Egyre türelmetlenebb az Európai Bizottság (EB); a testületet nem nyugtatták meg a magyar kormány – gyakran a külföldi bírálatokat kétségbe vonó – nyilatkozatai a január elsején életbe lépett médiatörvénnyel kapcsolatban, így tegnap ismét felszólították Budapestet, “szolgáljon további magyarázattal”.
Kérdés, hogy Neelie Kroes – az EB sajtószabadságért is felelős alelnöke – megelégszik-e azzal, hogy napokon belül megkapja a jogszabály angol nyelvű változatát. Eközben a törvény miatt nem enyhül a nemzetközi nyomás – az immár soros elnök – Magyarországgal szemben.
Érdemi magyarázatot vár Brüsszel immár az Európai Unió (EU) soros elnökségét ellátó magyar kormánytól a kül- és belföldön széles körben vitatott az új médiatörvényről. Az Európai Bizottság (EB) ismételten felszólított arra, hogy Budapest tisztázza, összhangban van-e az EU médiaszabadságra vonatkozó jogszabályaival a január elsején életbe lépett törvény. Ez egyre erősebb jelzés az Orbán-kabinetnek, hogy az európai közösség nem tűri a sajtószabadság korlátok közé szorítását.
Az EU “felkérte Budapestet, hogy szolgáljon további magyarázattal a törvényt illetően” – jelentette be tegnap az EB egyik alelnökének szóvivője Brüsszelben. Emlékeztetett: Neelie Kroes, a sajtószabadságért is felelős alelnök korábban levelet küldött Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, melyben “aggodalmát fejezte ki a médiahatóság függetlenségét illetően”. Olivier Bailly szóvivő felidézte a levelet, amelyben Kroes azt kérte Navracsicstól: küldje el neki a jogszabály teljes szövegét.
Érdeklődésünkre a Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság azt közölte: dolgoznak a jogszabály angol nyelvű fordításán, melyet “napokon belül” elküldenek a bizottságnak, így Kroes-nek is rendelkezésére áll majd a szöveg. Kérdés, az EB-alelnököt a külföldi bírálatok jogosságát kétségbe vonó kormányzati nyilatkozatok után megnyugtatja-e a törvényszöveg. Emlékezetes: a Fidesz-KDNP politikusai arra hivatkoznak, hogy a törvény “egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert.”
Eközben éppen Navracsics Tibor volt az, aki tegnap, a Magyar Hírlapban elismerte, lehetett volna tökéletesebb törvényt elfogani. Úgy fogalmazott: kicsit elnagyoltnak tűnik a médiatörvény és a médiahatóságot érintő alkotmány-módosítás előterjesztőinek érvelése, hogy már januárban bevezessék az új rendelkezéseket. “Ha nyugodtabb tempóban készülnek az új jogszabályok, lehet, hogy tökéletesebb lett volna a végtermék” – tette hozzá. Ugyanakkor védelmébe vette a szabályozást, mondván: túlzó az a hisztéria, ami elindult.
A “hisztéria” azonban nem csitul. Ismételten aggályait fogalmazta meg az MSZP, amely a többi ellenzéki párttal együtt kéri az Alkotmánybíróságtól a jogszabály normakontrollját – ha már ezt Schmitt Pál köztársasági elnök előzetesen nem tette meg és aláírta a törvényt. Kormos Kata, a szocialisták szóvivője – miután felidézte, hogy tegnap a Népszabadság és lapunk is a jogszabály ellen tiltakozó címlappal jelent meg – a törvényt ért kritikákról azt mondta: “sikerült kihúzni a gyufát az EU-nál”.
Olyannyira, hogy az Index hírportál beszámolója szerint a soros elnökséget átvevő magyarok tiszteletére hétfőn huszárruhába öltöztetett híres brüsszeli turistalátványosságra, a pisilő kisfiúszoborra valaki egy “censored” feliratú táblát akasztott. Külföldi lapok is kritizálják a médiatörvényt. A Der Spiegel Lopakodó mérgezés címmel közölt írást a témában, megemlítve, hogy az “egykor liberális ellenzékiből nemzeti köntöst viselő gátlástalan hatalmi politikussá lett” Orbánnak az új médiatörvénnyel “az újságírók pórázra fogása” a célja.
Még élesebb kritikát fogalmazott meg a német Der Tagesspiegel azzal, hogy “az új médiatörvény csak a legutolsó lépése annak az európai demokráciával szembeni kihívásnak, amely 2010 tavasza óta a Kárpát-medencei országban kirajzolódik”. A Profil című osztrák hetilap szerint pedig Magyarország “Európa közepén, lépésről lépésre, céltudatosan és hatalma tudatában vezéri elvre épülő államot (Führerstaat) hoz létre Orbán Viktor személye körül”, ami felveti a kérdést, hogy “képes-e egyáltalán még hitelesen képviselni az EU-t?”.
