Washington – 2011. decembere volt a határidő. Az amerikai hadsereg évek kemény munkájával leszámolt a terrorral és rendet teremtett Irakban, ennek ellenére kizártnak tűnik, hogy belátható időn belül kivonnák onnét a katonákat.
A Kongresszus pártkülönbségre tekintet nélkül egyetért abban, hogy nem lehetséges decemberre teljes mértékben elhagyni Irakot, legfeljebb abban van vita, politikailag mekkora helyszínen maradó erő a kívánatos. Amennyiben a bagdadi kormány távozásra szólítaná fel az amerikaiakat, természetesen mennének, de a dolgok jelen állása szerint ez nem valószínű.
Robert Gates védelmi miniszter a Szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt elmondta, hogy számos informális beszélgetést folytattak a témában az iraki vezetéssel, amely – legalábbis a közeljövőben – nem szívesen venné az amerikai erők kivonását. Ennek három fő oka van: az iraki hadsereg jelenleg nem képes kiaknázni a hírszerzési eredményeket; logisztikai képességei kívánnivalót hagynak maga után; a még épülőfélben lévő iraki légierő pedig nem tudná megvédeni az ország légterét.
Gates leszögezte, hogy Irak stabilitása nem aggasztja, az szerinte általában megfelelő, kivéve az említett három területet. A védelmi miniszter szerint ilyen körülmények között elkapkodott lenne a csapatkivonás, noha elismerte, hogy az amerikai jelenlét „nem népszerű Irakban. És azt hiszem, a politikusok megértik, miért van szükség erre a fajta segítségre, de senki nem kívánja azt elsőként támogatni.”
„Igen valószínűnek” tartja a hosszabbítást Adam Smith képviselő, a Kongresszus fegyveres erőket felügyelő bizottságának demokrata vezetője, aki úgy gondolja, a jelenlegi, ötvenezer fős kontingensre ugyan nem lesz szükség, de minimálisan húszezer főre igen. „Nem csak kiképzők lesznek”, tette hozzá.
