A metrókocsikat gyártó Alstom cég javára döntött egy francia bíróság a BKV-val folytatott vitában. Ennek értelmében 37 milliárd forintot bukott a BKV, mert nem kaphatja meg a metrókocsi-szerződés felmondása miatt a bankgaranciákat.
AQ 2006-ban megkötött szerződés szerint a 2-es és a 4-es metró új szerelvényeit az Alstom gyártotta volna, a 2-es metró vonalára már el is készült 22 szerelvény, a BKV pedig már kifizetett 30 milliárd forintot a francia cégnek. Az Alstom azonban nem tudta megszerezni a szükséges végleges típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), amely októberben jogerősen elutasította a cég utolsó fellebbezését is. A BKV emiatt október 20-án felmondta az Alstommal kötött szerződését, mivel az engedély hiányában a magyar vonalakon nem közlekedhetnek a kocsik.
A BKV megpróbálta lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintos bankgaranciát. Ezt azonban az Alstom megtámadta a nanterre-i bíróságon, a cég szerint jogtalan mind a garanciák lehívása, mind pedig a szerződés felmondása. December 9-én a tárgyalásra Nanterre-be utazott Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője, de a bíróság végül nem nekik adott igazat a francia cég közleménye szerint.
Mindezek mellett további feszültséget kelt, hogy az Európai Uniótól erre a célra kapott támogatások elszámolási határideje 2015 – ha pedig nem sikerül eddig az időpontig beszerezni az új járműveket és befejezni a metró építését, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie. Ez 181 milliárd forintot jelent.
A főváros megfellebbezi a francia bíróság határozatát, de mérlegeli egy új tender kiírását is – jelentette be Tarlós István főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján. A nanterre-i bíróság kedden kihirdetett határozatában helybenhagyta a budapesti metrókocsik gyártója, az Alstom kérelmét, amelyben a cég azt indítványozta, hogy a hatóságok tiltsák meg a BKV-nak a bankgaranciák lehívását. Tarlós István főpolgármester jelezte: folytatják a tárgyalást a francia céggel, részben kármentési szándékkal, részben pedig azért, mert nem szeretnék rombolni a két állam közötti kapcsolatot, “de erősen mérlegeli a főváros egy új tender kiírását is”.
A New York Times körbejárta az Alstom vállalat történetét
Ismerjük meg az Alstom történetét közelebbről is, ahogyan az a New York Times 2010. március 29. napi számában megjelent. Nem mással kezdi cikkét, mint azzal, hogy az Alstom egy egész megvesztegetési vizsgálat hálójába került bele.
A cég számos ügynöke ellen vesztegetési eljárás indult. Néhány ügy évekre tekint vissza, mások még mindig vizsgálat alatt állnak. 2010-ben legalább két embert tartóztattak le és az olaszországi per során négy Alstom vezetőt, két Alstom üzleti egységet, és számos bírságot találtak a nyomozók. De az olasz ügy csak egy a sok közül, amiben az Alstom Power Inc. vállalatot azzal vádolják, hogy ügynököket használ arra, hogy világ szerte szerződéseket szerezzen meg – állítják a nyomozók.
Az Alstom ügyek csak részei az utóbbi években egyre növekvő számú vállalati vesztegetések feltárásának.
A Transparency International 10 évvel ezelőtt törvénytelennek nyilváníttatta a vesztegetéseket.
A német ipari konglomerátum, a Siemens bűnösnek vallotta magát 2008-ban, amiért több mint 800 millió dollárt fizetett ki fiktív külföldi tisztviselőknek fiktív ügynöki hálózatokon keresztül. A Siemens ezért 1.6 milliárd dollárnyi büntetést fizetett ki.
Ezt követően a német autógyártó cég, a Daimler egyezett bele, hogy 185 milliárd dollár bírságot, amiért két leányvállalat külföldi kormányhivatalnokokat vesztegetett meg. Ezzel a Daimler egy sok éveig tartó nyomozást segített elő, ezért nem kerül sor vádiratra.
A NY Times közlésének időpontjában 345 eset került napvilágra a Washingtonban folytatott kihallgatás során, melyek sértik a nemzeti és nemzetközi korrupcióellenes törvényt. Öt évvel ezelőtt még csak 100 eset volt vizsgálat alatt – mondta Mark Pieth, a párizsban működő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vesztegetési csoportjának vezetője.
A vizsgált esetek egyre nagyobb számban kerülnek elő és pozitív jelnek látom, hogy a törvényalkotó szervek világszerte, nem csak az Egyesült Államokban, mernek fellépni a korrupciógyanús esetekben.
Az Alstom energia és szállítmányozási konglomerátumot, mely világszerte jelenleg 80,000 embert foglalkoztat és éves kereskedelmi bevétele 25.2 milliárd dollár, összefüggésbe hozták Ausztráliában, Európában és Dél-Amerikában folyó megvesztegetési vizsgálatokkal.
Az Alstom párizsi székhelyének szóvivője elmondta, hogy eljárás folyt az ügyében Brazíliában, Nagy-Britanniában és Svájcban, de törvényes intézkedésre nem került sor a Franciaországban lévő anyavállalattal szemben. Az esetek többségét a szóvivő nem szándékozta kommentálni.
Az O.E.C.D. Anti-Bribery Convention, amelyet 38 ország írt alá, megtiltja a vállalatoknak, hogy kormányzatokkal akár indirekt fizessenek kormányoknak jó szerződéskötési kilátások érdekében. Ennek ellenére, sok cég kerüli meg a tilalmat különböző ügynököket alkalmazva.
Az Ausztráliában és Nagy-britanniában folyó vizsgálat pontosan egy ilyen európai ügynökre fókuszált, mely szerződéseket zsíroz le Vietnámban. A Hanoiban lévő ügynökcég, a Company for Technology and Development lehet a kormány tisztviselőkhöz vezető előszoba – állítják olyan törvény tisztviselők, aki nem kívánták felfedni kilétüket, mert nem kaptak felhatalmazást a nyílt megszólalásra.
Lengyelországban letartóztatták Bohdan Zun-t, a Warsaw MetroProjekt volt igazgatóját. Azzal vádolták, hogy kenőpénzért cserébe az Alstom javára döntötte el a tendert. Majd egy második gyanúsítottat is elkaptak, Tadeus Novak tanácsadót, akit Barcelonában fogott el a rendőrség, és azzal vádolták, hogy segített a megvesztegetés lebonyolításában.
Az Alstom szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a cégnek nem volt információja a Lengyelországban zajló esetről.
Számos további hasonló eljárást lehet még sorolni. A teljes cikk a NY Times hasábjain olvasható.
http://www.nytimes.com/2010/03/30/business/global/30alstom.html
