Az Európa Tanácsnak készített jelentés szerint Hashim Thaci is érintett lehetett az Koszovói Felszabadítási Hadsereg által az 1999-es válság idején folytatott illegális szervkereskedelemben. A szerb kormányzat vizsgálatot követel, Thaci tagad.
Belgrád – Szerbia arra sürgeti a nemzetközi hatóságokat, hogy vizsgálják ki azokat a vádakat, melyek szerint az 1999-es koszovói válság során aktív vese- és szervkereskedelem folyt az albánok részéről .
A szerb kormányzat egy képviselője hétfőn meglátogatta az Európa Tanács székhelyét Strasbourgban, hogy emberi jogokkal foglalkozó európai tisztségviselőkkel találkozzon, így ösztönözve a nemzetközi közvéleményt, hogy foglalkozzon a kérdéssel.
Az ügy előzménye Dick Marty svájci szenátor múlthéten nyilvánosságra hozott jelentése, mely szerint a Koszovói Felszabadító Hadsereg (KFH) tiltott szervkereskedelmi tevékenységben volt érintett. Az Európa Tanácsnak címzett riport többek között arra is utal, hogy a nyugat támogatását élvező koszovói kormányfő, az egykori lázadásokat vezénylő Hashim Thaci állt a hátborzongató ügyletek mögött. A vesék és más emberi szervek állítólagosan albániai fogdákból származtak, ahol szerbeket és a KFH koszovói ellenzékének tagjait tartották fogva.
“Szerbia csupán a teljes igazságot akarja kideríteni a vádakkal kapcsolatban” – mondta Rasim Ljajic szerb tisztviselő Strasbourgban. “Igazság nélkül nem lesz megbékélés térségünkben” – tette hozzá.
Mind a koszovói miniszterelnök, mind az albán kormányzat tagadja a vádakat. Thaci nyilatkozata szerint e vádaskodás is a szerbek “rossz szándékú propagandájának” része, melynek célja a koszovói államiság ellehetetlenítése. Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét, de Szerbia nem ismeri el az ország szuverenitását.
Boris Tadic szerb elnök szerint a Marty-jelentés egy “teljesen új helyzetet” teremtett, amiben nyilvánvaló, hogy a koszovói válság során nem csak a szerbek követtek el háborús bűnöket, de az albánok is.
“Szerbia évek óta vár egy ilyen jelentésre a nemzetközi intézmények részéről” – tette hozzá Tadic, aki szerint minden háborús bűnökkel kapcsolatos vádat ki kell vizsgálni.
Szerb háborús bűnökkel foglalkozó ügyészek kijelentették, hogy nem emelnek vádat Thaci ellen, mivel a koszovói elnök kívül esik Szerbia joghatósága alól, ráadásul a vádemelés mögött sokan politikai motivációkat látnának. Bruno Vekaric, az ország háborús bűnökkel foglalkozó helyettes főügyésze szerint “nem kéne politikai eufóriának lennie a jelentésben leírt szervkereskedelem okán, de mindenképpen szükség van egy szakszerű nyomozásra, hogy megállapítsuk, ki volt felelős, és ki nem. Úgy gondolom, ez érdeke Európának, a koszovói hatóságoknak és nekünk, szerbeknek is – de mindenekelőtt az áldozatok családjainak.”
Jelko Kacin, a szerbiai csatlakozási kérelem értékelésével foglalkozó európai parlamenti tisztségviselő a szerb fővárosban kijelentette, hogy a Marty-jelentés nem tartalmaz elég bizonyítékot a vádemeléshez, ugyanakkor egy jogi vizsgálatnak le kell folynia az ügyben. Ennek lefolytatása “nagy kihívást jelent majd az albániai és koszovói bírói testületnek. Nemzetközi intézményeknek is részt kell majd venniük a folyamatban” – tette hozzá.
Marty 2009-ben egy nyomozó-csoport élén vizsgálódott Koszovóban és Albániában az állítólagos szerv-kereskedelemmel kapcsolatos vádak miatt. A kutakodás alapja Carla Del Ponte, az ENSZ háborús bűnökkel foglalkozó bíróságának volt ügyésze által írt könyv volt, melynek megírásakor (az író állítása szerint) nyugati újságírók információira támaszkodott.
Marty a nyomozás során végül számos fogházat talált Albániában, ahol állítólagosan igen sok foglyot tartottak 1999-ben, a koszovói válság idején. E fogházak gyakorlatilag a szerv-kereskedelem és szervezett bűnözés modern központjaiként funkcionáltak.
