Görögország 12 és fél kilométeres hosszú és három méter magas kerítést kíván építeni a török határszakaszon, hogy útját állja az illegális bevándorlóknak. Brüsszel némi aggodalommal tekint az athéni tervekre, míg Ankara szerint a lépés ismételten csak azt mutatja, hogy Törökország előtt nem nyílhatnak meg az Európai Unió kapui.
Az EU-ba érkező illegális bevándorlók kilencven százaléka Görögországon keresztül jut az Unió területére.
Görögország mindig befogadó országnak számított. A katonai diktatúra (1967-1974) alatt elsősorban egyiptomi munkaerő áramlott az országba. A nyolcvanas években törökországi kurdok telepedtek le, a kommunizmus bukását követően pedig elsősorban albánok lepték el az országot. Becslések szerint a bevándorlók hetven százaléka albán. De akadnak Görögországban pakisztáni, bangladeshi, afganisztáni, iráni sőt szomáliai bevándorlók is. A nagymértékű bevándorlásnak demográfiai okai is vannak: Görögország társadalma folyamatosan öregszik, így az állam vonzó terepet jelentett a fiatal munkaerő számára.
A helyi munkaadók számára is kapóra jöttek a külföldről érkezett munkavállalók. Az albánoknak például három dolláros órabért fizetnek, miközben az átlagos órabér 6-10 dollár közötti.
Mivel Görögország a schengeni övezet tagja, az EU külső határa is. Ám nemigen tud megküzdeni az illegális bevándorlással. Hrisztosz Paputszisz a görög állampolgárok jogaiért felelős miniszter szerint csak az elmúlt évben több tízezer illegális bevándorló érkezett az országba, jelentős részük Törökország felől. A görög-török határ hossza mintegy 200 kilométer. Az északkeleti szakasz az Evrosz folyó körzetében földrajzi adottságai miatt különösen nehezen ellenőrizhető. Már csak azért is, mert a területen megannyi akna lapul a föld mélyén, melyek egy része az első Balkán-háborúból (1912-1923), illetve a 70-es évekbeli ciprusi válság idejéből származik.
A törökországi Edirne és a görög Oresztiada közötti szakasz azonban biztonságos. Itt az afrikai és ázsiai menekültek könnyen juthatnak el az “ígéret földjére”, az Európai Unió területére. Az Unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex szerint októberben naponta átlagosan 245-en érkeztek Törökországból Görögországba csak ezen a szakaszon. Sokatmondó az is, hogy az év első hónapjában több mint 360 százalékkal nőtt az illegális bevándorlás aránya a görög határon.
Athén szerint a helyzet egyenesen drámai. Hrisztosz Paputszisz közölte: hazája elérte teljesítőképességének határát, s nem tudnak menedéket nyújtani több illegális bevándorlónak. Az athéni hatóságok ezért úgy vélik, hogy a kerítés felépítése jelenthetné a megoldást. Feltehetően áprilisban kezdik meg a “fal” építését, s szakértők szerint az idei év végéig el is elkészülhet. A 12 kilométeres szakaszon hőérzékelőkkel és infrakamerákkal figyelik az “idegen betolakodókat”. Vagyis hasonló módszert alkalmaznának, mint a spanyolok két észak-afrikai enklávéjuknál, Ceutánál és Melillánál, illetve az amerikaiak a mexikói határnál. (Washington 2006-ban kezdte meg a kerítés építését, melynek hossza összesen 554 kilométer.)
Az ellenzéki görög kommunisták élesen bírálták a szocialista kormányzat terveit mondván, nemcsak embertelen lépésről van szó, de a megoldás hatékonynak sem nevezhető – állítják. Bill Frelick, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet munkatársa a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, mivel Görögország határai igen hosszúak, ezért valószínűleg a bevándorlók egy másik szakaszon keresztül áramolnak majd az országba. Mint mondja, látható, hogy Görögország képtelen megbirkózni az illegális bevándorlók áradatával, ráadásul az EU-tól sem kap kellő segítséget.
Az athéni központú Bevándorlók és Menekültek Szociális Szolgálata nevű nem kormányközi szervezet arra figyelmeztetett, hogy az EU “az európai erődítmény külső falait kívánja felépíteni”, s a kerítés “az európai apartheid jelképes megnyilvánulása lesz”
Az Európai Bizottság sem lelkesedett a görög tervekért, igaz túlságosan nagy ellenállást sem tanúsított. Szóvivője szerint az illegális bevándorlás ügyére csak hosszú távú stratégiával lehet megoldást találni, a kerítés építése azonban semmiképpen sem nevezhető ennek. Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa visszafogottan bírálta ugyan Athént, ám a görög kormány állítása a svéd származású politikus korábban maga is a kerítés felépítését javasolta.
A török külügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről, Ankara csupán annyit közölt, hogy további tájékoztatást kér. Ugyanakkor Edirne kormányzója kijelentette: minden fizikai határ építése elfogadhatatlan.
A török lapok igen élesen bírálták a lépést, szerintük ez is annak a jele, hogy bizonyos EU-tagországok hallani sem akarnak Ankara uniós integrációjáról.
A Frontex november óta 175 fős gyorsreagálású határvédelmi hadtestet működtet a határon. A csapat megbízatását a napokban hosszabbították meg 2011 márciusáig. A Frontex szerint már e rövid idő alatt 44 százalékkal sikerült csökkenteniük az illegális bevándorlás arányát.
