesztoszteron.
Amit MI azaz az Orbán kormány az elnöksége címén tesz az csak a “konszolidációját” szolgálja,nem az EU érdekeit.A lényeg egy olyan “Fidesz-alkotmányos” helyzet létrehozása amely már semmiféle külső és pláne belső módosítást nem tesz lehetővé!
Nos! Akkor estünk végleg bele a gödörbe…..mint a cigány lova!!