Brüsszel – Az EU félévente változó országelnökségének csökkenő súlyáról szóló írás jelent meg a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap Európával foglalkozó rovatának egyik blogbejegyzéseként.
A szerző szerint a tavalyi év második felének belga EU-elnöksége ért el bizonyos sikereket, de az időszak domináns témájában, az adósságválság kezelésében alig lehetett hallani Belgium hangját. ”Bizonyos értelemben a németek vitték az elnökséget” – idézett a WSJ egy londoni elemzőt. Az írás szerint az EU 27 tagúra bővítése, valamint az a körülmény, hogy a Lisszaboni Szerződés kiterjesztette az Európai Parlament hatáskörét, “marginalizálta a rotációs elnökséget”, az euróválság pedig felgyorsította ezt a folyamatot. A január elsején hivatalba lépett Magyarországtól még kevesebbet várnak, hiszen olyan országról van szó, amely nem tagja az euróövezetnek, és amelyet “szankciók fenyegetnek amiatt, hogy egy ellentmondásos új törvény lehetővé teszi a kormánynak a média megbírságolását az erkölcsi rendet sértő tartalom miatt” – írta a WSJ blogjának szerzője. Hozzátette, hogy az EU vizsgálja azt is, jogszerű-e az a különleges “válságadó”, amely bizonyos ipari szektorokat érint, és amely ellen néhány európai nagyvállalat panaszt emelt. A WSJ szerint a magyar EU-elnökség programja számos olyan “kisebb, fókuszált témán alapul, mint az európai roma népesség életének javítása, valamint az egységes energiapiac kialakítása”. Az írás kitért arra, hogy Magyarország után Lengyelország és Dánia, vagyis két további olyan ország tölti majd be az EU-elnökséget, amely nem tagja az euróövezetnek. Utánuk négy kis tagállam következik: Ciprus, Írország, Litvánia és Görögország. E négy közül kettő az euró-mentőcsomag “kedvezményezettje” – emelte ki a lap, hozzátéve, hogy csak 2014 júliusában veszi át a stafétabotot a G-20-akhoz tartozó Olaszország.
