Egyedi részletszabályok helyett törvényben kell szabályozni a bilincs használatának feltételeit és módját Szabó Máté országgyűlési biztos szerint. Az ombudsman úgy látja, a bilincs alkalmazása önmagában nem jelenti az alkotmányos jogok sérelmét.
A bilincselés indokai között azonban nem szerepelhet a nagy sajtóérdeklődés, az elővezetett emberrel rokonszenvezők száma, vagy a megfélemlítés szándéka – derül ki a Geréb Ágnes szülésznő elővezetése körülményeinek vizsgálatát követő ombudsmani jelentésből. Az előzetes letartóztatásban lévő Geréb Ágnes szülésznőt az illetékes parancsnok döntésének megfelelően kéz- derék- és lábbilincsben vitték a büntetés-végrehajtási intézetből a bíróságra. Ott bírói utasításra levették a derékbilincset, de újabb utasítás hiányában rajta hagyták a lábbilincset, amely felsebezte a bokája környékét.
A börtönök mérlegelhetik a bilincs használatát, de ez a joguk nem korlátlan: figyelemmel kell lenni a körültekintő, célszerű, arányos és részrehajlás nélküli eljárás kötelezettségére. A szülésznő esetében a három bilincs együttes alkalmazásáról hozott döntés nem felelt meg ezeknek a követelményeknek. A gyenge fizikumú asszonnyal szemben nem volt arányos ezen eszközök alkalmazása, az eljárás sérti a jogállamiság, a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz és az emberi méltósághoz való jogot – olvasható az ombudsman jelentésében.
Szabó Máté azt is hangsúlyozta, hogy önmagában nem jelenti az alkotmányos jogok sérelmét, ha a büntetés-végrehajtási intézetek bilincset alkalmaznak, azt viszont aggályosnak tartja, hogy a bilincs és egyéb kényszerítő eszközök használatának szabályai nincsenek egységesen, törvényben rögzítve. Az ombudsman az álláspontját jogalkotási javaslatként megküldte a belügyminiszternek. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokát pedig felkérte, hogy továbbképzéseken tudatosítsák a bilincselés szükségességének és arányosságának követelményét, s intézkedését kérte, hogy a bilincselés ne legyen megalázó és ne okozzon indokolatlan fájdalmat, sérülést a fogvatartottnak.
