A médiatörvény fordításával készül a kormány az Európai Bizottság (EB) pénteki, budapesti ülésére, ám a szűnni nem akaró, a sajtószabadságot féltő kritikák ellenére sem tervezik, hogy változtatnának a jogszabályon. Az EB szóvivője szerint akár az elnökség idején is indíthatnak eljárást Magyarország ellen.
A német külügyi államminiszter szerint csak olyan ország méltó a közös európai értékek képviseletére, amely maga is betartja azokat, a francia kormány pedig a törvény átdolgozására szólított fel. Eközben a sajtókritikák továbbra is záporoznak; a New York Times azt írta, “a törvény visszalépés az olyan politikai cenzúra felé, amelytől a kommunista uralom alatt szenvedett az ország”.
A magyar kormány és az EB pénteki ülésén biztosan szóba kerül a nagy vihart kavart médiatörvény is – ismerte el az európai ügyekért felelős államtitkár. Győri Enikő szerint az EB rendelkezésére bocsátják a jogszabály “korrekt és alapos” angol nyelvű fordítását, amelyről a kormány nyitott a párbeszédre. A fordítás tegnap elkészült – erősítette meg a kormányszóvivő. Nagy Anna bírálta, hogy sokan alakították ki véleményüket a médiatörvényről, “még azelőtt, hogy olvashatták volna.” Erre utalt Győri is, mondván: “arról beszéljünk, ami a törvényben szerepel, ne arról, amit valaki kitalált”. Hozzátette: “nem kell minden ügy miatt Brüsszelbe szaladgálni, ők folyamatosan figyelnek mindent a 27 tagállamban”. Mint mondta, “a világ nem igazán tud mit kezdeni a Fidesz kétharmados többségével”; szerinte a törvény körüli vita egy politika játszma része.
Nem egészen így gondolja viszont az EB, amelynek sajtószabadságért felelős alalenöke Neelie Kroes – szóvivője útján – hétfőn ismét érdemi magyarázatot sürgetett az Európai Unió (EU) soros elnökségét ellátó magyar kormánytól. Kérdés, hogy Kroes-t megnyugtatja-e a jogszabály angol nyelvű változata. Eközben a francia és a német kormány is kemény hangot ütött meg Magyarországgal szemben. A francia kormányszóvivő szerint a jogszabály “a sajtószabadság súlyos csorbulását” jelenti, ezért sürgette a törvény átírását. Francois Baroin úgy vélte, az EU tagállamainak “kellően határozottnak kell lennie ahhoz, hogy a magyar kormány uniós elnöksége nyugodtabb lehessen e szöveg zárójelbe tételével.”
A német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon – jelentette ki a német külügyi államminiszter. Werner Hoyer szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről, például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával, átengedné az EB-nek. “Magyarország nem föltétlenül a leghitelesebb tárgyalópartner, amikor a sajtószabadságról van szó” – mondta. “Az Európa nevében való megszólalás joga természetesen tartalmazza azt a kötelességet, hogy belül is tiszteletben tartsák az európai értékeket, hogy azokat kifelé hitelesen képviselhessék” – tette hozzá Hoyer, aki szerint nemcsak Kroes-nak, de az alapjogokért felelős biztosnak, Viviane Reding-nek is vizsgálnia kellene a törvényt. Hoyer úgy vélte, “nincs ok a riadó lefújására.”
Az EB szóvivője, Olivier Bailly szerint bár a médiatörvény részletes jogi vizsgálata még el sem kezdődött, ha a bizottság arra a következtetésre jut, hogy eljárást kell indítani egy ügyben, nem kell tekintettel lennie arra, hogy ki tölti be éppen a soros elnökséget.
