A Bloomberg hasábjain jelent meg az alábbi elemzés és összefoglaló az Orbán-kormánynak a bíróság és média felett gyakorolt hatalmi lépéseiről és annak lehetséges következményeiről.
Az Európai Unió alapítóokirata magában foglalja, hogy tiszteletben kell tartani a törvényt, az emberi jogokat, a gazdasági növekedést és a sajtószabadságot. Néhányan Brüsszelben kételkednek abban, hogy Orbán Viktor Miniszterelnök olvasta-e ezt a dokumentumot.Hét hónappal ezelőtti hatalomra kerülése óta a kormányfő – az alkotmányt megsértve – vezetett be adókat visszamenőlegesen, lecsökkentette az Alkotmánybíróság hatalmát, hatékonyan államosította a magánnyugdíj rendszert és kormánypárti szövetségeseket nevezett ki legalább négy független intézmény élére, beleértve a Számvevőszéket.
Az Európai Bizottság erősen kritizálja a fenti lépéseket. A kormány azon törekvése, hogy lecsökkenti Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését és megtiltja neki, hogy a Monetáris Tanács felé megnevezzen kültagokat, újabb aggodalmakat szül a Központi Bank függetlenségét illetően – mondta az Európai Központi Bank december 13-án.
“A kormánynak sürgősen cselekednie kell, hogy eltüntesse a szégyenfoltot az ország nemzetközi hírnevéről.” – jelentette ki Vahl Tamás, a Kereskedelmi Kamara elnöke, aki olyan óriás beruházókat képvisel Magyarországon, mint az Audi AG és Robert Bosch GmbH. “Bármilyen hír, mely miatt a befektetők megkérdőjelezhetik a magyar jogrendszerbe vetett hitüket, veszélyes.”
‘Bizonytalan körülmények’
Több, mint egy tucat vállalat fejezte ki aggodalmát az EU bizottság felé, mert bizonytalan körülények alakultak ki Magyarországon a külföldi tőke számára, miután a kabinet visszamenőlegesen vetett ki adókat az energia-, pénzügyi-, kereskedelmi- és telekommunikációs iparra – mondta Annett Urbaczka, a német RWE AG szóvivője.
A Deutsche Telekom AG által kontrollált Magyar Telekom Nyrt. Az adók miatt csökkenteni fogja osztalékkifizetéseit – mondta Christopher Mattheisen. Az úgynevezett krízis adó kivetése komoly döntés elé állítja a vállalatot, amikor a hosszútávú beruházásról döntenek.
A kormány szerint szükséges az adó, hogy a költségvetési deficitet 3% alá tudják szorítani 2011-ben.
Leminősítés
A nyugdíjjárulék és az ipari adó csupán egyszeri bevételnövekedést eredményez – mondta a Fitch Ratings december 23-án, miközben a Moody’s Investors Service-szel együtt Magyarországnak a legalacsonyabb befektetési minősítést adta. A Fitch, Moody’s and Standard & Poor’s mind negatív kilátásokkal tud vélekedni Magyarországról, és az értékelés még ennél is leljebb süllyedhet a ’szemét’ kategóriába.
Orbán hivatalba lépése óta a kötvénykockázati swap (credit default swaps), vagyis az az ár, melyet a befektetők – mintegy biztosítékként – követelnek a kormány esetleges fizetésképtelenné válása esetére, nagyobb mértékben nőtt, mint bárhol máshol, kivéve Spanyolországot és Portugáliát. Ez azt jelenti, hogy nagyobb biztosítékot akarnak a vállalatok, kevésbé biztosak benne, hogy befektetéseiket viszont látják.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, június 3-dikán tartott beszédében a magyar piac körül kialakította a nyugtalanság légkörét azzal, hogy azt mondta, Magyarországnak egy hajszálon múlik, hogy elkerülje a görögök gazdasági válságát. Egy nappal később, Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nagyon komoly helyzetben van.
