Nem marasztalja el az Európai Bizottság Magyarországot – állította az egyik fideszes politikus. Ezzel szemben akár a luxemburgi Nemzetközi Bíróság elé is kerülhet az ügy, ha a Bizottság “elmeszeli” a jogszabályt és esetleg a magyar kormány erre fittyet hányna.
Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat első számú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt – írta a Die Welt című német hetilap online kiadása egy december 15-én íródott levélre hivatkozva.
Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy “győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására”.
Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság “indítson eljárást Magyarországgal szemben” az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt. Kovács László, volt európai adóügyi biztos, az MSZP alelnöke lapunknak megerősítette, hogy a Bizottság illetékes főigazgatósága két ünnep között kapta meg a 13 multicég levelét és ezért nem foglalkozott vele, de az idei év első napjaira ez már nem igaz, megkezdték a levél tanulmányozását. A szakpolitikus óvott attól is, hogy bárki elsietve azt állítsa, Brüsszel nem fogja elmarasztalni Magyarországot a különadók miatt. Egy ilyen eljárás ugyanis félévig, de akár tovább is elhúzódhat. Az ügy akár a luxemburgi Európai Bíróság elé is kerülhet.
Úgy vélem, amíg Magyarország a soros uniós elnök, a Bizottság legföljebb a magyarázatot kérő levél elküldéséig jut el, hiszen mindenkinek a sikeres munka az érdeke és senki nem érdekelt egy esetleges botrányban – emelte ki Kovács László. A szocialista szakpolitikus szerint a magyar kormánynak is figyelembe kell vennie a közösségi szabályokat, így a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is. Magyarán, egyetlen tagállam sem alkalmazhat eltérő előírásokat a hazai, illetve más uniós vállalatokkal szemben.
Első lépésben az adó és vámpolitikával foglalkozó főigazgatóság a Bizottság jogi szolgálatával együtt megvizsgálja a beadványt. Ha megalapozottnak vélik, akkor részletes tájékoztatást kérnek az adott ország, jelen esetben Magyarország illetékes minisztériumától, vagyis a nemzetgazdasági tárcától. Amennyiben a válasz megnyugtató, akkor ejtik az ügyet, de ha megalapozottnak találják a panaszt, akkor már egy felszólítást küldenek a minisztériumnak, hogy változtassák meg a közösségi jogba ütköző szabályozást, illetve hozzák összhangba az uniós előírásokkal. Erre két hónapja van a tagállamnak, hogy szükség esetén akár a parlament elé vigye a módosítást, ha a törvényhozás alkotta a “hibás” jogszabályt.
Ha Magyarország jelzi, hogy változat a kifogásolt jogszabályon, akkor az Európai Bizottság megvárja a módosítást, s az ügy a lovagiasság szabályai szerint lezárulhat – jegyezte meg Kovács László. Ellenkező esetben Brüsszel a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul. A testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
Tapasztalatom szerint az Európai Bíróság, különösen adó ügyekben többnyire a Bizottságnak adott igazat, hiszen eleve megalapozottan fordult a testülethez – tette hozzá a volt uniós adóügyi biztos. A bíróság ítéletében általában visszaállíttatja az uniós joggal összhangban lévő szabályozást és akár pénzbírsággal is sújthatja a vétkes országot. Ezekben az esetekben jelentős összegekről van szó, ami természetesen euróban értendő.
A szakpolitikus megemlítette, az Orbán-kormány akkor járt volna el helyesen és takaríthatta volna meg az eljárást, ha a “válságadó” kivetése előtt egyeztetett volna az érintett cégekkel és a Bizottság illetékes főigazgatóságával. Akkor lett volna esély olyan megoldást találni, amely nem alapozza meg az uniós jog megsértésének vádját. A magyar kormány azonban nem ezt tette, ráadásul a telekommunikációs ágazat megadóztatásával és a befolyt összegnek a költségvetésbe terelésével megsértette azt a közösségi előírást is, hogy az ezekre a vállalatokra kivetett bármilyen különadókat kizárólag a szektor fejlesztésére lehet felhasználni. Ilyen intézkedések miatt indult eljárás Spanyol- és Franciaország ellen is.
A luxemburgi Európai Bíróság például a Microsoftot egy milliárd euróra büntette, amit a cég be is fizetett és nem is emlékszem olyan esetre, amikor egy elmarasztalt vállalat, vagy ország ne vetette volna alá magát a testület határozatának – közölte Kovács László. Ha az Orbán-kormány úgy hiszi, hogy a kétharmada Európára is kiterjed és nem teljesíti sem a Bizottság, sem a luxemburgi bíróság döntéseit, akkor bizonyos támogatásoktól foszthatja meg Magyarországot, ami euró tíz-, vagy akár százmilliók elmaradását eredményezheti – fűzte hozzá a szakpolitikus.
