Washington – Egy zsidó jótékonysági gála vendége lett volna George W. Bush volt amerikai elnök, genfi útja azonban elmaradt, mivel tartani lehetett attól, hogy az alpesi köztársaságban megpróbálnak ellene vádat emelni. Busht elvben akár le is tartóztathatták volna.
A Keren Hájeszod adománygyűjtő alap február 12-ére tervezett gálaestjének legrangosabb vendége lett volna ifjabb George Bush, aki ellen kétezer-ötszáz oldalas vádiratot nyújtottak be emberi jogi csoportok a guantánamói katonai bázison fogva tartott terrorgyanús elemek terhére állítólag elkövetett brutális bánásmód miatt.
Baloldali csoportok tüntetést is szerveztek a volt elnök látogatása idejére. A Keren Hájeszod szervezői emiatt mondták le Bush látogatását, nem a vádak okán, emberi jogi csoportok viszont nem tartják kizártnak, hogy a volt elnököt le is tartóztathatták volna. „Megúszta a bilincset”, közölte a Reuters hírügynökséggel Reed Brody, a Human Rights Watch jogtanácsosa.
Brody politikusok által elrendelt háborús és emberiesség elleni bűnök kivizsgálására szakosodott nemzetközi jogász, aki többek közt Augusto Pinochet, Chile egykori katonai diktátora, valamint Csád jelenleg szenegáli száműzetésben élő elnöke, Hiszene Hábre ügyével is foglalkozott. Álláspontja szerint a nemzetközi jog alapján kínzásnak számít a foglyok úgynevezett medencés vallatása, vagyis az, amikor a fogvatartottat fulladásközeli állapotban akarják vallomásra bírni, s Bush beismerte, hogy adott ilyen eljárásra parancsot. A volt elnök memoárjában védelmébe veszi ezt a fajta presszúrát, mondván, azzal hatékonyan meg lehet előzni terrorcselekményeket.
A mostani svájci Bush-ellenes kampány központi alakja a korábban szintén Guantánamón raboskodott Számi el-Hadzs, az al-Dzsazíra televízió volt munkatársa, aki hétfőn mond beszédet a genfi demonstráción, a két és félezer oldalas vádirat benyújtása alkalmából.