“Rosszabb, mint Haider” címmel a magyar kormány tevékenységét elemezte a Die Zeit című német lap online kiadása is. A cikkíró emlékeztetett: 2000-ben a tagállamok csupán Jörg Haider retorikája miatt hoztak szankciókat Ausztria ellen, Magyarországon azonban már nem csak populizmusról van szó, hanem talán arról, hogy az ország búcsút vesz Európától. A “nemzeti forradalomra” hivatkozva a kormány lebontja a jogállamot – írta a lap, amely szerint Európa rá kell szorítsa Magyarországot az EU-ból való önkéntes kilépésre.
A Le Monde hétfői száma is foglalkozott a témával, és reményét fejezte ki, hogy “Európa számot vet az antidemokratikus rendelkezésekkel és meghozza a maga óvatos és diplomatikus intézkedéseit”. “Európaiak közötti bizalmatlanság” címmel közölt első oldalas vezércikket tegnap Magyarországról a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. A konzervatív lap a magyar kormányfővel szembeni “széles EU-körökben osztott bizalmatlanságban” ugyanakkor pártpolitikai taktikázást lát.
Előzetes cenzúra még nincs
Nem tehet eleget a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa lapunk rovatvezetője kérésének, hogy előzetesen véleményezzen a Népszavában megjelenő cikkeket – ez derül ki a hatóság Tartalomfelügyeleti Főosztályának válaszából. Andrassew Iván, publicisztikai rovatunk vezetője korábban cenzor kijelölését kérte, és érdeklődött, hogy a hétfői lapszámban megjelentetni tervezett írások miatt számíthatunk-e büntetésre. Mivel lapzártánkig nem kaptunk választ, a hétfői lapban megjelentek az írások. Tegnap megérkezett a főosztály válasza, melyben közölték: a január elsejétől hatályos médiatörvény értelmében “a hatóság megjelenés előtt előzetes vizsgálatot nem folytathat.” Sőt a jogszabály alapján “sajtótermék kiadójával szemben hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt indítható.” Andrassew Iván a hivatalnak küldött válaszlevelében emlékeztetett arra, hogy “ügyes ez a július elsejei határidő – a magyar EU elnökség vége -, de legalább lesz időnk nemzetközi összefogással kikényszeríttetni a törvény eltörlését.”
Eközben vitázik a médiahatósággal az RTL Klub is. A csatorna hírműsora tegnap este számolt be arról: eljárás indult ellenük egy, a Híradóban októberben sugárzott bűnügyi riport miatt. A hatóság egyebek mellett azt kifogásolta, hogy tényszerű tájékoztatás helyett a megrázó, meghökkentő részleteket emelték ki, amelyek “megragadhattak a fiatalkorú nézők tudatában”. Az RTL visszautasította ezt, mondván: a megdöbbentő részletek egy részét ismertették, de brutális képeket nem mutattak. Szerintük ilyen alapon nem beszélhettek volna az utóbbi évek nagy port felvert bűncselekményeiről sem: a móri mészárlásról, a pécsi egyetemi lövöldözésről, a Cozma-ügyről vagy a romák elleni sorozatgyilkosságról.
Előzetes cenzúra még nincs
Nem tehet eleget a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa lapunk rovatvezetője kérésének, hogy előzetesen véleményezzen a Népszavában megjelenő cikkeket – ez derül ki a hatóság Tartalomfelügyeleti Főosztályának válaszából. Andrassew Iván, publicisztikai rovatunk vezetője korábban cenzor kijelölését kérte, és érdeklődött, hogy a hétfői lapszámban megjelentetni tervezett írások miatt számíthatunk-e büntetésre. Mivel lapzártánkig nem kaptunk választ, a hétfői lapban megjelentek az írások. Tegnap megérkezett a főosztály válasza, melyben közölték: a január elsejétől hatályos médiatörvény értelmében “a hatóság megjelenés előtt előzetes vizsgálatot nem folytathat.” Sőt a jogszabály alapján “sajtótermék kiadójával szemben hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt indítható.” Andrassew Iván a hivatalnak küldött válaszlevelében emlékeztetett arra, hogy “ügyes ez a július elsejei határidő – a magyar EU elnökség vége -, de legalább lesz időnk nemzetközi összefogással kikényszeríttetni a törvény eltörlését.”
Eközben vitázik a médiahatósággal az RTL Klub is. A csatorna hírműsora tegnap este számolt be arról: eljárás indult ellenük egy, a Híradóban októberben sugárzott bűnügyi riport miatt. A hatóság egyebek mellett azt kifogásolta, hogy tényszerű tájékoztatás helyett a megrázó, meghökkentő részleteket emelték ki, amelyek “megragadhattak a fiatalkorú nézők tudatában”. Az RTL visszautasította ezt, mondván: a megdöbbentő részletek egy részét ismertették, de brutális képeket nem mutattak. Szerintük ilyen alapon nem beszélhettek volna az utóbbi évek nagy port felvert bűncselekményeiről sem: a móri mészárlásról, a pécsi egyetemi lövöldözésről, a Cozma-ügyről vagy a romák elleni sorozatgyilkosságról.
Népszava-összeállítás