“Mi kell még Orbán Viktornak, hogy észre térjen végre?” – tette fel a kérdést az MSZP, emlékeztetve a nemzetközi médiakritikára. Ám ezek nem hatnak a magyar kormányra. Legalábbis a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár cáfolta, hogy a kritikák hatására a jogszabály módosítását fontolgatnák. Kovács Zoltán szerint “azért, mert bizonyos kontextusban bizonyos kérdésekre fideszes politikusok, vagy éppen a kormány tagjai azt mondják, hogy valamikor a jövőben megfontoljuk, hogy bizonyos dolgokon változtatunk, az nem jelenti azt, hogy gondolkodunk azon, hogy már most megváltoztassuk a törvényt.”
Márpedig kritikából továbbra sincs hiány. A New York Times azt írta: “az Orbán Viktor miniszterelnök pártja által életbe léptetett törvény sajnálatos visszalépést jelent az olyan politikai cenzúra felé, mint amelytől a kommunista uralom alatt szenvedett az ország”, hozzátéve: “ennek nem lenne helye egy demokratikus Európában”. A cikk emlékeztetett az Orbán-kabinet eddigi tevékenységére is, melyet úgy összegzett: “totális háborút vív az intézményes fékek és ellensúlyok ellen”.
Televíziós jegyzetben bírálta a magyar kormányfőt és a médiatörvényt a német állami televízió, a ZDF főszerkesztője is. Peter Frey szerint “mostantól az EU soros elnöke egy olyan ember, aki az ellenőrzése alá vonta a médiát (…) ez blamálja az Európai Unió másik 26 tagállamának állam- és kormányfőit is”. Mint mondta, “szabadságot adni a piacnak, de korlátozni a kényelmetlen véleményeket (…) ez egy veszélyes bacilus”. A főszerkesztő szerint szégyent hozna Angela Merkelre és a többi európai politikusra nézve, ha az EU-elnökségi találkozókon “egy cenzor” mellett pózolnának vigyorogva.
Nemcsak a médiatörvény, hanem a válságadó miatt is “kínos kérdések vetődnek fel Magyarország uniós elnöksége körül” – írta a a BBC európai ügyekkel foglalkozó tudósítója. A legnagyobb szerb politikai hetilap, a Pecat “A Fidesz megszünteti a sajtószabadságot” címmel közölt cikket arról, hogy a médiatörvény a magyar sajtót Orbán autokrata hatalmának vaszszigorú ellenőrzése alá vonta, mint az önkényuralmi, kommunista rezsimek. A Süddeutsche Zeitung karikatúráján pedig Magyarország ősemberként jelenik meg, aki az elnökség után érdeklődik, míg bunkóval fejbe vágott és földön cibált asszonya szimbolizálja a sajtószabadságot.
Az osztrák Der Standard kommentárja “a populizmus mesterének” nevezte a magyar kormányfőt, ám megállapította: “nagyon is beválhat a számítása”. A szerző úgy látta, hogy bár a kormány gazdaságpolitikája további évekre meghosszabbíthatja az ország nyomorúságát és hosszú távra Európa peremére szoríthatja Magyarországot, “az államférfiakkal ellentétben populisták számára az ilyen kilátások közömbösek”. A lap szerint a magyar EU-elnökség bojkottálása több problémát okozna az EU-nak, mint Magyarországnak”. A milánói Corriere della Sera és a torinói La Stampa egyaránt felvetette a magyar uniós elnökség kapcsán a médiatörvény és a válságadó kérdését.
Megszólalt médiaügyben Franciaország talán legkonzervatívabb napilapja, a Le Figaro is, amelynek a tulajdonosa Sarkozy elnök egyik politikai szövetségese. Az újság brüsszeli tudósítója azt írta, hogy a soros EU-elnökség átvétele előtt Orbánnak sikerült maga ellen fölsorakoztatnia a sajtószabadság védelmezőit és az európai üzleti köröket. Többen azt firtatják – így a Figaro -, Magyarország alkalmas-e szembenézi az európai kihívásokkal, amikor hatalmon lévő pártja a Fidesz, szorosan ellenőrzi a sajtót, a “válságadók” pedig elsősorban a külföldi befektetőket sújtják. Orbánról a cikk megállapította: “olyan politikus, aki nem csak ambiciózus, hanem alkalmatlan a kompromisszumokra is”.
