Núri al-Maliki iraki kormányfő 9 hónappal a választások után bemutatta kormányának új tagjait. Úgy tűnik, az egységkormány rendelkezik a szükséges támogatással – annak ellenére, hogy több vitás kérdés maradt megoldatlan a miniszterelnök és egyik koalíciós partnere között.
A miniszter-jelöltek közel egyharmada csupán ügyvivői státusszal rendelkezne – elemzők szerint Maliki ezzel a lépéssel próbál időt nyerni ahhoz, hogy megegyezzen egy keményvonalas síita arab frakcióval. Az amerikaiellenes, Muktada asz-Szadr által vezetett “szadrista” csoportosulás nélkül ugyanis Malikinek (aki mellesleg 2006 óta tölti be a miniszterelnöki posztot) nem lenne elég támogatottsága egy kabinet felállításához.
“A parlament várhatóan kedden szavaz a minisztereket és magas rangú kormányzati tisztségviselőket tartalmazó 42 fős listáról” – mondta Oszama al-Nujaifi, a szunnita arabok által támogatott Irakijja pártszövetség szővivője. E párt nyerte a legtöbb szavazatot a március 7-én megtartott választásokon, és egészen decemberig keményen küzdött az ellen, hogy Maliki kormányt tudjon alakítani. Nujaifi ma már közös sajtótájékoztatót tartott a kormányfővel az új kabinetről, melyen (a miniszterelnök mellett állva) kijelentette, hogy a Malikinak sikerült teljesítenie alkotmányos kötelességét (a miniszterelnöknek ugyanis december 25-e előtt kellett megneveznie a kormányzat tagjait).
“Nagyon boldog vagyok” – jelentette ki Maliki újságírók előtt. “Ami ma történt, ékes bizonyítéka annak, hogy mi, irakiak, nem folytathatjuk vitáinkat az örökkévalóságig”
Annak ellenére, hogy a kormányzat 13 tagja még csak ügyvivői minőségben szerepelt a listán, az Irakijja pártszövetség is támogatni fogja a kabinetet – derült ki Najifi bejelentéséből.
Bizonyos források szerint e 13 pozícióból csak hármat fognak véglegesíteni szombatig. A betöltetlen miniszteri helyeket – melyek között vannak kulcspozíciók is, például a védelmi, a belügyi vagy a nemzetbiztonsági poszt; lényegében e posztok betöltői irányítanák Irak fegyveres erőit – egy hónapon belül kell betölteni. Ez nem tetszik teljes mértékben a szadristáknak, akik attól tartanak, hogy Maliki az ő ellenségeikkel fogja feltölteni a helyeket.
A szadrista szövetség és a régi-új kormányfő viszonya sosem volt felhőtlen: a két fél 2008 óta ellenségnek tekinti egymást, mivel Maliki ekkor indított egy támadást ellenük Bagdadban és Bászrában. Végül Iránnak sikerült kibékítenie a feleket idén tavasszal.
A síita frakció ellentmondásosan áll hozzá az új kabinethez. “Olyan információink vannak, mi szerint Maliki az ellenségeinket akarha kinevezni” – mondta hétfő este egy szadrista törvényhozó. “Vannak támogatóink, és nem akarjuk, hogy provokálják őket.” Ugyanez a képviselő néhány órával később kijelentette: ”A kérdést elrendeztük.”
A többi parlamenti képviselő között sem aratott sikert, hogy több kulcspozíció üresen maradt, ezeket ugyanis ügyvivői minőségben maga Maliki kívánja irányítani. Ezzel kapcsolatban egy független, kurd származású politikus, Mahmoud Othman kijelentette: ” A megegyezésnek mielőbb meg kell születnie. Miért akarnánk, hogy azok a miniszterelnöknél maradjanak egy előre meg nem határozott időre?” Maliki az e tárgykört érintő kérdésekre azt válaszolta, hogy a kinevezések eltolásával akarja biztosítani, hogy minden politikai erő kellő mértékben legyen reprezentálva a kormányban. Ez után hozzátette: “Egy iraki nemzeti egységkormány felállítása igen bonyolult feladat, mivel mindenki számára helyet kell találnunk a kabinetben, aki sikeresen vett részt a választásokon”.
Az utóbbi pár hetet leszámítva az Irakijja pártszövetség volt a legnagyobb szálka Maliki szemében. A szekuláris síita csoportosulás ugyanis csak decemberben mondott le arról a követeléséről, hogy a párt vezetője, Ijád Alláwi legyen a megalakuló kormányzat vezetője.
Alláwi állítása szerint az után döntött a kormányzat támogatásáról, hogy a három nagy etnikai-vallási csoport képviselői (a szunnita arabok, síita arabok és a kurdok) megállapodtak egy hatalom-megosztási szisztémában. E megegyezés alapján ugyanis az Irakijja első embere fogja vezetni az új, kormányzati stratégiával foglalkozó tanácsot, mely felügyeleti joggal fog rendelkezni Maliki kül- és biztonságpolitikája fölött. Nem tudni még ugyanakkor, hogy az említett testületnek mekkora súlya lesz az iraki politikai berendezkedésben.
Egy, az Irakijjával kötött másik megállapodás szerint továbbá Maliki beleegyezett abba, hogy Saleh al-Mutlak legyen a kabinet egyik miniszterelnök-helyettese – mindezt csupán napokkal az után, hogy Mutlak újra megkapta a parlamenttől az engedélyt, hogy újra politikai tevékenységet folytasson. A szunnita arab politikust (aki egyébként régóta kritizálja Maliki tevékenységét) eltiltották attól, hogy induljon a márciusi választásokon, mivel állítólagosan jó kapcsolatot ápol az egykor Szaddám Husszein által vezetett Baath párttal.
Mutlak mellett Roz Núri Sawis kurd, és Husszein al-Sahrisztáni síita arab politikus is miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapott. Ez szintén kiverte a biztosítékot a szadristáknál, akik az egyik helyet maguknak akarták. Ráadásul a maradék tíz miniszteri pozícióból a nekik felkínált nyolc mellett még egy kilencediket is követeltek – annak ellenére, hogy a síita párt a 325 fős parlamentben csupán 40 mandátumot szerzett.