A fenti kommentek, melyek egy hónappal azután hangzottak el, hogy Brüsszelben összeszedték a görögöknek szánt 927 milliárd dolláros mentőcsomagot, ijedelmet keltettek, hogy terjed az adósság válság Európában. Ennek eredményeképpen A Forint az Euróval szemben négy éve nem látott mélységekbe zuhant.
További bővítés?
Magyarország a 6 hónapos EU elnöksége alatt leginkább az EU további bővítésére és a Roma kérdésre szeretne koncentrálni. Továbbá Orbán azt szeretné, ha megerősödne a térség gazdasági válaszreakciója a gyengébb gazdasági körülményekre.
Az elnökség nemzetközi reflektorfénybe helyezti Orbán Viktort. A bécsi székhelyű Organization for Security and Cooperation úgy véli, hogy a médiatörvénynek rideg és öntörvényű hatása lehet a szólásszabadságra.
“A médiatörvény lerombolhatja Magyarország PR-ját az elnökség alatt” – mondta Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Centre for European Policy Studies elemzője.
Szavazati jog
Ilyen esetek könnyen az Európai Igazságügyi Bíróság elé is kerülhetnek, vagy vefüggeszthetik egy ország szavazati jogát. A bizottság első lépésként azt vizsgálja, vajon a médiatörvény egyetértésben van-e az európai normákkal – mondta Kaczynski.
Számos napi és heti hírújság jelent meg üres oldallal, így tüntetve a médiatörvény ellen. A Fidesz által kijelöl öt embert a törvény felruházta a hatalommal, hogy szabályozhatják a teljes médiát, a nyomtatott és internetes médiumokat is beleértve.
“Ezek a döntések megsértik a demokrácia szellmét és Magyarországot az Unió feketebárányává tehetik” – mondta Kovács László, az Európai Bizottság korábbi tagja és az MSZP volt elnöke.
Nincs hatalommal való visszaélés
A Média Tanács nem fog visszaélni hatalmával és a bírságok is arányosan lesznek kiszabva – mondta Simon L. László, a Fidesz törvényhozója és a Parlament Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke december 28-án az MTI-nek.
Orbán nem készül megváltoztatni a törvényt és nem hajlandó válaszolni a parlamenti vitákra, se a Nyugat felől érkező kritikákra – hangzott el a HírTV-nek adott interjújában december 23-án.
Ellenben meg van győződve arról, hogy politikája képes fellendíteni a gazdaságot, levetni az állam adósság terheit, mely jelen pillanatban a GDP 79%-át teszi ki és ezzel a legmagasabb a 2004 óta csatlakozott 10 közép-kelet európai ország között. Továbbá segít csökkenteni a munkanélküliségi rátát.
Alkotmánybíróság
A bíróság “drámai veszélyt” jelentett az ország költségvetési deficit lecsökkentésére vonatkozó céljainak, ennek érdekében a politika korlátozta a bíróság hatalmát – mondta Matolcsy György Gazdasági Miniszter november 5-kén.
A 3.3 millió embernek adott nyugdíjjárulékra vonatkozó ultimátum is végső soron a deficit csökkenését célozza.
Ezek a lépések behorpasztják Orbán népszerűségét, holott még mindig háromszor annyian támogatják pártját, mint az ellenzéki pártot. A Szonda Ipsos felmérései szerint a Fidesz támogatottsága decemberben 33% volt, míg novemberben 37%-on állt. Az MSZP-nek 11% volt a támogatói bázisa. Az eredményeknek 2.5%-os hibalehetősége lehet.
Orbán, december 14-én, egy bratislavai beszédében kijelentette, hogy a siker a végső úr és ha az ország eléri céljait, akkor az ehhez vezető döntések helyesek voltak.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a probléma nem az, hogy sok hatalom van a kezükben, hanem az, hogy visszaélnek hatalmukkal és ez az, ami megrémíti az embereket.
