Brüsszel – Gál Kinga szerint politikai hisztériakeltés volt az EP bizottsági ülés, a résztvevőknek a médiatörvénnyel, hanem a Fidesz kétharmadával van baja. Göncz Kinga szocialista EP képviselő szerint Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban is kérdéseket vethetnek fel a médiatörvénnyel szemben megfogalmazott kritikák. Az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) rendkívüli ülésén foglalkozott a magyar médiatörvénnyel.
Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülés után az MTI-nek azt mondta: az összes megszólalást “a feltételes mód használata jellemezte”. Az Európai Bizottság még nem végezte el az elemzést, Kroes így nem is tett határozott megállapításokat, hanem részben csak hallomásból tudomására jutott feltételezéseket fogalmazott meg.
A néppárti EP-képviselő “politikai hisztériakeltésnek” minősítette az ülés összehívását, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó “tévképzetekre”.
Gál Kinga szerint az ülés résztvevői közül “többeknek nem is magával a törvénnyel, hanem inkább a Fidesz kétharmadával volt baja”. Úgy vélekedett, hogy ebben a parlamenti bizottságban kettős mércével mérnek, hiszen a szocialista kormányok alatt történtek miatt – és itt utalt a 2006-os magyarországi eseményekre – nem lehetett érvekkel fellépni.
Göncz Kinga ezzel szemben feltette a kérdést, “nem kellene-e visszavonni a törvényt” az európai bizottsági vizsgálat eredményétől függetlenül is. Emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökségi prioritások között van a keleti partnerség és a bővítés, márpedig ezek esetében a koppenhágai kritériumok, a jogállamiság, a demokratikus intézmények stabilitása is feltétel.
Göncz Kinga jelezte: felszólalásában utalt arra, hogy a kormánynak több olyan lépése volt, amely kérdéseket vetett fel, köztük az alkotmánybíróság jogainak korlátozása, többszöri alkotmánymódosítás, krízisadók, nyugdíjpillér.
Beszámolt arról is, hogy a meghallgatáson a szocialisták és a liberálisok is megfogalmazták, hogy nem csupán Magyarországot érintő problémáról van szó, hanem a médiaszabadság alapvető hitelességi kérdés, alapjogokat érintő ügy is. Nem Magyarországról szól, hanem egyértelműen arról, hogy Európa milyen módon áll ki saját alapjogainak kérdésében.
A zöld képviselők is több kritikát fogalmaztak meg – jelezte Göncz Kinga. Elmondta azt is, hogy az EP-bizottság levelet írt az alapjogokért felelős biztosnak, Viviane Redingnek, aki nem fogadta el a bizottság meghívását. A levél leszögezte, hogy alapjogi kérdésről is szó van.
Hozzátette: válaszaiban a jelenlévő biztos, Neelie Kroes azt hangoztatta, hogy az audiovizuális szabályozási problémákkal együtt vizsgálják az alapjogi kérdéseket is.
Felvetődött az is, hogy fel kellene kérni az alapvető jogi uniós ügynökséget, hogy készítsen évente értékelést a médiaszabadság európai alakulásáról, amelyet az EP is megtárgyalhat.
Mint mondta, a felszólalásokban azt is megemlítették, hogy érdekes lenne látni más tagállamok azon jogszabályait, amelyekre a kormány hivatkozik. Göncz Kinga úgy vélte, a most megfogalmazott kritikákra a strasbourgi találkozón a kormány képviselője nem válaszolt érdemben, vagy felemás válaszokat adott. A képviselő elmondta: a terv az, hogy legyenek további meghallgatások is az ügyben. Hozzátette, hogy szerdán, az Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi előadását követő vitában is egészen biztosan szó lesz erről a témáról.
Gál Kinga “politikai hisztériakeltésnek” minősíti az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága rendkívüli ülésének összehívását. Felfoghatatlan, hogy miért gondolja minden, magát demokratának valló FIDESZ képvilő, hogy az övékével ellentétes, vagy attól más vélemények hisztéria keltések. A demokrácia alapja a sokszínűség kiegyezése, ennek alapja a vélemények nyilt, ellenségeskedés mentes ütköztetése. Nem a kétharmaddal van baja szerintem senkinek, hanem azzal, hogy a kétharmaddal a nép, a nemzet nevében akarnak, egyeztetések, konszenzusok kialakítása nélkül mindent megváltoztatni, felrúgvaa demokratikus közélet az írott és íratlan szabályait.
EdCarping@: nekem bizony bajom van a kétharmaddal. Mert NEM IGAZ, amit orbán mond. Azoknak a kétharmadáról lehet csak szó, akik elmentek szavazni. Az pedig összesen az ország 52%-a. A többiek NEM AKARTAK SENKIRE voksolni, a fideszre főleg nem. A többiben nagyjából azonos a véleményünk.
Minden cikk ugyanarról is, a Fidesz kommunikációjáról is szól , Legyen az Orbán Viktor, Navracsics Tibor vagy bárki..egységesek, ugyanazt hazudják, mellébeszélnek, kérdésekre nem válaszolnak, másról kezdenek beszélni..ha lehet megpróbálják megakadályozni a kérdésfeltevést is…A következő típusú kommunikációs sémájuk a vádképzés..nincs is probléma, csak a kommunisták, a liberálisok, a pénzügyi körök,..bankárok, spekulánsok..idegen szívűek, nemzetietlenek stb keltik a hisztériát. Ezek a vádlottak a politikai ellenfelek. A következő kommunikációs séma a reciprok állítások.Amikor a Fidesz azt mondja, hogy megvédnek valamit, akkor biztos támadásra készülnek a valami ellen.Így ellenállás elaltatva.Ahogy mondani szokták, aki szeretetről beszél, az feni a kést.