A német Handelsblatt viszont “Magyarország demokratikus marad” címmel közölte Breier Zsuzsa írását, amely túlzottnak nevezte a médiatörvény kapcsán a magyar kormányt érő külföldi bírálatokat. Ám a cikkíró szerint is akadnak nehéz kérdések és elismerte, hogy a törvényt széles körű társadalmi vita nélkül fogadták el.
Szintén “megvédte” Orbánt a Rzeczpospolita, mondván: Európa igazságtalan vele. A konzervatív lengyel lap, amely a Jaroslaw Kaczynski vezette homofób és eurószkeptikus politikát folytató előző kabinet szócsöve volt, feltette a kérdést: “Vajon a jobboldali politikusok nem folytathatnak világnézeti harcot, nem számolhatják fel a baloldal erőfölényét a médiákban és az üzleti világban?” De igen – válaszolt is saját kérdésére a lap. Ám az írás burkoltan figyelmeztette Orbánt: “A most, vagy soha elv hirdetése ritkán vezet sikerhez.”
Csak bejelentésre vizsgálódnak
Önkényesen nem emelhetnek ki ügyeket, bejelentés nélkül nem indít vizsgálatot a hatóság – így reagált kérdésünkre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője. Buda Dórát azzal kapcsolatban kerestük, nem tartják-e aggályosnak, hogy a VII. kerületi televíziónál megszűnt az élő adás, csak felvételről sugároznak. A stúdióban készült felvételeket pendrive-on is rögzítik, ezt minden esetben elviszi a helyhatóság embere, és a Fidesz vezette önkormányzatban dönt “valaki” arról, hogy a honlapjukra és a televízióba milyen anyagok kerülhetnek. Buda megjegyezte, ha ezt valaki hivatalosan is jelzi nekik, vizsgálatot indítanak.
A KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nem vizsgálatot, hanem szankció alkalmazását kérte a médiahatóságtól az RTL Klub Való Világ sorozata ellen.
A médiatörvény szerint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában biztosítani kell. Ha a hatóság szerint a médiaszolgáltató ezt megsérti, de a jogsértés csekély súlyú és ismétlés nem állapítható meg, a hatóság felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Ismételt jogsértés esetén kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatják a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét az ügy súlyához, jellegéhez mérten.
Amnesty: lehetőség a visszaélésre
Konkrét kritikát eddig egyetlen uniós szervtől sem kapott a médiatörvénnyel kapcsolatban a magyar kormány, így azt sem, hogy az valamely uniós alapjogba ütközne – állította Répássy Róbert, a közigazgatási tárca államtitkára, miután tegnap az Amnesty International (AI) képviselői átadták neki a soros EU-lnökség kapcsán emberi jogi ajánlásaikat. Répássy szerint a megfelelő uniós szervek eltörölhetik a törvényből azokat a jogszabályokat, amelyeket aggályosnak találnak. Ám az eddigi kritikák egyike sem jogos vagy pontos, mivel a teljes törvényszöveget nem ismerték az uniós szervek – tette hozzá. Az AI Európai Intézetek irodájának igazgatója, Nicolas J. Berger kijelentette: a médiatörvény visszaélésre adhat lehetőséget, mivel nem tisztázottak a büntetési kritériumok, azok “túl tágan értelmezhetők”, s ez korlátok közé szoríthatja a szólásszabadságot. Berger aggályosnak nevezte azt is, hogy a médiatanács kizárólag fideszes tagokból áll. Az államtitkár úgy reagált, hogy számos olyan érték szerepel a törvényben, amelyeket a nemzetközi jogvédő szervezet is képvisel.