Elbukik a telekomadó?
A bruttó hazai termék (GDP) arányában 3,8 százalékot tett ki a tavalyi államháztartási hiány – jelentette ki, a Bloomberg tudósítása szerint, tegnap külföldi újságírók előtt Orbán Viktor miniszterelnök. Vagyis feltehetően teljesült az elmúlt esztendei hiánycél, annak ellenére, hogy a 2010. harmadik negyedévről szóló – a napokban megjelent – számok még 4,7 százalékról szóltak. Ennek okáról Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője lapunknak elmondta, hogy általában minden év decembere többlettel zár, és ez nem lehetett másképp tavaly sem. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pénzintézeti és a reálszféra egyes szektorait érintő különadók révén a költségvetés extrabevételekhez jutott.
A szakember ideszámította természetesen a novembertől az állam által “lenyúlt” magán-nyugdíjpénztári bevételeket is. Emellett a kiadási tételek is szűkültek, például a minisztériumoknál alkalmazott befagyasztások révén is. Az elemzők – az extraadók kivetésének ismeretében – biztosak voltak a hiánycél mértének teljesítésében. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként ma közli az elmúlt évre vonatkozó, előzetes államháztartási számokat, míg a pontosított adatok január 20. után jelennek meg. Korábban az Orbán-kormány prominensei kétségbe vonták, hogy a Bajnai-kormány 3,8 százalékos hiánymértéke teljesíthető lesz.
A szakértő szerint extraadók nélkül, kiadáscsökkentéssel is el lehetett volna érni a célt. (Emellett olyan évközi adócsökkentések is mérsékelték a bevételt, mint a pálinka jövedéki adója vagy a társasági adókulcsának tavaly nyári mérséklése.)
A hipermarketadó is problémás lehet, bár ennek biztos elvetése még két esélyes. Itt ugyanis nincs uniós irányelv. Az azonban sérti az uniós alapelveket, hogy a magyar élelmiszerláncok mentesülnek a különadózás alól, és csak a külföldi tulajdonú bolthálózatok után kell fizetni. Vagyis a tőke szabad áramlását, az egyenlő elbírálást megsértik. A pénzintézeti és az energiaszektort érintő adóknál ilyen diszkrimináció nem lelhető fel.
Az Index szerint “Magyarország egyre nehezebb esetté kezdett válni brüsszeli szemmel, elkezdte leküzdeni magát a nonkonformista irányba. Az Unió már amúgy is több ügyben neheztel Orbánékra, a nyári törvényhozásból három szabályba, a jegybankelnöki fizetés visszavágásába, a pálinkafőzést jövedékiadó-mentessé tevő passzusokba, illetve a devizaalapú jelzáloghitelezés ellehetetlenítését eredményező paragrafusokba belekötött Brüsszel. Most pedig a válságadók kiváltotta külföldi, főként német nemtetszéshez hozzájön a naponta éles külföldi kritikákat kiváltó médiatörvény is. Rossz és mostanság egyre rosszabb a nemzetközi visszhangja a magyar eseményeknek, ilyen körülmények között pedig sokkal könnyebben lehet negatív verdiktet hozni.”
Szakértők szerint, ha Brüsszel úgy dönt, hogy a különadók egyike-másika uniós alapelveket sért, akkor nem csak hogy vissza kell fizetni az érintett cégek számára a rájuk kirótt adójukat, hanem az államháztartási hiány mértékén is változtatni kell. Ez rendkivül kellemetlen következményekkel járna, hiszen nem csak az elmúlt évi, de az idei költségvetés számait is módosítani kellene. Amíg Brüsszel meghozza esetleges elmarasztaló döntését, arra a pénzügyi kormányzatnak fel kell készülnie, esetleg külön tartalékot is célszerű képeznie. A kormányzat már megkapta az Európai Bizottság tájékozódó levelét, amelyre – a hírek szerint – még nem készült el a válasz. A kormányzatnak ezúttal nem célszerű sokáig védenie az uniós elvekkel ellentétes álláspontját, és számot kell vetnie azzal, hogy fizetnie kell. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a multicégek egyre rosszabb befektetői környezetnek tartják majd Magyarországot, vélik szakértők.
