Az önkéntesek, akik munkájukért cserébe nem várnak sem jutalmat, sem elismerést, és akik tudják, a szavaknál eredményesebbek a tettek, ők Európa valódi hősei – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke szombaton Budapesten.
Viviane Reding, aki a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos is, az önkéntesség európai évének megnyitóján hangsúlyozta: az unióban azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék az önkéntesek munkáját, hogy “ne kösse őket gúzsba a bürokrácia”. Ezért igyekeznek elhárítani az olyan akadályokat, amelyek például a munkajoggal vagy a diplomák kölcsönös elismerésével kapcsolatosak – tette hozzá.
Mint felhívta a figyelmet, az emberek hajlamosak megfeledkezni az önkéntesekről, és ezen változtatni kell 2011-ben. Meg kell mutatni azoknak, akik még nem végeztek ilyen tevékenységet, hogy “ez nem munka, hanem öröm”, és egyben nagyszerűen építi a közösséget, formálja a társadalmat – emelte ki.
Személyes példaként a biztos a fiáról mesélt, aki a beszédével egy időben, a szabadidejében egy egyetemi könyvtárban segít az öccsének felkészülni a vizsgáira – ez is egy önkéntes munka – magyarázta. De találkozott olyan fiatalokkal is, akik beteg gyermekeknek szerveznek táborokat, ami nekik maguknak is örömet jelent.
Kifejtette: Európában jelenleg a lakosság egyötöde vesz részt valamilyen önkéntes munkában, ez a GDP öt százalékát adja. Remélhetőleg az év végére nem 100, hanem legalább 200 millió önkéntes tevékenykedik majd Európában – fogalmazott.
Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament (EP) alelnöke beszédében kiemelte: állítólag Magyarországon nincs nagy hagyománya az önkéntességnek, a jelenlegi soros elnökség azonban kiváló alkalom arra, hogy az ország bebizonyítsa, ez nincs így. Emlékeztetett: amikor 2004-ben Athénban rendezték az olimpiai játékokat, sokan aggódtak, hogy képesek lesznek-e sikeresen lebonyolítani az eseményeket, mivel úgy tartották, a görög kultúrának sem része az önkéntesség, mégis ezrek jöttek segíteni.
Az EP alelnöke is említett saját példát: korábban egy nagy amerikai ügyvédi irodánál dolgozott, ahol kötelező volt munkaidejük egy részében ingyenes jogi segítséget nyújtani azoknak, akik ezt egyébként nem engedhették meg maguknak. Ez a munka remek lehetőség volt a fiatal ügyvédeknek a tapasztalatszerzésre, és nagyon jó érzést jelentett, hogy olyanoknak segítettek, akik másképp nem kaptak volna ilyen támogatást – magyarázta. A válság idején az emberek hajlamosak befelé fordulni, csak a saját jólétükkel törődni, holott segíteni kell másoknak – vélekedett.
Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke beszédében elmondta: az önkéntesek több olyan dologban segítenek, amire a társadalom egyébként nem lenne képes. Az önkéntesség nem erre az egy évre szól – figyelmeztetett. A politikus elmesélte: fiatalként ifjúsági klubot szervezett, később egyetemi kollégiumukban láttak vendégül hajléktalanokat karácsonykor. A bizottságában jelenleg is sokan végeznek valamilyen önkéntes tevékenységet – fűzte hozzá.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: az önkéntesség európai évének fókuszában olyan önkéntes szervezetek, egyházak és vállalatok állnak, melyek nem csupán felelősen gondolkodnak saját környezetükről és a társadalomról, hanem tevékenyen hozzájárulnak az emberibb és összetartóbb közösségek létrejöttéhez.
Az államtitkár azt hangsúlyozta: nincs olyan területe a hétköznapoknak, ahol az önkéntesek elkötelezett munkája ne hordozna kiemelkedő értéket. Mint mondta, a döntéshozók feladata, hogy megteremtsék és összehangolják az önkéntes tevékenységeket támogató infrastruktúrákat és politikákat.
Bakos Piroska, a rendezvény háziasszonya mutatta be az önkéntesség európai évének magyarországi nagyköveteit: Miklósa Erika operaénekest (aki nem tudott jelen lenni az eseményen), Feke Pál színművészt, valamint Vajda Attila olimpiai bajnok sportolót.
