Martonyi: Magyarországot nem bírálták, hanem sértegették a médiavitában 2011. január 11. kedd 20:26 | MTI

Brüsszel – “Nem fogjuk engedni az országot belevinni olyan helyzetbe, ahol egy ilyen történelmi kihívásnak ilyenfajta eltérések miatt nem tud eleget tenni” – ezt nehezen értelmezhető mondatot mondta Martonyi János külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján. Azt nem tette hozzá, hogy ebbe a helyzetbe az országot saját kormánya vitte bele.

Magyarország nem fogja hagyni, hogy eltérítsék az európai uniós elnökség történelmi feladatától – hangoztatta Martonyi János külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlamentben folytatott tárgyalásai után kijelentette: “nem fogjuk engedni az országot belevinni olyan helyzetbe, ahol egy ilyen történelmi kihívásnak ilyenfajta eltérések miatt nem tud eleget tenni” – mondta a médiatörvénnyel kapcsolatos reakciókra utalva. “Jelentős különbség van egy törvénynek a bírálata, az azzal kapcsolatos fenntartások, kifogások megjelenítése és egy ország sértegetése között” – szögezte le. Megerősítette, hogy a kormány figyelembe fogja venni az Európai Bizottság – reményei szerint objektív és fair – vizsgálatának eredményeit.

Nem lesz árukapcsolás várhatóan az Európai Unió alapszerződésének tavaly elhatározott módosítása és az úgynevezett gazdasági kormányzásra vonatkozó azon jogszabályok megszületése között, amelyek elfogadtatása a magyar soros elnökség feladata – jelentette ki keddi európai parlamenti tárgyalásai után Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben. A magyar diplomácia vezetője a nap folyamán egy sor beszélgetést folytatott az EP – szavai szerint – “befolyásos, fontos tényezőivel”, köztük több frakcióvezetővel és bizottsági elnökkel.

Ezt követően magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta: mind a néppárti, mind a szocialista (azaz a legnagyobb frakciókhoz tartozó) képviselők azt jelezték, hogy nem látnak különösebb gondot az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus létrehozása érdekében szükséges szerződésmódosítással és az erre épülő kormányközi megállapodással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy egy akadály elhárul a válságkezelő mechanizmus felállításához és működtetéséhez szükséges jogszabályok elfogadásának útjából – fejtette ki Martonyi János.

A magyar elnökség középpontjában az áll, hogy megszületik-e június végére vagy sem az a hat jogszabály, amelyek a válságkezelő mechanizmus felállításához és működtetéséhez szükségesek. A szorosabb uniós gazdasági együttműködésnek elemi feltétele, hogy legyen egy megelőző mechanizmus, egy korrektív mechanizmus, egy költségvetési ellenőrzés és egy erőteljesebb gazdasági felügyelet – szögezte le. Fontosnak nevezte azt is, hogy az unió a piacok felé azt az üzenetet közvetítse, hogy tagországai meg tudtak állapodni, és az EU létre tudott hozni egy gazdasági kormányzásnak nevezett rendszert, amely képes lesz arra, hogy a mostani válsághelyzethez hasonlók bekövetkezését megakadályozza.

Várható mindazonáltal az is, hogy az EP-képviselőknek a parlamenti viták során megjegyzéseik lesznek a jelenlegi, még az állandó mechanizmus 2013-ra tervezett elindítása előtti helyzettel kapcsolatban – tette hozzá a külügyminiszter. Mint mondta, július végére eldől az is, hogy tud-e működni az európai szemeszternek nevezett gazdasági koordinációs rendszer, amely szerdán indul útjára az Európai Bizottság éves növekedési elemzésének publikálásával.

Martonyi János beszámolt arról, hogy külön találkozott a magyar néppárti és szocialista EP-képviselők csoportjával. E megbeszélés részvevői megismételték, hogy mindannyian érdekeltek a magyar elnökség sikerességében. Mint a miniszter elmondta, mindannyian látják azt, hogy az elnökség feladatainak ellátása “hosszú időre meghatározhatja Magyarország képét, szerepét, helyét, befolyását, érdekérvényesítő képességét”. Az elnökségnek az egyik fontos tényezője, feltétele, hogyan tudja alakítani a kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament közötti együttműködést – emelte ki a külügyminiszter.

Martonyi János találkozott a liberálisok és a zöldek frakcióinak vezetőivel is, akikkel egyebek között a médiatörvényről cserélt eszmét. Mit mondta, úgy tűnt, hogy a törvény tartalmi ismeretével még mindig vannak hiányosságok, bizonyos részletek még mindig meglepetésként érték a tárgyalópartnereket. Példaként hozta fel azt, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén nem jöhet szóba a bírság kérdése.

A törvénnyel kapcsolatban Martonyi János azt is elmondta, hogy Magyarország nem fogja hagyni, hogy eltérítsék az európai uniós elnökség történelmi feladatától. Kijelentette: “nem fogjuk engedni az országot belevinni olyan helyzetbe, ahol egy ilyen történelmi kihívásnak ilyenfajta eltérések miatt nem tud eleget tenni”. “Jelentős különbség van egy törvénynek a bírálata, az azzal kapcsolatos fenntartások, kifogások megjelenítése és egy ország sértegetése között” – szögezte le. Hangsúlyozta: olyan országról van szó, amely az elmúlt évtizedekben sokat tett az emberi jogok érvényesüléséért, a demokráciáért, a jogállamiságért, többet, mint bármely más európai ország. Továbbá Magyarország jelenlegi vezetői is személyesen valószínűleg többet tettek a demokrácia és a jogállam megteremtéséért, mint bármelyik más jelenlegi európai országnak a vezetői – fűzte hozzá.

Megerősítette a miniszter, hogy a kormány figyelembe fogja venni az Európai Bizottság – reményei szerint objektív és fair – vizsgálatának eredményeit. “Szükség esetén kiegészítjük vagy kiigazítjuk a szabályozásunkat, megfelelő dialógus után, és persze mindig tiszteletben tartva az egyenlő elbánás elvét” – fogalmazott. Az esetleges gondok orvoslása, mindenki megnyugtatása valószínűleg nemcsak Magyarország érdeke, hanem egész Európáé is – tette hozzá.

Szóba került a brüsszeli tárgyalásokon a bővítési folyamat és a határellenőrzés nélküli, szabad mozgást biztosító schengeni övezet kiterjesztése is Romániára és Bulgáriára. Az előbbivel kapcsolatban Martonyi János elmondta, megvan az esélye, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat magyar elnökség alatt lezárják. A schengeni bővítésre vonatkozóan kiemelte: az elnökség az elmúlt időben elhangzott egyes tagországi nyilatkozatok ellenére “nem adja fel”, és igyekszik azt nyomatékosítani, hogy a ténylegesen előírt kritériumok érvényesítésén kívül más feltételeket ne támasszanak.